DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a kritika, amely e törvényt megelőző időszakban megjelenítődött, bizony már előrevetette annak a lehetőségét, amit most vezérszónoklatokban is hallunk, hogy istenigazából lehet-e olyan törvényt hozni, amely a személy-, a vagyonvédelem és a magánnyomozás területén olyan aggálymentes, és a személyiségi, az adatvédelmi jogok, az emberi jogok minden oldalról történő garanciális szempontjait is figyelembe veszi, amikor is, és erre utaltak a vezérszónokok, ez a tevékenység nem hatósági tevékenység, mégis mindennap találkozik vele minden állampolgár, függetlenül attól, hogy ezt önként teszi-e.

Például egy sportesemény: elmegyek a sporteseményre, nyilvánvalóan ott majd meg fogják nézni a táskámat, hogy vittem-e ütő-vágó szerszámot, esetleg alkoholos italt, vagy, ha olyan vehemens vagyok, akkor egy-két fülest is kaphatok ezektől a szolgáltatoktól, teljesen megérdemelten. Ez az egyik találkozási pont. A másik találkozási pont, utalt rá Gál képviselő úr, egyre több közintézményben már ez a szolgáltatás mint egy piaci alapon működő tevékenység jelenik meg, és akár akarok, akár nem, bizonyos hivatalos intézményekbe, önkormányzatokhoz, minisztériumokba be kell hogy menjek; mert ott nekem elintéznivalóm van, vagy esetleg engem oda bekérettek, beidéztek valamiért. Találkozom egy olyan szolgálattal, amely egyébként nem tehet többet, mint amit a megbízó, aki lehet akár természetes személy, vagy lehet gazdasági társaság, vagy közintézmény is, illetve mint amit a jog neki a civil életben megenged. Magyarul: a jogos védelem, végszükség, illetve bizonyos adatok kezelése addig a pontig, amíg az a személyes adatok sérelmével nem jár.

Az Alkotmánybíróság erre utalt, amikor tavaly júniusban azt mondta, hogy a törvényben indokolt újraszabályozni azt a részt, hogy a csomagátvizsgálásnál, a személyátvizsgálásnál bizonyos adatokat, amelyek a szolgálatok vagy az ellátó személy birtokába kerülnek, hogyan kezeljék, milyen titok- és adatvédelmi szabályok jelenjenek meg, és az milyen szinten legyen. Nyilván törvényi szabályozás és nem alacsonyabb rendű, tehát kizárt, hogy kormányrendeletbe vagy miniszteri rendeletbe ezt a szabályozást be lehessen vinni. Mi van ezekkel az adatokkal, és hol van ennek a határa? Átmegyek egy átvilágító kapun, azt mondják, hogy pakoljam ki a táskámat, és ott a szolgálat meglátja, ad absurdum, a bankkártyámat és az azon lévő azonosító számot. Hozzátartozik-e ez a szolgálat működéséhez, hogy egyáltalán ezt a számot megismerhesse, vagy, és ez lenne a szomorúbb eset, ezzel a számmal valahogy visszaél, vagy nem rendeltetésszerűen használja föl.

Ezeket aztán a jog nehezen tudja rendezni. Kísérletet tehetünk rá, amint ez a törvény is megteszi. És ennek a törvénynek is az talán az elsődleges értelme és hasznossága, hogy megpróbálja a viszonyokat úgy rendezni, hogy azok garanciális szabályokat adjanak azok számára, akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik, vagy akik ezt a szolgáltatást kénytelenek eltűrni, másrészt az e körben ilyen tevékenységet végzőket úgy szűrje ki, hogy azok nemcsak büntetőjogi szempontból legyenek feddhetetlenek, hanem a szakmai felkészültségük és a morális hátterük is a garanciát biztosíthassa. Nagyon egyetértek azokkal, akik ennél a törvénytervezetnél a szigorú kamarai tagság és a kamarai kontroll mellett állnak ki.

Itt az alkotmányügyi bizottsági ülésen, amikor az általános vitára való alkalmasságot tárgyaltuk, bizonyos érdekképviseletek felvetették, hogy minek az a kamara, mi vagyunk 8-an, 10-en bejegyzett érdekképviselet az országban, el tudjuk mi látni ezeket a feladatokat. Valószínűleg ezek az érdekképviseletek nincsenek azzal tisztában, hogy az ilyen jellegű tevékenység milyen jogosítványokkal jár, milyen szakmai felkészültséget biztosít, valamint azzal sem, hogy mi a különbség az érdekképviselet és a szakmai köztestület között.

Magyarországon 21-22 kamara létezik, a vadászkamarától egészen a könyvvizsgáló kamarán keresztül egészen az ügyvédi kamaráig. Miért hoztuk létre ezeket a kamarákat? Azért, mert a kamarához tartozó tagok valamiféle pluszjogosítvánnyal rendelkeznek, valamiféle kontrollra van szükség fölöttük, illetve bizonyos speciális szakmai ismeretek elsajátítását, folyamatos felülvizsgálatát és a feltételek meglétét kell hogy ellenőrizze. Egy olyan szervezetnél, amely bizonyos szabadságjogokat, igaz, az önkéntesség és a törvényesség alapján korlátozhat, bizonyos kényszerítő eszközöket alkalmazhat, hiszen a törvény felsorolja, ad absurdum a jogos védelmi helyzetben, Gál képviselő úr is utalt rá... Hány vita van arról és milyen bírósági problémák, hogy a biztonsági őr most jogosan használta-e a fegyverét vagy nem, vagy miért nem használta, és ezzel milyen egyéb károktól menthette volna meg esetlegesen, mondjuk, a pénzintézetbe betérőket, akár életük, akár a vagyonuk forgott veszélyben.

Nos, itt elkerülhetetlen, hogy a hatósági jogkörön túl, amelyet a rendőrség gyakorol az igazolványok kiadásával, az előfeltételek megléte esetén ezek folyamatos ellenőrzésével, legyen egy kamarai kontroll, ami ebben egy együttes - és erre is hallottunk utalást - nyilvántartást vezet. A nyilvántartások nyilván átjárhatóak a rendőrség és a kamara között, és a kamarának van jogosítványa arra most már a társaságok vonatkozásában azzal, hogy azok is kötelesek regisztráltatni magukat, a természetes személyek meg kötelező kamarai tagsággal kell rendelkezzenek, hogy a kamara a korábban meghatározott írásbeli figyelmeztetés és a kizárás között most egy újabb jogosítványt is kap. Nevezetesen, felfüggesztheti a kamarai tagságát annak, aki nemcsak szakmai, hanem etikai vétség alapján időlegesen a tevékenység végzésére alkalmatlan, illetve a kizárást követően bizonyos ideig, a törvény szerint két évig ilyen jellegű tevékenységet nem is folytathat. Nagyon fontos, hogy a kamarai kontroll érvényesüljön, és a kamara mint köztestület kvázi felelősséget is vállaljon a kamarai tagok által végzett tevékenység színvonaláért és annak törvényességéért.

Felmerül, és ezt többen mondták, mind az MSZP, mind pedig a Fidesz vezérszónoka, hogy mi van a hivatásos állományúak tilalmával, hogy a rendőrök, tűzoltók, határőrök, vám- és pénzügyőrség, a polgári titkosszolgálat hivatásos tagjai, a honvédség hivatásos tagjai nem végezhetnek ilyen tevékenységet. Az elgondolás valóban jó, mert valahogy ezt a két tevékenységet keverni nem túl szerencsés, és talán a határmezsgye is nehezen kijelölhető. Azonban azt is tudomásul kell vennünk, hogy ezen szolgálatok dolgozói, akik megfelelő szakmai képzettséggel is rendelkeznek, tehát ilyen szempontból probléma nincs, viszont anyagi megbecsülésük nem olyan, amit megérdemelnének... - mi az a terület, amit mégis e törvény alapján, akár a vagyon-, akár a személyi védelem területén elláthatnak.

A magánnyomozói tevékenységet nem nagyon nyitnám ki itt a hivatásos állományúak vonatkozásában, mert az megint egy más dolog. Nekem a magánnyomozással kapcsolatban még e törvény alapján sincsenek tiszta, átlátható vízióim. Mi az az adat? Én megbízom a tisztelt magánnyomozót, menjen már az asszony után, figyelje meg, mert szerintem ott valami nincs rendben, időnként idegesebben jön haza, van, amikor haza sem jön. Ő pedig olyan adatokat kezd el gyűjtögetni, amikre persze a törvény szerint megvan a titoktartási kötelezettsége, de jogosultan juthat-e ezekhez az adatokhoz? Használhat-e és milyen területen olyan eszközöket, amire azt szoktuk mondani, hogy azok titkosszolgálati eszköznek minősülnek: lesből figyelget, lehallgató készüléket pakolászik be. Ezek is olyan dolgok, amikre nagyon oda kell figyelni.

Tehát itt a hivatásos állománynak és a magánnyomozói tevékenységnek az összemosása vagy esetleges érintőleges találkozása is kizárt kell hogy legyen. Azonban vannak olyan területek, és ezt módosító indítványokkal, gondolom, több oldalról majd elő fogják hozni, ami ezeknek a szervezeteknek, illetve a szervezetekben dolgozó, jól képzett, szakmailag is minden szempontból feddhetetlen embereknek ad egy plusz jövedelmi, illetve a szakmai képzettségnek megfelelő munkavégzési lehetőséget. Azt a példát, amit Gál képviselő úr mondott, abszolút konzekvensen el lehet fogadni, hogy egy térmegfigyelő rendszer működtetését miért ne lehetne megcsinálni. Csak a módosító indítványban azt a határt kell megtalálnunk, ahová és ameddig ezt a szervezetet be lehet engedni.

(12.10)

A másik, ami felmerült - és ebben is egységben van az Országgyűlés mindkét oldala, ezért nem értem az erőteljes kritikát, ami a Fidesz oldaláról megjelent -, örömmel üdvözöljük, hogy a vagyonvédelem, a személyvédelem terén igénybe vett alvállalkozókért a fővállalkozó a felelős, és ezt csak akkor teheti meg, ha én mint megbízó ehhez hozzájárulok, mert egy személyes viszonyról van szó, egy bizalmi viszonyról van szó. Nekem nem mindegy, hogy az X. Y. Kft. milyen alvállalkozói körből és kiket hoz oda annak az intézménynek és objektumnak a védelmére, ami ne adj’ isten nemcsak többmilliárdos vagyont jelent nekem, hanem esetleges illetéktelenek behatolásával közvetlen károkozás is bekövetkezhet, ami nemcsak az én vagyonomat, hanem a környező területet is érintheti. Sajnos hallottunk az utóbbi időben erről egy-két szomorú példát, ahol nem megfelelően kezelt és védett intézményekben történtek balesetek.

A másik oldal, hogy ha ezek az alvállalkozók az én tudtommal ott vannak, azoknak a természetes személy - munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján dolgozó - illetői milyen védettséget kapnak. Ez a törvény erre kitér, és ezt mind a két oldalról hallottuk, hogy igen, megvannak erre a jogi garanciák, mert ezek közül sok kényszervállalkozó volt, elindított egy ilyen kis vagyonvédelmi bt.-t vagy akármit, tönkrement, hiszen a piac itt is egyre inkább szűkül a kicsik számára, és egyre nagyobb, kiterjedtebb, ha úgy tetszik, már majdnem hogy mamutméreteket öltő vagyon- és személyvédelmi szervezetek jönnek létre, és ezek, mivel nem bírják a versenyt, odamennek munkavállalóként, ezeknek a munkavállalói garanciáit ennek a törvénynek rendeznie kell.

Örülök annak is, hogy felvetődött a versenysemlegesség kérdése mind a két oldalról. Nyilván európai uniós szabályok köteleznek bennünket arra, hogy ne alkalmazzunk diszkriminációt az Európai Unióban bejegyzett, hasonló jellegű tevékenységet folytató cégekkel szemben. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a Magyarországon működő szervezetek valamiféle versenyhátrányhoz jussanak. Itt a regisztrációs díjról és a kamarai díjról beszélünk.

Azt gondolom, hogy ott egy kis félreértés van, hogy vizsgálhatja-e a magyar hatóság a külföldön bejegyzett ilyen jellegű cégeket. Nem nagyon vizsgálhatja, mert sajnos a viszonosság, illetve európai uniós szabályok ezt egyértelműen rendezik. Tehát ha bármelyik tagállamban az ott hatályos, belső jog szerint bejegyzett szervezetről van szó, akkor annak a jogosultságát már a fogadó országban, illetve a tevékenységet folytató más EU-s országban nem lehet vizsgálni. Azt azonban igen - és itt teljesen egyetértünk Kontrát képviselő úrral -, hogy ha nekem, mint Magyarországon bejegyzett, magyarországi cégnek bizonyos közterheim keletkeznek azért, mert ezt a tevékenységet csinálni akarom, akkor ha egy másik európai uniós országból ideérkező teszi ezt, akkor azok a közterhek az ő irányába is jelenjenek meg.

Még egyszer mondom: nem tudom, hogy ez a nemzetközi joggal mennyire koherens, de kérem a tisztelt előterjesztőt, hogy ezt nézze meg, hogy a magyar vállalkozások, tehát a Magyarországon bejegyzett magyar vállalkozások e tekintetben ne kerülhessenek versenyhátrányba.

Még egy kérdés, ez is egy új elem, és nagyon helyes, hogy bekerült. A szabályozásban eddig is megjelent az, hogy ezeknek a szervezeteknek rendelkezniük kell kötelező felelősségbiztosítással az általuk, illetve a tevékenységi körükben a szerződés alapján okozott károkért. Most ezt az új törvény kiterjeszti, és azt mondja, hogy a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a szerződésen kívül okozott károkra is. Ezzel kvázi mit mond ki? Veszélyes üzemről van szó.

Veszélyes üzemről van szó akkor, amikor ezek a szervezetek - még egyszer hangsúlyozom - nem több jogosítvánnyal, mint a megbízók, de más eszközökkel látják ezt el, részben felkészültségüknél fogva, részben az előképzettség és az általuk használható eszközök útján. Ez is egy nagyon fontos garancia, hiszen ez a későbbiekben nagyon komoly vitákat, illetve esetlegesen olyan kártérítési igényeket is eredményezhet, aminek a végső kicsengése, illetve annak a garanciája, ha nincs biztosítása, akkor nehezebben vállalható.

Összességében a Szabad Demokraták Szövetsége úgy értékeli, hogy ez a szabályozás jó, azt az érzékeny területet célozza meg, amit - még egyszer hangsúlyozom - nagyon nehéz törvényileg rendezni: kényszer, nem kényszer, szabadságjogok, adatvédelem, de ad egy eligazítást, azokban a módosító indítványokban, amelyekre már részben utalt Kontrát képviselő és Gál képviselő, mi természetesen partnerként részt kívánunk venni, mert valamennyi itt felvetett téma megérdemli azt, hogy ebben a törvényben a jogalkotó szándékát megjelenítve rögzítve legyen. Azt hiszem, hogy ez a szabályozás - nyilván a végrehajtási utasításokkal együtt - ennek a tevékenységnek egy Európai Unióban is megszokott és konform intézkedésével hosszú távon rendezi azokat a problémákat, amelyek korábban megjelentek, és talán a bizalmat is erősíti e szervezetek felé, mert időnként még én is megrettenek, amikor egy-egy erőszakosabban megjelenő, 180-200 kiló közötti úgynevezett biztonsági őr próbál engem jobb útra téríteni. Ha a szervezetek, amelyek ezt… (Dr. Kontrát Károly: A 200 kilóstól ne félj!)… centiméterben vagy kilóban, de bizony, ez néha megjelenik, és ha van egy kontroll, amely az én védelmemet is szolgálja és az ő védelmét is, és az alkalmazó is biztos abban, hogy ezek az emberek minden szempontból arra a célra alkalmasak és azt a célt fogják szolgálni, amire egyébként a szerződés szól, akkor ez a közbizalom talán azt is eredményezheti, hogy ezeknek a szolgálatoknak egyre kevesebb munkájuk lesz. Ugyanis ez lenne a fontos, hogy kevesebb munkával azokat a társadalmi együttélési szabályokat be tudjuk tartani, amire időnként bizony hajlamosak vagyunk fittyet hányni vagy lazábban kezelni.

Még egyszer: a Szabad Demokraták Szövetsége bizonyos módosító indítványokkal, amelyekről részben szóltam, a törvénytervezetet támogatja és azt a Magyar Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu