DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szalay Gábor képviselő úr egyetértett velem, és én egyetértek vele abban, hogy a hitel jó dolog, olyan út és eszköz lehet, ami nélkül az ország, a társadalom nem haladhatna úgy, mint ahogy azt a potenciálja lehetővé teszi.

Ott különbözünk, tisztelt képviselő úr, hogy nem számoltuk végig, és én hiányolom is, hogy a beterjesztő kormány se számolta pontosan végig azt, hogy az elköltési oldalon hogyan vagyunk.

A hitel felvétele nagyszerű, idézem sokszor Széchenyi Istvánt és másokat, azonban ha a hitelt nem jól költjük el, akkor bizony többet vesztünk a réven, mint amennyit nyerünk a vámon, vagy bármilyen más közmondást használhatnék. Ha Magyarországon ma azt halljuk a kritikusoktól - én nem vagyok útmérnök, de a pénzszámokhoz értek -, hogy ott tékozlás folyik, akkor a hitelfelvétel bizony nem sok dicséretet érdemel. Éppen a mai költségvetési bizottsági ülésen is azt szorgalmaztam, érkezzünk el odáig, hogy a névérték, a jelen érték, a diszkontált érték mind látható legyen, mert a választók százezrei és milliói igenis képesek ezt megérteni, ha mi képesek vagyunk bizonyítani és megmutatni.

Ha így állunk hozzá, akkor ott tapogatjuk, ahol fáj, és ahol fáj, az most az, hogy tékozlóan költjük-e el a pénzeket, tehát nem gazdaságosan építjük az autóutakat. Erre a kérdésre kellene igenlő vagy valamilyen értelmes választ kapnunk.

Forrás: parlament.hu