SZIJJÁRTÓ PÉTER, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság 2005. március 23-ai ülésén a bizottság ellenzéki tagjai nem támogatták az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságát.

Mielőtt nemmel szavaztunk volna a napirendi pont végén, természetesen több kérdést is feltettünk, amely kérdések szerintünk egyértelműen tisztázásra várnak, és tisztázásra szorulnak, mivel azonban döntő többségükben ezekre megnyugtató választ nem kaptunk, nem tudtuk támogatni az előterjesztést.

Az egyik legnyugtalanítóbb pontként - egyébként hasonlóan a kulturális és sajtóbizottsághoz - mi is a kiegyensúlyozatlanságot vetettük fel, merthogy a beszámoló egy rendkívül beszédes táblázatot tartalmaz, amelynek csak a címe lehet a kiegyensúlyozottságról szóló táblázat, sokkal inkább sajnos kiegyensúlyozatlanságról van szó. Hiszen megdöbbentő adatok vannak a táblázatban például a Sláger Rádió, a Danubius Rádió, az MTV esti híradója, vagy akár a Magyar ATV híradója esetében, ahol a kormánypárti-ellenzéki megszólalások aránya sorra: 90:10, 99:1, 76:24 és 78:22. Ezekben az esetekben az előbb már szintén megemlített CSA-modellre való hivatkozás is lehetetlen, bár amúgy sem helyes, hiszen a médiatörvény kiegyensúlyozottságról és nem valamifajta francia modellről vagy modellekről beszél.

Kicsit furcsának hatott a beszámolóban a Kossuth rádióra fókuszáló külön vizsgálat, hiszen a közrádió jóval több műsort állít elő, és jóval több műsort sugároz, mint például a köztelevízió, ugyanakkor sokkal kevesebb a beérkezett panaszok száma.

A panaszbizottság hatásköre ugyanakkor szűkült, ráadásul az erre vonatkozó testületi döntés azóta is jogi viták egyik kényes kérdése, amely arra a szintre is eljutott, hogy még az ombudsman is foglalkozott vele. A Takács Alberttel való személyes konzultáció ténye szerepel ugyan a jelentésben, ugyanakkor a bizottsági ülésen nem kaptunk arra választ, hogy ez a konzultáció hol, mikor és milyen keretek között zajlott.

Az egyik kereskedelmi televíziós csatornán vetített Anyacsavar című műsor joggal és okkal borzolta a kedélyeket az elmúlt év folyamán. Abban pártállástól függetlenül mindenki egyetértett, hogy nem helyes egy ilyenfajta műsor vetítése, amely ráadásul sokak jogértelmezése szerint több alkotmányos passzus megsértésének a gyanúját is felveti, amelyekből egyébként a jelentés is idézett néhányat. Ilyen például az, hogy a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. Vagy volt egy másik: a Magyar Köztársaság védi a család és a házasság intézményét. Az ORTT-től ebben az ügyben egyébként sokan határozottabb, karakánabb kiállást vártak el, és sokan érzik úgy, talán joggal, talán jog nélkül, hogy a testület sokkal inkább elkente, semmint megoldotta volna ezt az ügyet.

A mai napig megoldatlan, kacifántos jogvitát okoz a lejáró frekvenciajogosultságok meghosszabbítása, és ezek pályáztatási szükségességének a kérdése. A szerződéshosszabbítás vagy új szerződés megkötésének jogi lépései korántsem jelentik ugyanazt a kategóriát, főleg akkor, hogy ha tudjuk, hogy az egyikhez igen, a másikhoz viszont nincsen szükség kétharmados többségre.

A Műsorszolgáltatási Alapból osztogatott egyedi támogatások több ponton vetnek fel kérdéseket. Hogy csak egyet említsünk, a bizottsági ülésen nem alakult ki egyetértés az előterjesztő és a kérdező képviselő között abban, hogy vajon a médiatörvény értelmében törvényes és helyes-e, hogy egy egynapos, úgynevezett kübekházi operettfesztivál megrendezésének támogatására 12,7 millió forintot fordítanak.

A költségvetési és pénzügyi bizottságban, lévén szakmai bizottság, nem mehettünk el szó nélkül a finanszírozási kérdések rendezetlensége mellett sem. Könyvvizsgáló folyamatosan záradékolja a beszámolót - kérdés, hogy ezzel kapcsolatban vajon milyen lépések születtek. Az ORTT évről évre plusz forrásigénnyel lép fel, amelyet végül mindig az Országgyűlés legitimál, és ezt az összeget, amely tavaly majd 245 millió forintra rúgott, az alapból finanszírozták. Persze, kérdésként fel lehet tenni, hogy ezt vajon mire használja, illetve használta az iroda.

(17.30)

A végén persze odáig jutottunk, hogy ezekben a kis kérdésekben nehéz jó döntéseket hozni, főleg addig, amíg a nagy kérdésekben, az egész magyar médiafinanszírozás kérdésében nem tudtunk dönteni, egyetértésre jutni.

A beszámolót tehát az ellenzéki képviselők nem fogadták el, nem tartották azt általános vitára alkalmasnak. Ezzel is kívántuk jelezni azokat a rendezetlen kérdéseket, amelyeket ott, a bizottság ülésén is felvetettünk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu