PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvető szükségleteket érintő szabályozási tárgykörben dönt az Országgyűlés, amikor a villamos energiáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. Alapvető szükségletet érint, mivel villamos energiára szükség van az élet minden területén. Gondoljunk csak általában a lakossági villamosenergia-ellátás jelentőségére, az ipari termeléshez és általában a gazdasági tevékenységek végzéséhez nélkülözhetetlen villamosenergia-ellátásra vagy például a kórházi műtétek elvégzéséhez szükséges villamos energia létfontosságára!

A villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályozás gondosan előkészített módosítása ugyanakkor azért is döntő jelentőségű, mert az ágazat nemzetgazdasági súlya lényegesen nagyobb annak GDP-termelésénél, illetve -részesedésénél. A villamos energia ára ugyanis minden más termék árára is kihat, hiszen az energia mindenfajta termék előállításához szükséges. A villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályozás ezért közvetlenül kihat az összes ágazat költségeinek a szintjére, így a nemzetgazdaság egészének versenyképességére. E területen tehát különös jelentőségű, hogy az ágazat szabályozása hosszú távra tervezett és kiszámítható legyen.

Mégis a törvény megalkotása után majdnem három és fél évvel, hatálybalépése után több mint két évvel ismét a villamos energiáról szóló törvényről, illetve annak módosításáról kell tárgyalnunk. Ennek szükségessége egyfelől rossz, hiszen a hosszú távon működő, ilyen értelemben kiszámítható szabályozás alatt nem kétéves időszakot kell érteni, különösen nem egy olyan ágazatban, ahol a beruházások megtérülése bizonyos esetekben csak évtizedek múlva várható. E törvényjavaslatnak a napirendre kerülése ugyanakkor jó, mert lehetőséget kapunk arra, hogy a törvényjavaslat elfogadásával elősegítsük a villamosenergia-piac hatékonyabb működését, figyelembe vegyük a jogalkalmazás tapasztalatait, és ez alapján elvégezzük a szükséges korrekciókat, valamint hatékonyabban érvényre juttassuk a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi követelményeket.

Az Országgyűlés eredetileg 2001 decemberében fogadta el a Vet.-ről szóló törvényt, és 2003. január 1-jén lépett hatályba. A törvény hatálybalépését követően azonban 2003. június 26-án elfogadták azt az új irányelvet, ami a korábbi irányelvet felváltotta, és ami a törvénnyel kapcsolatos jogharmonizációs követelményrendszer legnagyobb részét jelenleg meghatározza. A jogharmonizációs követelmények tehát megváltoztak, így az előttünk fekvő törvénymódosításra jogharmonizációs indokból mindenféleképpen szükség van, és e tekintetben az eredeti törvényt sem lehetett igazi hosszú távra megalkotni. Más kérdés, hogy ugyanakkor a jogalkalmazás tapasztalatai azt mutatják, hogy más szabályozási megoldások módosítása is szükséges, elsősorban a hálózathoz való hozzáférés, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem területén. E területeken pedig már nem biztosította az eredeti törvény azt a hosszú távon működő szabályozást, amelyre az ágazatnak szüksége lenne.

A törvényjavaslat szabályainak ismertetése előtt általában szükséges leszögezni, hogy a javaslat nem célozza az ágazat szabályozásának alapvető átalakítását vagy a szabályozás koncepciójának gyökeres átalakítását. A szabályozás tehát nem írja felül a piaci szereplők jogait és kötelezettségeit, a villamosenergia-ipari tevékenységek folytatásának lényeges feltételeit. A szabályozás a már jól ismert jogintézmények megerősítését, korrekcióját, illetve kiegészítését tartalmazza. Ezeket a módosításokat pedig a törvényjavaslat a villamosenergia-piac hatékony működésének elősegítése, a piac kialakításának teljessé tétele, a villamosenergia-ellátás biztonságának a fenntartása, a megfelelő minőségű és alacsony költségű energia biztosítása, valamint a fogyasztó- és környezetvédelmi meggondolások érdekében javasolja.

A törvényjavaslatban foglalt konkrét módosítások áttekintése előtt azonban indokolt a jogharmonizációs követelmények változásának alapvető indokát is hangsúlyozni.

(20.30)

Az új irányelv, amely a villamos energia belső piacáról szóló korábbi irányelvet fölváltotta, a liberalizáció befejezését, vagyis a piacnyitás teljessé tételét célozza. A piacnyitásra ugyanis csak fokozatosan kerülhet sor, hiszen egyidejűleg azt is biztosítani kell, hogy a villamosenergia-ellátás versenypiaci alapokra helyezése ne veszélyeztesse az ellátás biztonságát, a közüzem gazdasági értelemben vett működőképességét és ezáltal a közüzemi fogyasztók, így a lakosság, vállalkozások jelentős részének ellátását. Ezt a fokozatosságot a korábbi irányelvi szabályozás keresleti oldali fokozásával, vagyis a szabadpiacra kilépni jogosult, úgynevezett feljogosított fogyasztók körének fokozatos tágításával valósította meg. Tulajdonképpen ezt a folyamatot gyorsítja fel és fejezi be az új irányelv azzal, hogy előírásai szerint 2007. július 1-jétől háztartási fogyasztók keresletét is liberalizálni kell.

Másrészről: a versenypiac teljessé tétele érdekében az új irányelv megerősíti azokat a garanciákat, amelyek a versenypiaci kereskedelem kibontakozásához szükségesek. Így részletesebb előírásokat tartalmaz a keresztfinanszírozás lehetőségének a kizárása, amint látni fogjuk, a tevékenységek szétválasztásának szabályai körében, továbbá a hálózathoz való hozzáférés és e rendelkezések hatósági betartása ügyében. E követelmények megjelenítése képezi tehát a törvényjavaslat rendelkezéseinek a nagy részét.

A versenypiac teljessé tétele érdekében a javaslat módosítja, jelentősen kiegészíti az ipari tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályokat. A tevékenységek szétválasztása tulajdonképpen a hálózati infrastruktúrák üzemeltetésének elkülönítését jelenti az ellátással és a termeléssel összefüggő tevékenységektől. A szétválasztás a verseny alapvető garanciája abban a tekintetben, hogy a piaci verseny kialakítására csakis akkor van lehetőség, ha a villamos energia szállítására, elosztására szolgáló infrastruktúrához a piacra belépő szereplők diszkriminációmentes, továbbá objektív, átlátható feltételek szerint jogosulttá válnak. A diszkriminációmentesség és a keresztfinanszírozás tilalma pedig csakis akkor lesznek betartható, ellenőrizhető előírások, ha a tevékenységeket a vertikálisan integrált változások esetében az ellátással és a termeléssel kapcsolatos tevékenységektől megfelelő módon elkülönítik. A szétválasztás több tekintetben szükséges. Egyrészt: az új követelmények alapján kötelező a jogi személyiség szerinti elkülönítés, továbbá szükséges a vállalatcsoporton belüli szervezeti, illetve döntéshozatali szétválasztás, és végül szükséges az együttesen végezhető tevékenységeknek a számviteli elkülönítése.

A törvényjavaslat egyik leglényegesebb változása tehát e kérdéshez kapcsolódik, nevezetesen: ez a változás az átvitelihálózat-üzemeltetés és a rendszerirányító tevékenység együttes végzésnek a megengedése, ugyanakkor viszont a közüzemi, nagykereskedelmi-engedélyes tevékenység előbbiektől való elkülönülése. Az irányelvi rövidítésekből átvett TSO-szabályozás tehát egyrészt azt jelenti, hogy az átviteli hálózat üzemeltetésével és a rendszerirányítással kapcsolatos tevékenységeket a közüzemi, nagykereskedelmi tevékenységektől elkülönülten kell végezni, másrészt azt is, hogy a rendszerirányító és átvitelihálózat-üzemeltetési tevékenységeket egy engedélyes is végezheti. A jogi személyiség szerinti elkülönítés egy átmeneti időszakra még nem lesz viszont kötelező az elosztói és a közüzemi szolgáltatói tevékenységek esetében. E tevékenységeket az irányelv által megengedett módon, az ellátásbiztonság garantálása mellett 2001-től kell szétválasztani.

A verseny erősítését szolgáló rendelkezések érvényre juttatását a törvényjavaslat a Magyar Energia Hivatal jogkörének kiteljesítésével és pontosításával is szolgálja. Így a törvényjavaslat szabályai szerint erősödik a hivatal piacfelügyeleti, ellenőrzési jogköre, valamint pontosabb meghatározást kapnak a hivatalnak az engedélyes vállalkozásokba történő befolyásszerzés felügyeletével kapcsolatos feladatai.

A törvényjavaslat a korábbi szabályozáshoz képest módosítja a fogyasztók villamos energiával történő ellátására vonatkozó szabályokat oly módon, hogy a versenypiac folyamatos kialakításával párhuzamosan erősíti e szereplők piaci helyzetét. E módosítások alapján a törvényjavaslat garanciális jelleggel rögzíti, hogy a jogszabályi kötelezettségek teljesítése esetén minden fogyasztó jogosult villamosenergia-ellátásban részesülni. E villamosenergia-ellátásnak átlátható, összehasonlítható, ésszerű, valamint a fogyasztó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint kell megtörténnie. Ugyanakkor a lakosság széles körét érintő rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat, amikor a közüzemi fogyasztók villamos energiával történő ellátása továbbra is hatósági árszabályozás kialakítását írja elő.

A szociálisan rászoruló fogyasztók ellátásának szabályozása körében pedig a törvényjavaslat garanciális szabályozásra ad lehetőséget. E fogyasztók esetében az ellátásból való kikapcsolásra általános szabályoktól eltérő, speciális feltételek esetén kerülhet sor. A szociális villamosenergia-ellátás részletes szabályait egyébként a törvényjavaslat kormányrendeleti szabályozás tárgykörébe utalja.

A fogyasztói jogok érvényesítését, ezáltal a fogyasztók szolgáltatókkal szembeni pozíciójának erősítését a törvényjavaslat egy olyan új hatásköri szabállyal is elősegíti, amely alapján a Magyar Energia Hivatal a fogyasztói panaszok esetén vitarendező eljárást folytathat le. A törvényjavaslat nevesíti továbbá a közüzemi szerződés minimális tartalmi elemeivel kapcsolatos előírásokat, amivel szintén a fogyasztói tájékoztatás javítását, valamint a fogyasztói jogok érvényesítését célozza meg. Végül: a fogyasztói érdekvédelem tárgykörében kiemelt és üdvözölendő az a módosítás, amelynek értelmében a törvény alapján a közüzemi szolgáltató szerződésszegésének fog minősülni, ha olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely nem rendelkezik érvényes hitelesítéssel.

A környezetvédelmi követelmények megjelenítése a törvényjavaslatban természetszerűleg a környezetbarát energiatermelés elősegítését célzó szabályokban történik, vagyis a környezetvédelmi tárgyú módosítások körében alapvetően a megújuló energiaforrások, valamint a hulladékok felhasználásával való villamosenergia-termelést elősegítő, célzó, továbbá a hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia felhasználásának előnyös szabályozását célzó rendelkezések tartoznak. A szabályozás az alapelvek szintjén kimondja, hogy a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítésének elősegítése érdekében hosszú távú, hatékony és átlátható támogatási rendszert kell kialakítani, amely összhangban van az energiapolitikai elvekkel.

A javaslat e tekintetben alapvetően zöldbizonyítványos, a hatályos törvényekben is előirányzott rendszer mellett foglal állást. A rendszer bevezetéséig a kötelező átvétel jelenlegi szabályait érintetlenül hagyja. Az Európai Unió energiapolitikájának kiemelt prioritása a zöld energiahordozók termelésben betöltött arányának a növelése, és ezt a prioritást hazánkban is megfelelő módon érvényre kell juttatni. A felhasználás arányának növeléséhez pedig célzott, hosszú távra tervezett és kiszámítható támogatási szabályozás szükséges. A megújuló és a hulladékból nyert energiaforrások felhasználásával való villamosenergia-termelés támogatására vonatkozó javasolt szabályozás ugyanakkor az alapvető elveken túl nem tartalmaz konkrét törvényi szintű részletes szabályozásokat, ezért e területet hangsúlyosabban szükséges kezelnünk.

(20.40)

Tisztelt Országgyűlés! A villamos energiáról szóló törvényjavaslat módosításáról szóló javaslatot az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a lakosságot és az egész nemzetgazdaságot közvetlenül érintő, magas szakmai színvonalú törvényjavaslatnak tartja. Természetesen a vita során megfogalmazódhat számos olyan módosító indítvány, amelyekkel a kihirdetendő törvény minőségét tovább tudjuk javítani. Mindezek mellett frakciónk a törvény tárgyalását, a módosításokkal együtt az elfogadását javasolja.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu