DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Fölvetődik a kérdés, hogy ez a szabályozás, ami itt előttünk van, maradéktalanul megfelel-e azoknak az igényeknek, amit joggal vár el mind az Európai Unió, mind a magyar társadalom és mindenekelőtt az élelmiszert fogyasztó közönség. Erre a válasz az, hogy ez a szabályozás valóban szükséges, de nem elégséges. Nem elégséges, mert annak a hármas célnak, amelynek minden élelmiszer-termelőnek meg kell felelnie… - nevezetesen: a biztonságos és az egészségre nem ártalmas élelmiszer előállítása, a magyar mezőgazdasági termékek jó hírnevének, nemzetközi piaci lehetőségének a megőrzése és az eddig használt, intenzív termelésben levő növényvédő szerek, hatóanyagok, kemikáliák mindinkább természetes anyagok irányába történő elmozdítása a vegyszeres szintetikus anyagokkal szemben. Erre egyébként Szabó képviselőtársam is utalt.

Nos, ha ezt a hármas feltételt nézzük, és az elmúlt időszak olyan eseteit vesszük figyelembe, amelyek igen-igen komolyan megborzolták a közvélemény idegrendszerét - nevezetesen: a két paprikabotrányt, az egyik egy bizonytalan latin-amerikai származék, a másik egy Észak-Afrikában magyar alapanyagból termesztett, de igen magas vegyszer hatóanyaggal beérkezett termék -, akkor azt mondjuk, hogy kérem szépen, ideje lenne már az élelmiszer-ellenőrzést és a hatósági rendszert valahogy koordinálni. Ennek egyik lehetősége, hogy hozzányúlunk a növényvédelemről szóló törvényhez, hozzányúlunk az állattenyésztési törvényhez, hozzányúlunk az élelmiszertörvényhez, és hozzányúlunk ahhoz a hatósági rendszerhez, amelyre nézve ez a törvény is egy sor esetet felhoz, nevezetesen, kinek milyen feladatkörei vannak, ki milyen szakvéleményeket köteles beszerezni és egyeztetni, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelőség, ÁNTSZ, kamara, növény-egészségügyi szolgálat, állat-egészségügyi szolgálat. Egyedül a fogyasztóvédelem maradt ebből ki, de semmiféle harmonizációt nem látok.

A kormány, bár ígéretet tett az elmúlt időszakban arra - remélem, meg is tartja a szavát -, hogy ezeket a hatósági eljárásokat egyesíti, és valamennyi jogkört összevon annak érdekében, hogy az élelmiszer-biztonság Magyarországon megkérdőjelezhetetlen legyen, és a végrehajtást gyakorló szervezetek ne egymásra mutogassanak, hanem egymást kiegészítve vagy egységes főhatóságként, ha tetszik, félkatonai szervezetként, de lássák el azt a feladatot, ami Magyarországon az egészséges élelmiszerhez való alapvető jogot, és a termelés teljes körű ellenőrzését, a talajtól a fogyasztóig végigkíséri úgy, hogy az egy egységes nyilvántartási rendszerben van.

(12.00)

Helyesen utalt Szabó képviselőtársam kisebbségi véleményként arra, hogy legyen ellenőrzési jogosultsága a fogyasztónak arra nézve, hogy az egész folyamatot, a talajtól az elkészült élelmiszerig megfelelően, igazoltan ellenőrizhesse, és ennek a hatóságok szerezzenek érvényt. Nos, a törvény 1. §-ában azt mondja, hogy be kell jelenteni, ha ilyet észlel, nyilvánosságra kell hozni. Nagyon szép, biztosan van hozzá szankció is, de nem elégíti ki azt a feltételt, hogy mi valóban kontrollált termelésbe vont területeket és növényvédelem, hatóanyag szempontjából ellenőrzött területeket vélhessünk itt Magyarországon, és biztonsággal kijelenthessük, hogy nemcsak az itt termelt, hanem az ide érkező anyagok is megfelelnek ennek a kritériumnak.

A közérdekű védekezésnél nagyon helyes, egyetértek Orosz Sándor módosító indítványával, parlagfű, kiterjesztjük, nagyon jó, de a közérdekű védekezést nemcsak a parlagfűre, hanem valamennyi olyan gyomnövényre ki kell terjeszteni, ami a talaj minőségét, termőképességét és az egészséget veszélyezteti vagy károsítja. Ezt a szabályozást, amit Orosz Sándorék terveznek, nagyon örömmel veszem, viszont kevésnek tartom az eredeti, benyújtott tervezetben azt, hogy azt mondja: a közérdekű védekezést gazdálkodó szervezettel el kell végeztetni. Milyen feltételekkel? Hogyan? Ki választja ki a gazdálkodó szervezetet? Nekem van egy ismerősöm, nagyon jó, van neki mindenféle permetezőgépe. Akkor te leszel az a gazdálkodó szervezet, aki majd elvégzed; mert a költség nem érdekes, azt úgyis ráverjük a tulajdonosra vagy a földhasználóra.

Azért itt vigyázni kell, mert a közérdekű védekezésnél is be kell tartani azokat a szabályokat, hogy az a gazdálkodó szervezet erre hivatásszerűen alkalmas legyen, ez a tevékenységi körébe beletartozzon. Ennek kiválasztása nagyjából a versenysemlegességnek feleljen meg, és nem utolsósorban ezeknek a rendszereknek legyen erre olyan infrastrukturális hátterük, amely a védekezést nemcsak lokálisan, hanem szervesen, az ország valamennyi részét elérően megoldhatóvá teszi, a talaj, illetve a termelés ellenőrzését és a védekezést.

Megjelenik itt a termelést növelő anyagok és a növénykondicionáló szerek engedélyezése, az úgynevezett EU-műtrágyák kivételével. Nos, Magyarország, hála istennek, még tartja magát, remélem, fogja is, hogy a génmanipulált termékekkel szemben keményen érvényesíti a védzáradékot, nem úgy, mint az Európai Unió Bizottsága, amely a Bt 10-est szépen beengedte mint génmanipulált kukorica-vetőmagot a termelési rendszerekbe. Ugyanilyen veszélyesek a növényvédő szereknél a termelésnövelő anyagok és a növénykondicionáló szerek. Ezeknek a vizsgálata, kísérlete - ír róla a törvény, a Környezetvédelmi Minisztériumot, FVM-et említi - nagyon helyes, de azért azt is meg kell nézni, hogy ezek a vizsgálatok és az a hatásmechanizmus, amelyet az ilyen anyagok kifejthetnek, mikor, hogyan kumulálódnak, és esetlegesen lehet, hogy talán 5-10-15 év múlva fejtik ki káros hatásukat.

Megint csak egyetértek Szabó képviselő úrral, ösztönzés is kell. Nemcsak azt kell betenni ezekbe a szabályokba, nyilván nem egyedül ennek a törvénynek a feladata, hogy ezt meg kell oldani, hogy mi Magyarországon a környezetkímélő gazdálkodás irányába mozduljunk el. Tehát a termelő maga legyen érdekelt abban, hogy nem a szintetikus vegyszerek és növényvédő szerek korlátlan használatával próbál meg piaci előnyt szerezni, és dömpingtermést előállítani, hanem azzal a lehetőséggel éljen, amivel sajnos most az utóbbi két évben nagyon sokat foglalkoztunk, de eredményt nem értünk el, azzal a gazdálkodási formával, ami az európai uniós támogatásokkal együtt egy speciális táj- és környezetkímélő gazdálkodást eredményez. Ehhez az ösztönző rendszernek meg kell jelennie, másik oldalról a növényvédelmi, állat-egészségügyi törvényben ennek a komoly ellenőrzése, illetve az ezzel való visszaélés nagyon nagy szankcionálása.

Komposzt - nagyon sokan említették. Egyetlen előny van a módosításban, hogy a komposzttal, illetve az állati eredetű, talajba visszakerülő és tápanyagnövelő szermaradványokkal most már nem központi, hanem megyei ellenőrző szervek foglalkoznak. Annak is örülnék, ha itt olyan technológiák ösztönzésére is sor kerülne, mert megvannak ezek a technológiák, ideértem egyébként a szennyvíziszap-kezelést is, amivel a komposztnak, a környezetbarát technológiáknak megteremtenénk azt a támogatási rendszerét, amely nem a hat hónapos pihentetés irányába mozdítaná el, hanem gyakorlatilag azonnal, megfelelő kezelés után visszaadja az eredeti szerves tápanyagot annak a területnek, amelyből ez korábban kivonásra került, és ezzel is kiváltja és csökkenti a szintetikus anyagok - ideértem a műtrágyát -, valamint a bizonyos talajfertőtlenítő szerek iránti igényt. Itt tesz egy megjegyzést a végén a törvény a hatósági élelmiszer-ellenőrzés rendszerének megteremtésére, de istenigazából ezt a rendszert nem indítja el.

Ezért nagyon szépen kérném a tisztelt államtitkár urat, hogy annak a megállapodásnak a szellemében, amelyet a miniszterelnök úr egy korábbi tanácskozásán már érvényre juttatott, miszerint az egészséges élelmiszer-ellenőrzés, a technológia, valamint az élelmiszer-minőség rendszerének biztosítása érdekében az a szabályozási összesség, amely ennek a végrehajtó szerveit is rendezi, mielőbb kerüljön a Ház asztalára annak érdekében, hogy a kormány ez alapján a kormányrendeletet és a végrehajtási utasításokat ki tudja adni. Mert ha sokáig civódunk itt, és hatóságosdit próbálunk játszani egymással szemben vagy egymás mellett párhuzamosan, akkor ennek jó vége nem lesz. Azt is látni kell, hogy az Európai Unió, bár nagyon szeretjük, és az Európai Unió biztonságát feltétlenül elismerjük, de nem jelent garanciát arra nézve, hogy Magyarországra ne kerüljenek be olyan élelmiszerek, amelyek közvetlenül az egészséget veszélyeztetik, vagy minőségük okán a magyar termékek piaci lehetőségeit rontják.

Ezeket a lehetőségeket, nyilván összhangban az európai uniós szabályozással meg kell teremteni. Ezért még egyszer mondom, és azzal fejezem be, amivel kezdtem, hogy ez a szabályozás elfogadható, szükséges, de kevés. Nem elégséges annak a célnak az elérésére, amiről itt a négy párt között már, hála a jó istennek, évek óta konszenzus van, de talán még valami távol tart bennünket attól, hogy egységesen, hatékonyan fel is lépjünk ennek érdekében.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu