DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kevesebb akadályt az adózásban, több levegőt a vállalkozásoknak! Ezt tűztük ki célul, hogy versenyképesebbek lehessünk, hogy gyorsabbá váljon a felzárkózás. Ennek eredményeként készült el ez az akadálymentesítő csomag, amely több mint húsz jogszabályt javasol jelenleg módosítani. A törvényjavaslat évközi benyújtásának elsődleges indoka, hogy hatását lehetőleg azonnal fejtse ki, tehát mielőbb jelentsen könnyebbséget az érintetteknek.

A javaslatok azonnal javíthatják a vállalkozások működési feltételeit és a magánszemélyek élethelyzetét. Ezenkívül csökkenthetik természetesen az adminisztrációs kötelezettségeket is.

Az akadálymentesítés fontos dolog, de nem egyenlő az adóreformmal; az is halad előre. Mint talán tudják, az adóreform-bizottság éppen tegnap adta át javaslatát a pénzügyminiszternek. Vaskos anyagról van szó, nagyon sok megszívlelendő ötletet kaptunk. Ennek eredményeit szintén törvényjavaslatok formájában hamarosan a képviselők is láthatják, hiszen azt tervezzük, hogy még az első félévben néhány fontos kérdésben döntési helyzetbe hozzuk a parlamentet.

De hadd térjek vissza az akadálymentesítést szolgáló csomagra: mit is tartalmaz ez? A törvényjavaslat összesen 18 törvény módosítását tartalmazza. A javaslatok megkönnyítik a társasági adóval, az adózás rendjével, az egyszerűsített vállalkozói adóval, az általános forgalmi adóval, a helyi adókkal, az illetékekkel, a számvitellel kapcsolatos jogszabályok alkalmazását. A fontosabb módosításokat szeretném most ismertetni.

A társasági adót érintő módosítások csökkentik az adózók adminisztrációs terheit, növelik biztonságukat az adókötelezettség helyes megállapítását érintően, amely változtatás jó üzenet a befektetők számára is. Emellett újdonságként vezeti be a társasági adó szabályozása az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmét támogató szabályokat, illetve kedvezőbb feltételeket teremt a leghátrányosabb kistérségben működő vállalkozások számára a tevékenységhez használt eszközök értékének azonnali elszámolási lehetőségével.

Az egyszerűsítést jelentő változások közül három módosítást emelek ki. A fejlesztési adókedvezmény igénybevétele jelenleg a Pénzügyminisztérium engedélye alapján lehetséges, amely költséget jelent a vállalkozásnak és időigényes is. A módosítás elfogadása esetén a továbbiakban csak azokhoz a nagy beruházást tartalmazó fejlesztési programokhoz szükséges engedély az adókedvezmény érvényesítéséhez, amelyekhez meg kell kérni az Európai Bizottság hozzájárulását. Ez jelenértéken a 100 millió euró feletti beruházásokat jelenti. Minden más esetben bejelentési kötelezettség teljesítésével, az önadózás szabályai szerint érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény.

Jelenleg több adóterhet mérséklő kedvezmény, például a helyi iparűzési adó egy részének az adóalapból történő levonása vagy a mikrovállalkozások létszámnöveléséhez biztosított kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vállalkozásnak ne legyen adótartozása, illetve ne legyen köztartozása. A köztartozás fogalma ugyanakkor nemcsak adótartozást jelent, hanem például illetéket, adórendszeren kívüli bírságot, kamarai tagdíjat is, amely nehézkessé és nehezen értelmezhetővé teszi a rendelkezés alkalmazását, és bizonytalanságban tartja a vállalkozást az adó helyes megállapítását illetően. Ezért a javaslat azt tartalmazza, hogy köztartozás helyett az állami és önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adótartozás esetén ne élhessenek az érintettek a kedvezménnyel.

Abban a 48 kistérségben, amely a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb helyzetben van, a kis- és középvállalkozások számára lehetővé válik a tevékenységet közvetlenül szolgáló, újként beszerzett, előállított gépek és berendezések, valamint a személygépkocsi kivételével a járművek bekerülési értékének egyösszegű elszámolására.

A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek tartoznak a 48 kistérségbe - ezt talán ismerik a tisztelt képviselők -, amelyek komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60 százalékát.

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme révén elért jövedelem felének a társasági adóalapból történő levonásával az a szándék, hogy lehetőséget nyújtson arra, hogy Magyarország e kereskedelem központjává váljon. A kedvezmény csak a vásárolt kibocsátási egység forgalmazásában elért jövedelem egy részét mentesíti az adó alól, a kedvezmény az államtól térítés nélkül kapott kibocsátási egység értékesítésekor nem vehető igénybe.

(9.50)

Ilyen módon a javaslat megvalósulása költségvetési bevételnövelő hatással is járhat.

A személyi jövedelemadó változó szabálya az egyéni vállalkozók és az őstermelők számára lehetővé teszi az elhatárolt veszteség elszámolását az adóhatósági ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben is.

Az iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-csökkentési, továbbá a mikrovállalkozások létszámnöveléséhez kapcsolódó kedvezményi feltétel változása egyszerűbbé teszi a köztartozásra vonatkozó követelmény teljesítését azáltal, hogy köztartozás helyett az előbb már említett állami vagy önkormányzati adóhatóságnál fennálló adótartozást kell figyelembe venni.

A társasági adó szabályaival összhangban a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetben lévő 48 kistérség területén működő egyéni vállalkozók - így mezőgazdasági őstermelők, családi gazdálkodók - számára lehetővé válik a tevékenységet közvetlenül szolgáló újként beszerzett, előállított gépek és berendezések, valamint - a személygépkocsi kivételével - a járművek bekerülési értékének egyösszegű elszámolása.

Az egyszerűsített vállalkozói adóban - az elemi kárra tekintettel - a biztosítótól kapott kártérítés összege kikerül az adóalapból, továbbá egységesen minden adóalany számára megszűnik a helyi iparűzési adóra vonatkozó feltöltési kötelezettség.

Az általános forgalmi adót érintően a törvénycsomag az állami támogatások utáni arányosítási kötelezettségből fakadó többletterhet enyhíti a foglalkoztatást elősegítő - például munkahely-teremtési, munkahelymegőrző, foglalkozást bővítő támogatásokból részesülő - munkáltatóknál.

A törvényjavaslatban nevesített konkrét támogatások esetében az arányosítási kötelezettség 2004. január 1-jére visszamenőlegesen szűnik meg. Ugyanakkor az arányosítási kötelezettség eltörlésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy azoknál a támogatási formáknál, illetve azon időszakok tekintetében, amelyekre a támogatás kedvezményezettjét a le nem vonható adó miatt valamilyen módon kompenzálták, az arányosítás megszüntetése nem indokolt.

Az általános forgalmiadó-arányosítási kötelezettség alóli mentesség a következő támogatásokat érinti: a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételeinek feltételeiről szóló 25/2004. számú kormányrendelet 287. §-a szerinti támogatás; a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. számú kormányrendelet szerinti támogatás; a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. számú kormányrendelet szerinti támogatás; a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. számú MüM rendelet szerinti támogatás; a munkaügyi központok foglalkoztatási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. számú MüM rendelet szerinti támogatás; valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. számú GM rendelet szerinti támogatás.

A helyi adózás egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét szolgálja, hogy a helyi iparűzési adó egyszerűsített adóalap-megállapításának bejelentési határideje - már a 2004-ben kezdődő adóévre is kiterjedően - meghosszabbodik az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig.

Magyarország pénzügyi, üzleti regionális központtá válása érdekében a helyi iparűzési adóalap legfontosabb elemének tekinthető nettó árbevétel fogalma oly módon változik 2006. január 1-jétől, hogy az adózás alól kiemelésre kerül a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 50 százaléka, amelyek - a hatályos szabályok szerint - az iparűzési adó alapját növelik, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjakból származó árbevétel.

Az illetéktörvény sokak számára teszi kényelmesebbé majd az illetékkötelezettség teljesítését, ha lakóház építésére alkalmas telektulajdont ingyenesen vagy visszterhes módon szereznek meg. Az új szabály leveszi a vagyonszerzők válláról a lakóház felépítésének igazolásával járó terhet azáltal, hogy a bizonyítékként szolgáló használatbavételi engedély beszerzését az illetékhivatalok kötelezettségévé teszi. A változtatás nagy horderejű, mert jelenleg az illetékmentesség elvesztéséhez vezethet, ha a vagyonszerző megfeledkezik az építési kötelezettség teljesítésének időbeli igazolásáról.

Az illetékek körében fontos korrekció a termőföld visszterhes vagyonátruházási illetékmentességét érinti. A mentességet bővíti oly módon, hogy a preferenciát valamennyi olyan termőföldet szerző számára biztosítja, aki a termőföldet hosszú távon - legalább öt évig tartó - mezőgazdasági célra használja. További egyszerűsítés, hogy a gépjárműszerzés utáni illetéket a vagyonszerző az okmányirodán beszerezhető készpénz-átutalási megbízás helyett - amennyiben erre a feltételek adottak - az okmányirodán bankkártyával vagy az okmányiroda házipénztárába készpénzzel is megfizetheti.

Az adózás rendjét illetően az adózói kötelezettségek teljesítésének elősegítését, egyszerűsítését szolgálja több fontos változtatás. Az adótitokszabályok módosulnak. Az üzleti kapcsolatok biztonságának elősegítése érdekében lehetővé válik az adószámmal rendelkező adózók bizonyos adatainak - így a névnek és az adószámnak - nyilvános adatbázisban történő adóhatósági közzététele az interneten. A költségvetési támogatások, illetve adó-visszaigénylések kiutalása iránti igénylésekkel összefüggésben a kiutalások teljesítéséig esetlegesen felmerülő financiális nehézségek áthidalása érdekében lehetővé válik, hogy a támogatás jogosultja a követelését faktorálás útján eladja, illetőleg ezzel összefüggésben az adóhatóság a támogatás összegét a faktorcégnek közvetlenül utalhassa át.

A külföldi magánszemélynek történő osztalékkifizetés kapcsán eljáró részvényesi meghatalmazott és letétkezelő a kifizetést, illetőleg az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét az adóazonosító jel hiányában is teljesítheti. Összefüggő, több áfabevallást érintő önellenőrzés esetén - amennyiben a feltételek fennállnak - külön adóhatósági engedélyezési eljárás nélkül közvetlenül alkalmazható a mérsékelt pótlék megállapítására vonatkozó szabály.

Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatását az erről hozott döntéstől számított tizenöt napon belül elegendő az adóhatósághoz bejelenteni. Azok a vállalkozások, amelyeket társasági adóelőleg-feltöltési kötelezettség nem terhel, mentesülnek a kommunális adóelőleg és az iparűzési adóelőleg-feltöltési kötelezettség alól.

A végrehajtási eljárás során az adózói jogok fokozott védelme érdekében egyes esetekben - így a visszatartásról rendelkező határozat esetében - lehetővé válik a kézbesítési vélelem megdöntése.

Egyéb, az egyértelmű szabályozást elősegítő és pontosító rendelkezések az alábbiak. A módosítás kétségtelenül szabályozási hiányosságot pótolva meghatározza az adózó halála esetére az örökölt támogatások, illetve adó-visszatérítések örökösök részére történő kiutalásának szabályait. Egyértelművé válik az adóelőleg indokolatlan mérséklésével összefüggésben kiszabható mulasztási bírság alapjának meghatározása annak kimondásával, hogy ha indokolatlan volt az előlegmérséklés, a bírság alapja az előző időszak adatai alapján számított és a mérsékelt adóelőleg különbözete. A tagállami adóhatóságok közötti adóbehajtási jogsegély esetén a megkereső állam elévülési szabályait kell alkalmazni.

A magán-nyugdíjpénztári, illetve a társadalombiztosítási szabályok módosítása lehetővé teszi, hogy az Európai Unión kívüli térség állampolgárai a korábbiaknál egyszerűbb feltételek mellett legyenek magán-nyugdíjpénztári tagok. Esetükben erre azért van szükség, mert a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizetett járulék számukra - miután jellemzően nem 15-20 évig tartózkodnak nálunk munkavállalás céljából - nem eredményez ellátási jogosultságot.

(10.00)

E lehetőség megnyitásával részévé válhatnak az öngondoskodás rendszerének, amellyel nyugdíjjogosultságot szerezhetnek. A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a magyarországi munkavállalás megszűnésekor a személyek a pénztári jogviszonyt is megszüntethessék, és megtakarításukat más időskori megtakarítást biztosító befektetésbe utaltathassák. A módosítás több ezer migráns munkavállalót érinthet kedvezően.

A foglalkoztatási törvény módosításával a vállalkozói járulékfizetési kötelezettséget előíró szabályok olyan értelmező rendelkezésekkel egészülnek ki, amelyek egyértelművé teszik a többes jogviszonnyal, illetőleg munkaviszonnyal rendelkező vagy a közoktatási intézményrendszer nappali tagozatán tanulmányokat folytató vállalkozó fizetési kötelezettségét. A társas vállalkozás tagjai adminisztratív kötelezettségének egyszerűsítése érdekében más járuléklevonással együtt a társas vállalkozás teljesíti a vállalkozói járulék fizetésével kapcsolatos kötelezettségeket a társas vállalkozó helyett.

A számviteli törvény rendelkezései bizonyos értékhatár alatt lehetővé teszik, hogy a vállalkozások éves beszámoló helyett egyszerűsített éves beszámolót készítsenek. Az egyszerűsített éves beszámoló nemcsak formájában egyszerűbb, tehát összevont adatokat tartalmaz, hanem számos tartalmi egyszerűsítést is jelent, így többek között egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén egyes értékelési előírásokat nem kell alkalmazni, jelentősen egyszerűbb kiegészítő mellékletet kell készíteni cash flow kimutatás nélkül, üzleti jelentést sem kell készíteni, és egyszerűbbek a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek is.

A törvényjavaslat az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó határértékek megemelését tartalmazza, már a 2005. évi üzleti évre vonatkozóan a mérleg főösszeg 150 millió forintról 500 millió forintra, az éves nettó árbevétel 300 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik. A mutatóértékek emelésével, valorizációjával a vállalkozások körében érzékelhető adminisztrációs egyszerűsítés érhető el, a módosítás eredményeként a vállalkozások 98-99 százaléka élhet az egyszerűsítésekkel, az egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetőségével.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy április elsejétől az elektronikus bevallást választó magánszemélyek az 1 százalékos nyilatkozatokat is elektronikus úton tegyék meg. Az elektronikus eljárásra kötelezett adózó, aki számára 2005-ben még nem biztosított az elektronikus rendelkezés lehetősége, a 2004. évre vonatkozó jövedelemadójával összefüggő rendelkező nyilatkozatát papíralapon, postai úton juttassa el az adóhatósághoz. Az államháztartásról szóló törvény módosításával összefüggésben az adóval, járulékkal, illetékkel és vámmal összefüggő eljárás egyszerűsítésével az államháztartás alrendszereiből folyósítandó támogatásokhoz egyszerűbb eljárásban juthatnak hozzá a kedvezményezettek, és ez is jelentős változás.

Szeretnék még néhány szót szólni az adóreform főbb elemeiről is, hiszen ahogy jeleztem, ezt a módosítócsomagot csak az első lépcsőnek tekintjük. A kormány is hamarosan megtárgyalja az adóreform-bizottság által készített javaslatokat, amelyeknek meghatározó céljai az alábbiak: a gazdaság kifehéredése, a legális foglalkoztatás bővülése, a versenyképesség erősödése, egyben a közteherviselés igazságosabbá tétele és nem utolsósorban az adózás egyszerűsítése és ezzel egyidejűleg a közterhek hatékonyabb beszedése.

A gazdaság kifehéredése, a legális foglalkoztatás bővülése érdekében a foglalkoztatás közterheinek csökkentésében kisebb, folyamatos lépésekkel lehet előre haladni. Ezt segítheti elő a bizottság néhány alábbi javaslata. Az egészségügyi hozzájárulás csökkentése, majd későbbi megszüntetése; a személyi jövedelemadó felső kulcsához tartozó jövedelemhatár érdemi és lényegi emelése; a végzettségnek megfelelő minimálbér bevezetése; a munkanélküliek, a pályakezdők és esetleg más speciális munkaerő-piaci helyzetben lévők legális foglalkoztatásának segítésére 24 hónapra biztosított, automatikusan felhasználható, kedvezményes, átalányszerű közteher-viselési lehetőség kerülhet bevezetésre. Az alacsonyabb nyereségadó igénybevétele megfelelő bérköltség elszámolásának függvénye lenne; egyes szociális ellátások igénybevételének a munkavégzéshez kötése. Ezzel egyidejűleg javíthat a helyzeten a foglalkoztatás és az adóellenőrzések erősítése egyes érzékeny területeken; így például az építőiparban, a vendéglátásban indokolt, hogy elvárható bérhányadot határozzanak meg, illetve az ezt el nem érő vállalkozások kiemelt adóellenőrzést kapjanak.

A versenyképesség adózási oldalról való erősítésének kulcskérdése az iparűzési adó lényeges csökkentése vagy teljes megszüntetése és az élőmunka közterheinek folytatódó mérséklése. Az első 5 millió forint nyereség kedvezőbb társasági adójának bevezetése, a társasági adórendszer kedvezményeinek felülvizsgálata nagyobb hangsúlyt helyezne a kisvállalkozásokra, a beruházásokra, a kutatás-fejlesztést elősegítő jogcímekre, vagyis a versenyképesség szempontjából legfontosabb elemekre.

Az euró 2010-es bevezetése gazdaságpolitikai, versenyképesség-megőrzési szempontból alapvető prioritásunk. Mindezért az adóreform megvalósulásának igazodnia kell a mindenkori konvergenciaprogram államháztartási követelményeihez.

A közteherviselés igazságosabbá tétele érdekében a minimálbért bejelentők, de ténylegesen jóval többet keresők közteherviselésének fokozására és ezzel egyidejűleg a közepes keresetűek közterheinek mérséklésére indokolt koncentrálni.

Az igazságosság érvényesülése szempontjából fontos a családtámogatási rendszer megújítása is. Az adóelkerülést csökkentheti meghatározott természetbeni és pénzbeni juttatások adómentes igénybevehetőségének a kifizetett bér arányában, de legfeljebb egy maximált összeghatárig való korlátozása. A tőkejövedelmek különböző formáinak eltérő adórendszeri kezelése ugyancsak számos igazságtalanság forrása.

Számos javaslatot tartalmaz a bizottság jelentése az adózás egyszerűsítésére, a közterhek hatékonyabb beszedésére is. Ezek közül a legfontosabbak: az adófizetés vállalkozások számára történő lényeges egyszerűsítése, amely a bankköltségeknél jelentős megtakarítást eredményezhetne; a központi adók számának jelentős csökkentése és a hasonló jellegű adónemek közös számlára való befizetési lehetőségének megvalósítása; a közterhek egyszámlára történő befizetése lehetőségének kialakítása; a túlfizetések automatikus átvezetési intézményének létrehozása; a bevallási nyomtatványok egyszerűsödése, rövidülése. 2007-től a munkáltatókon keresztüli személyi jövedelemadó-bevallás megszűnhet, egyben az adóhatósági adóelkészítési rendszer, tehát az ADAM-rendszer válthatja majd ezt ki.

Természetesen az adóreformot úgy kell megvalósítani, hogy a konvergenciaprogramoknak megfelelő bevételek teljesüljenek, ez évente mintegy 0,5-0,5 százalékpont GDP-arányos adóterhelés-csökkentést tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy ezzel az adóreform-bizottság 300 milliárd forintos adócsökkentésre tesz javaslatot, vagyis felelősen, fokozatosan, érdemi módon kívánja csökkenteni az adóreform-bizottság javaslata a terheket, és ezt még terveink szerint tavasszal a tisztelt Országgyűlés elé terjesztjük. Most azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy vitassa meg és támogassa az itt lévő csomagot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu