KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság természetesen a törvényjavaslat gazdasági, költségvetési, pénzügyi aspektusaival foglalkozott. Éppen ezért a velencei bizottság ismert álláspontját átvezető, azt pontosító szabályokat tudomásul véve, észlelve, hogy a szociális támogatás rendszere elmarad a kifizetési, pályázati lehetőségek között, és a szervezetrendszer pontosítása, árnyalása következtében a támogatható szervezetek köre nő, ezeket ebben az értelemben tudomásul vette a bizottság többsége. Lényegesnek és természetesen támogatandónak találtuk viszont azt, hogy konkrét és érdemi előrelépés történt az alap működésének tartóssága, biztonsága - tehát az egész garanciarendszer, ami az alap mögött van - tekintetében.

(19.10)

Itt három elem kerül meghatározásra. Az egyik elem nyilván már közismert, hogy az alap bevételei között az állampolgárok, az adózók felajánlásai, az egy százalékok szerepelnek. Ehhez tette volna hozzá az állam az ezzel azonos mértékű összeget minden következő esztendőben, és ebből a pénzből tudta volna az alap működtetni a rendszert. Természetesen - végiggondolva a lehetőséget -, ha az állampolgári támogatások nem ütik meg a kellő mértéket, nem töltődik fel kellő mértékben az alap pénzkészlete ilyenformán, akkor előbb-utóbb elveszíti a tőkéjét, nem tudja azt a mindannyiunk által elvárt és kívánt feladatot beteljesíteni, amit hosszú távon szeretnénk ettől az alaptól érzékelni. Éppen ezért fontos eredmény, hogy a törvényjavaslat keretében egy garanciavállalásra kerül sor, az állam vállalja ezt a garanciát: minden évben, függetlenül ezektől a felajánlásoktól, egymilliárd forint tőkeértékre feltölti az alap pénzeszközeit, és ilyen módon minden évben egy garantált támogatási lehetőség van.

Természetesen az eredeti törvényjavaslatban, mint ahogy ez akkor hivatkozott és sok tekintetben problémásnak nevezett fejezete volt a vitának, megmarad a jogszabály alapján az átcsoportosítási lehetőség is. Tehát amennyiben olyan források állnak rendelkezésre a költségvetésben, nevezetesen a felügyeletet ellátó minisztérium fejezetében, akkor további pénzeszközöket lehet ezen alap működése céljából átcsoportosítani.

A másik két olyan módosítási javaslatot egyébként örömmel üdvözöltük, mert sajnálatos módon az eredeti törvényjavaslat tárgyalásakor ezeket akkor a kormány nem támogatta, ezért ezt nagyon konkrét és újabb előrelépésként érzékeljük. Az egyik az, hogy az alap működésének költségét öt százalékban maximálja a javaslat. Ez korábban ugyan egy más értékekkel, de mint mondtam, módosító indítványként akkor szerepelt. Úgy gondolom, hogy ez mind az alap működésének egy garanciáját jelenti, egy maximális, tehát nem feltétlenül kihasználandó működési összeggel, és egyben biztosítja, hogy nem működésre, tehát nem a szervezet működtetésére kerül nagy összeg elköltésre, hanem valóban a célokhoz rendelődik hozzá az eszköz, a forrás.

A másik ilyen szempont pedig az, hogy azok az alapot működtető szervezetek, nevezetesen a tanács és a hozzá tartozó szakmai kollégiumok, amelyek meghozzák a döntéseket a különféle pályázati kiírások tekintetében - esetleg értelemszerűen az odaítélések, javaslatok formájában szintén -, azok a határon túli szervezetek véleményének megismerésével tehetik meg a törvényjavaslat elfogadása kapcsán, hiszen - mint jeleztem - itt is visszatértünk ahhoz a korábban javasolt módszerhez, hogy akkor persze nem kellően körvonalazva - most a MÁÉRT tagszervezeteire utalva - meghatározza azokat a szervezeteket, illetve azt a szervezeti kört, amelynek a javaslata alapján feltölthető ennek a tanácsnak, a kollégiumoknak a köre, és így valóban azok dönthetnek a pénzek elosztásáról, akikről ez szól.

Ezek alapján az ellenzéki tartózkodások mellett a bizottság többségi szavazatával általános vitára alkalmasnak találta, és javasolja ennek elfogadását az Országgyűlésnek.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu