DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Vélhetőleg a képviselő úr nem mélyedt el nagyon a törvényjavaslatban meg a módosító javaslatokban, a 34. ajánlási pontról folyik itt a polémia, hogy a regionális egyeztető tanácsoknak milyen feladata lehet, vagy mi nem lehet a feladata.

Az államtitkár asszony egy kicsit megpróbálja kiforgatni a szavaimat. (Dr. Vojnik Mária: Nem!) Akkor, amikor azt mondtam, én arra utaltam, ami a sajtóban megjelent a hétvégén, meg a mai lapokban is lehetett erről olvasni, hogy ilyen terv is szerepelt, hogy a szakellátást, illetve a fekvőbeteg-ellátást kivenni, csak erre utaltam, arra, hogy itt azért többirányú megközelítés is van ezek szerint.

És arra is utaltam a módosító javaslat kapcsán, amikor azt mondtam, hogy a szakmaiságot is azért előtérbe kellene helyezni ilyen kapacitásátalakítások kapcsán - ezt csak Bánki Erik képviselő úrnak mondom, hogy ez az ajánlás 38. pontjához kapcsolódó vélemény -, hogy sajnos mindannyian tudjuk, mert tudjuk, az egészségügyben vagyunk, hogy ezeknek a döntéseknek az alapja, sajnos azon lehet vitatkozni, hogy milyen időtávra visszamenőlegesen alapvető financiális kérdések, nem szakmai kérdések. Nem vitatva, hogy ezek a projektek befutnak időnként, de maga ez az egész elgondolás még nem kiérlelt, és felszínre hoz, akkor, amikor erre lehetőség van, kérdéseket.

Én nyugodtan tudnék beszélni a központi régiónak az anomáliájáról, arról, hogy van egy intézményrendszer, amihez való csatlakozás diszkrecionális, mert hogyha kötelező jellegű lenne, akkor kétharmados törvényt érintene. Viszont a periférián lévők, akik úgy döntenek, hogy nem csatlakoznak, meg lesznek büntetve, mert tulajdonképpen a fejlesztési alapokból ab start kimaradnak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De, mondjuk, Vác és Cegléd tekintetében fölvenni Budapesttel a versenyt, az eleve reménytelen. Tehát ha a régiókról beszélünk, akkor ezekről is lehetne beszélni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu