KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az apropót ugyan nem ez adta, de Világosi Gábor elnök úr beszélt már a 15 évvel ezelőtti eseményről, meg arról, hogy 16 évvel ezelőtt úgy határoztunk közösen, hogy politikai és gazdasági rendszert váltunk, amelynek során egyrészt a többpárti parlamentáris képviseleti demokráciára térünk át, majd amikor megalakult a többpárti, szabadon választott parlament, az egyik első törvénye ugyanennek a helyi szinten történő megismétlése, vagyis az önkormányzati törvény elfogadása volt. Ami a gazdasági rendszerváltást illeti, arra nézve pedig úgy döntöttünk, hogy piacgazdaságot, méghozzá lehetőség szerint szociális piacgazdaságot hozunk létre. Mindennek az eredménye akkor egyrészt egy stabil politikai rendszer lett, másrészt pedig egy gyors, bár kétségkívül sok fájdalommal járó gazdasági átalakulás.

Az ember azt gondolná így 15 évre visszatekintve, hogy a felelősségünk ennek a folyamatnak a hangsúlyos továbbvitele, az erősítése, de legalábbis az őrzése.

(13.40)

Tizenöt évvel a szabad, demokratikus választásokat követően érdemes egy pillantást vetnünk arra, hogy bizonyos területeken hogyan is állunk. Kezdeném mindjárt a parlamentáris demokráciával, tisztelt képviselőtársaim, amelynek lebontására elég erőteljes kísérletek történtek az előző kormányzati ciklusban. Örömmel hallottam például, hogy Pokorni képviselőtársam élni akar a demokratikus jogokkal, és vizsgálóbizottságot akar alakítani, amelyről elfelejtette elmondani, hogy az előző kormányzati ciklusban egyetlenegyet sem lehetett megalakítani, amelyet az ellenzék kezdeményezett. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Vagy nem volt demokrácia, vagy képviselő úr feledékennyé vált.

De ebbe a sorba illeszkedik, tisztelt képviselőtársaim, az is, hogy létrejön a nemzeti konzultációs tanács, mintegy megkerülendő a parlament intézményét, hogy az egyébként szintén demokratikusan választott és legitim önkormányzatok helyére valamilyen fajta faluparlament akaródzik létrejönni (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), és alakul szépen a népfront, egyébként annak vezetőjével együtt. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Bár megjegyzem, a Fidesz másik szája időnként azt szokta mondani, hogy aki az előző ciklusban szerepet vállalt, az most tűnjön el a közéletből, de az egy másik száj, és mint tudjuk, ebből több van.

Hozzáteszem rögtön, hogy ha felelős politizálásról és politikai stabilitásról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a parlament feloszlatására irányuló kezdeményezés mellett sem, merthogy az egyik nagyon fontos értékünk - dacára annak, hogy milyen stílusban vitatkozunk időnként egymással - éppen a politikai stabilitás. Nagyon szerencsétlen dolog lenne, ha meglévő bajaink mellé még a politikai instabilitás, bizonytalanság és az ezzel kapcsolatos jövőbeli bizonytalanság is felsorakozna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tizenöt évvel ezelőtt még voltak közös mondataink, ma már közös ünnepeink sincsenek szemmel láthatóan. Bizonyítja ezt egyrészt az ünnepségeken a szónok kifütyülése, erről ma már volt szó, miközben nem a szónokra mentünk megemlékezni, hanem nagyon fontos, nemzeti történelmünkhöz tartozó eseményre, és bizonyítja ezt bizony a bocskais handabandázás, amit a Fidesz szónoka részéről sajnos szintén el kellett szenvednünk.

De bizonyítja az egyre inkább felerősödő felelőtlenséget az is, hogy újabban a képviselők megtagadják a szonda megfújását abban az esetben, ha közúti ellenőrzés éri őket. Tisztelt képviselőtársaim, egyszer s mindenkorra jegyezzük meg, vagy mondjuk ki, hogy aki nem fújja meg a szondát országgyűlési képviselőként, az ivott, és ittasan vezetett. Ez ilyen egyszerű! (Taps a kormánypárti padsorokban.) A szabad demokrata képviselők ezt minden alkalommal megtették, és ezután is megteszik.

A felelőtlenség megnyilvánul abban is, hogy a demagógia, a populizmus és az összevissza ígérgetés uralja a politikát. Ehhez képest mondjuk mi, magyar liberálisok, hogy felelős politizálás kell, ez az év ne a kampány, hanem a felelős politizálás éve legyen. Hiszen olyan feladatok állnak előttünk - amelyek nem halaszthatóak, ebben a kormányzati ciklusban hozzá kell kezdeni -, mint az adóreform, a szociális rendszer átalakítása, az egészségügy reformjának előkészítése vagy akár a nemzeti fejlesztési terv elkészítése úgy, hogy szerencsés lenne, ha mindezekben, miután kormányzati cikluson túlnyúló ügyekről van szó, kormánypártok és ellenzék egyaránt együttműködne. Nem halaszthatjuk ugyanis ezeket további két évig. Ez lenne a felelős politizálás.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu