HORVÁTH J. FERENC, a Magyar Energia Hivatal elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szépen köszönöm az elhangzott észrevételeket, javaslatokat, az elismeréseket és a kritikákat. Nekem is és munkatársaimnak is az a meggyőződése, hogy a kritikák segítik a hivatal munkáját. Az itt elhangzott kritikákra, javaslatokra, észrevételekre írásban is vissza fogunk térni, azonban élek a lehetőséggel, és néhány kérdésre itt a plenáris ülésen is reflektálnék.

Nagyon sok szó esett a megújuló energiahordozók, a megújuló energiabázis hasznosításáról és a kapcsolt energiatermelésről. A megújuló energiahordozókat kétféleképpen lehet hasznosítani, ezért különböző számok adódnak. Közvetlenül lehet hőtermelésre használni például úgy, ha egy lakásban egyszerű fatüzeléses kályhában tüzeljük el, esetleg egy ipari kazánban. De az így előállított hőből lehet villamos energiát is előállítani. A különböző kimutatásokban mindig megmondjuk, hogy a megújuló energiabázison termelt villamos energiáról beszélünk-e, és ezt a villamosenergia-mennyiséget az összes villamosenergia-termeléshez hasonlítjuk. Az Európai Unió elvárása Magyarországgal szemben, hogy a megújuló energiabázison termelt villamos energia az összes villamos energián belül érje el a 3,6 százalékot 2010-re. Ezzel kapcsolatban említettem, hogy jelenleg 2,3 százalék körüli a megújuló energiabázison, főként fahulladék eltüzelésével és biomassza hasznosításával termelt villamos energia.

Azért, hogy az eltüzelt tűzifa ne okozzon problémát az erdőgazdálkodásban, a hivatal az eddigiek során mindig azt javasolta, azt kérte - s a jelenlegi szabályozás ezt tükrözi is -, hogy csak olyan tűzifát ismerjünk el és támogassunk, és a támogatást csak az az erőmű tudja igénybe venni, amely bizonyítani tudja, hogy az általa eltüzelt tűzifa megújítható, fenntartható erdőgazdálkodásból származik, és ezt a bizonyítványt, ezt az eredetigazolást a fagazdaságok szakhatóságai állítsák ki. Az a törekvésünk, hogy az országba behozott, importált fára is megkérjük, megköveteljük a származásigazolást.

Meg kell említeni, hogy jelenleg egyetlen miniszteri rendelet szabályozza ezt a két területet, tehát a megújuló energiabázison termelt villamos energia ösztönzését, valamint a kapcsolt energiatermelés ösztönzését. A rendelet megítélésem szerint 2010-ig egyértelmű, világos és kiszámítható szabályozást ad, a befektetők erre tudnak építeni. A rendelet kimondja, hogy a megújuló területen inflációkövető átvételi árakkal kell számolni, és a hivatal minden évben az infláció mértékének megfelelő áremelésre tesz javaslatot a megújuló energiatermelés területén az árhatósági jogkört gyakorló miniszternek.

(20.00)

Kapcsolt energiatermelés esetén természetesen még a földgáz árát, illetve a más tüzelőanyagok árait is figyelembe kell venni. Miután közeledik a 2010, hogy a befektetők számára kiszámítható legyen ez a terület, és a közelmúltban, 2004-ben megjelent a kapcsolt energiatermelést szabályozó EU-direktíva, ezért ezt a miniszteri rendeletet jelenleg átdolgozzuk széles körű szakmai alapokra támaszkodva. Azt vállaltuk, hogy ez év végéig, visszaszámolva a hivatal még korábban, konkrét szövegjavaslatot tesz mind a megújuló energiabázison termelt villamos energia szabályozására hosszabb távon, figyelembe véve az EU-direktívát, mind a kapcsolt energiatermelésre. A hivatal honlapján máris látható a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó program első része, hogy a szakmai szervezetekkel kommunikálni tudjunk.

Elhangzott, hogy ezen kiszámítható szabályozáson belül is a hivatal figyeli mindegyik területen a konkrét fejlődést. Az is elhangzott, hogy a gázmotorok által termelt villamos energiát be kell építeni a villamosenergia-rendszerbe, hiszen a villamosenergia-rendszer szigorú szabályok szerint működik, a termelésnek pillanatról pillanatra meg kell felelnie a fogyasztói igényeknek. Kiderült 2003. év végére, hogy bele kell nyúlnunk és az ösztönzöttség fenntartása mellett részletszabályokat kell hoznunk a gázmotorok üzemvitelére. Ilyen részletszabályok voltak többek között, elhangzott, a hatásfok-követelmény megerősítése, a menetrendadási kötelezettség és az úgynevezett mélyvölgy időszak bevezetése. Az eltelt időszak bizonyítja, hogy ez a szabályozás, pontosítás - hangsúlyozom, az ösztönzöttség fenntartása mellett - megfelelő orientációt adott ezen befektetőknek. Ezek a befektetők már elismerték a szabályozás jogosságát, és probléma nélkül üzemelnek ezek a berendezések. Az Energia Hivatal, mint a beszámolónkban is kihangsúlyoztuk, jelentős súlyt fektet az energiatakarékosságra két területen, elsősorban a hivatal által felügyelt energiaipar területén, hiszen közismert, hogy az energiaipar a legnagyobb energiafelhasználó, és az energiaipari technológiák sajátosságából adódóan jelentős veszteségek keletkeznek. De nagyon nagy súlyt fektet a végfelhasználókra, tehát a fogyasztói oldal energiatakarékosságának az elősegítésére. A hivatal munkatársai szakértőként, tanácsadóként segítik az ilyen irányú programokat.

Szó esett a versenypiac tapasztalatairól, a kínálati oldalról, a kínálati oldal javításáról, mármint a szabad kapacitások javításáról. Elhangzott, hogy bizonyos visszalépések történtek a közüzemi rendszerben. Kínálati oldalon a villamos energia területén igény jelentkezik az import iránt, hiszen a környező országokban alacsonyabb a villamosenergia-termelés ára, mint Magyarországon. Szabad forrásként jelentkezik a hosszú távú szerződéssel nem rendelkező erőművi kínálat, ami ma már 350 megawatt körüli értékre tehető, és harmadik forrásként az MVM által szervezett kapacitásaukció. Valóban, ez a 27 százalékos mérték a közeljövőre vonatkozóan egy olyan mérték, amely jelentősen tovább a meglévő szabályozási környezetben nem növelhető, hiszen az importlehetőségeket kiaknáztuk, mint említettem, a hosszú távú szerződéseken kívüli erőmű-kapacitásokat is kihasználtuk. Egyetlen lehetőség kínálkozik: az MVM-aukció mértékének a fokozása. Azonban itt korlát az, hogy maga a versenyár és a hosszú távú szerződésekben szereplő ár közötti különbség igen jelentős, és ha aukción visszük ezt a kapacitást piacra, akkor a piaci ár és a hosszú távú szerződésben szereplő ár közötti különbséget befagyott költségként kell megfizetni. Ma ez a mérték 2005-ös léptékkel mérve 10 milliárd forint körüli érték, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói árat ez átlagosan 30 fillérrel emeli kilowattóránként.

Valóban, 2003. év végén a fogyasztók egy része visszalépett a közüzemi rendszerbe. Ezt a hivatal felismerte, és nagyon gyorsan szabályozó módosításra tett javaslatot, éspedig módosítottuk a határkeresztező kapacitások aukciós rendszerét, és lehetővé tettük az úgynevezett másodlagos piacát a kapacitásjogoknak. Egy hónapon belül ez a probléma megszűnt, és a fogyasztói kilépések fokozatosan növekedtek, tehát ma már az emelkedés töretlen. Azt is hangsúlyozom, hogy a sajátos magyar kettős piaci, hibrid piaci modellen belül, hogy egymás mellett él a közüzemi piac és a versenypiac, igen szép eredmény az említett 27 százalékos piacnyitás, hiszen hasonló rendszer működött Európában Portugáliában, és Portugáliában egy tízéves EU-tagság során sem értek el ilyen jelentős mértékű piacnyitást, mint Magyarországon. Nagyon sajátos és a fogyasztók érdekeit védi, hogy ha egy nagyfogyasztó a versenypiacon nem találja meg a számítását, ezen a piacon kudarcok érik, akkor saját elhatározásából visszatérhet a közüzembe. Ez ugyan nehezíti a két piac tervezését, azonban alapvetően fogyasztói érdekeket szolgál.

Sok szó esett a távhőszolgáltatásról. Valóban, ha az egyes távhőrendszerek árait összehasonlítjuk, igen jelentős különbségek adódnak, mintegy 40 százalékos különbség adódik az egyes távhőrendszerek között. Valóban, ezek a távhőrendszerek sajátosságokat hordoznak magukon. Amikor ezek épültek, akkor olcsó volt az energia, tehát az olcsó energia időszakában épültek ezek a rendszerek, és maga a házgyári technológia-rendszer is alapvetően az olcsó építésre koncentrált, adott összegből minél nagyobb lakásszám építését célozta meg. Ez a rendszer ma már valóban nem felel meg a követelményeknek. Mindenekelőtt ahhoz, hogy a fogyasztói számlákat csökkenteni lehessen, mindenekelőtt az épületek hőszigetelésére, a fűtési rendszer korszerűsítésére, átépítésére, az egycsöves rendszerek átépítésére van szükség. Tehát ezen a területen megfelelő támogatáspolitikával az épületek hőszigetelését javítani kell.

Meg kell említeni, hogy a kapcsolt energiatermelés ösztönzése egyben a távhőárak csökkenését is szolgálja, hiszen a magas villamosenergia-átvételi ár lehetővé teszi a hőnek olcsóbb áron történő értékesítését a távhőszolgáltatók felé. Megemlítem, hogy egy külön ösztönző rendszer segíti és támogatja a távhő célú hőtermelést. A gázáron keresztül egy külön kompenzációs rendszer működik, ami körülbelül a lakossági első tömbben lévő támogatásnak megfelelő támogatást ad azon hőtermelők részére, akik távhő célra termelnek hőt. Tehát ez a kétcsatornás támogatás is megítélésünk szerint jelentősen javítja a távhőrendszerek árviszonyait.

(20.10)

Természetesen a távhőárak csökkentésében jelentős szerepük van maguknak a távhőszolgáltatóknak, hiszen a költségek körülbelül 50 százalékát a működési költségek okozzák, az elosztóhálózatok hőveszteségei. Tehát az árakat nem lehet egyértelműen a távhőrendszerekbe bevitt hőáron keresztül rendbe tenni.

Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, a lehetőséget, és mint említettem, az elhangzottakra írásban fogunk válaszolni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu