DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a bizottsági vélemény ismertetésében elmondtam néhány gondolatot, de hogy lássák, hogy például milyen hiányosságai vannak ennek a törvényjavaslatnak, én egyetlenegyre hívnám fel a figyelmet.

A 2. §-ban azt mondja, hogy a földhasználó és termelő köteles az állati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az illetékes szolgálatnál bejelenteni. Én azt mondanám, hogy a földhasználó, a termelő és a feldolgozó. Tehát már ez az egy szó is hiányzik a 2. §-ból. Azért mondom, hogy feldolgozó, mert egy adott károsító a hatását nemcsak a termelőnél vagy a földhasználónál fejtheti ki, az akár egy raktározás pillanatában előkerülhet. Gondoljanak bele, hogy egy ilyen károkozó vagy akár egy növényvédőszer-maradvány, ami az adott terméken van, milyen élelmiszer-biztonsági kockázatot okoz, mondjuk, egy konzervgyárnak a felhasználással. Tehát mint példát mondtam, hogy azért van mit javítani ezen a törvényen.

(11.50)

A másik: az előttem felszólaló is említette, hogy jogharmonizációs célú javaslatról van szó, természetesen, és ez a jogharmonizációs javaslat egy európai uniós irányelv volt, amely már ’91-ben kezdődött, a 91/411-es irányelv volt, ami folytatódott másik három irányelvvel. De a lényeg ezekben az irányelvekben istenigazából egyetlenegy volt, mégpedig az, hogy a hatóanyag engedélyezését a tagországok központilag próbálták és akarják elérni, amíg a hatóanyagokból készült termékek engedélyeztetését az adott tagországok szakszolgálataira bízták.

Ez nagyon fontos dolog, mert amennyiben ez az engedélyeztetés valóban működik, és valóban megtörténik az európai uniós országokon belül, tehát központilag van a hatóanyag ellenőrizve, akkor ez azt jelenti, hogy azok a hatóanyagok, amelyek esetleg károsak… - és ide mondanám, majd később fogok kitérni egy gondolattal a piszkos tizenkettőkre, hiszen így hívták azt a 12 hatóanyagot, amelyet különösen súlyosnak és veszélyesnek tartottak az élelmiszer-biztonság szempontjából. Tehát ha ezek a hatóanyagok egy monitorrendszerrel - amely monitorrendszernek Magyarország is tagja kell legyen - ellenőrzöttek, akkor természetesen ezen hatóanyagokból készült termékek is ellenőrizhetővé válhatnak.

Természetesen ez az ajánlás előírt egy másik nagyon fontos gondolatot, mégpedig a szinergista hatást, ami azt jelentette, hogy a hatóanyagok kombinációjával elért hatás erősebb az alkotórészek egyedileg kifejtett hatásánál. Tehát ez azt jelenti, hogy nem lehet olyan hatóanyagot kikísérletezni vagy alkalmazni, amely erősebb az egyedi hatóanyag-kombinációnál.

És ha már itt tartunk, én mondanék azért néhány példát, hogy milyen irányba mennek a fejlettebb országok, a nálunk fejlettebb, ugyancsak EU-s országok. Az Egyesült Királyságban ’98-as adatokhoz viszonyítva 14,6 százalékkal csökkent a vegyszeres kezelésben részesített szántóföldi növények aránya, és igaz, hogy ugyanazon időszakban a termőterület 4 százalékkal csökkent. A németeknél 2005 márciusában a mezőgazdasági miniszter, tehát nem is olyan rég, azt tűzte ki célul, hogy 15 százalékkal kevesebb növényvédő szert kellene felhasználni, de ezen belül főleg azt a célt tűzte ki, hogy a biológiai növényvédő szereknek az aránya legyen magasabb egy bizonyos időn belül, mint a kémiai növényvédő szerek aránya.

A dánoknál a következő történt: valamikor a ’90-es évek elején a vegyszeres növényvédőszerezés válságba került olyan szempontból, hogy ők az úgynevezett vegyszer alapú vegyszeres növényvédelmet részesítették előnyben a biológiai növényvédelemmel szemben, és akkor hoztak egy rendelkezést, amelyben az akkor használt kétszázféle növényvédő szer 90 százalékát egyszerűen bevonták, és csak tízféle növényvédő szer használatát engedélyezték. Ez egy dolgot eredményezett: a biológiai növényvédelem rohamos elterjedését okozta. Nálunk is van, tudom konkrétan, a megyében Barcson van vállalkozó, aki biológiai növényvédő szer forgalmazásával próbál foglalkozni, kevés sikerrel.

Ugyanez a helyzet az osztrákoknál, ahol mindössze a termékek 35 százaléka volt vegyszermentes, ma nyilvánvalóan ennél jobb az arány. Ha ebbe az irányba próbálunk menni, akkor Magyarországnak, amely mereven elzárkózik a génkezelt növények behozatalából, mindenféleképpen a biológiai növényvédő szerek használata felé kellene elmozdulnia. Ebből a jogszabálytervezetből nem igazán látom ennek a nyomát.

Egy másik, mivel salátatörvényről lenne szó, itt szóba kerül az állati eredetű hulladék kezelése Magyarországon. Rendeletileg szabályozott, az állati eredetű hulladékok három részre vannak osztva. Én csak az első osztályt olvasnám fel, amelyek nem használhatók ilyen komposzt-előállításra. Azt írja, hogy különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok, átvihető szivacsos agyvelőbántalommal kapcsolatos anyagok, kísérleti állatok tetemei, nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszerek s a többi, ezen anyagok kezelése égetéssel vagy együttégetéssel történő ártalmatlanítással, kivételes esetben elföldeléssel történhet.

Én csak megkérdezem, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a Magyarországon több mint száz éve létező - állatorvosként mondom - juhoknál előforduló surlókórt például akkor most hova tesszük. Tehát azt akkor milyen kategóriába tesszük bele, hiszen valahol tudjuk, hogy hova tartozna. Nagyon óvnám, hogy ilyen anyagoknál kivételes esetben elföldeléssel történjen a megsemmisítés, így írja a 2003-as FVM rendelet. Nagyon-nagyon nem lenne jó ezeket a prionokat a földbe juttatni. Tehát megint azt mondom, hogy valahogy jobban kellene szabályozni ezt a részét is ennek a törvényjavaslatnak.

Ugyanakkor felolvasnám önöknek Nico van Opstal, a holland mezőgazdasági, környezetvédelmi és halászati minisztérium növényvédelmi szolgálata igazgatóhelyettesének a véleményét, ő a jövőt illetően a feladatok átrendezéséről szól, hiszen Románia csatlakozásával nem lesz szükség a határokon levő növény-egészségügyi ellenőrző laboratóriumokra, valamint uniós szinten a növény-egészségügyi szabályozás megújításáról, például a vágott virág növény-egészségügyi kötelező bevezetéséről szól. Azt gondolom, ha valami dolog lehet, akár műtrágyában, akár különböző állati eredetű termékeknek a behozatalánál, ami kétes, problémás lehet, én azt gondolom, hogy pontosan az ország keleti határán levő növényvédelmi laboratóriumoknak a felszámolását nem kellene támogatni, ha Hollandiából ő ezt így gondolja, mert én úgy gondolom, hogy mindenféleképpen ezeket fenn kell tartani, de ő hollandként, a virágtermesztésnek a fellegvárából mondta ezt. Úgy gondolom, hogy a vágott virág növény-egészségügyi ellenőrzésének kötelező bevezetését is meg kellene itt Magyarországon oldani, amit egyébként Karakas úr a bizottságban el is mondott.

Összességében természetesen ez a jogszabály jogharmonizációs jogszabály, tartózkodva támogatjuk, nincs vele semmi problémánk, de úgy gondoljuk, hogy ez a törvénytervezet többet érdemelt volna a maga összességében, itt csak néhány gondolatot mondtam, hiszen valahogy ez egy olyan terület, amely az Európai Unióban is úgy tűnik, hogy egy prioritást élvező terület a jövőre nézve.

Köszönöm szépen a szót, ennyit szerettem volna mondani. (Taps.)

Forrás: parlament.hu