DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió az egységes belső piac kialakítása érdekében a pénzpiacok szabályozásának egységességére kiemelt figyelmet fordít. Mindez már az eddigiekben is számos új irányelv és rendelet megalkotását eredményezte. Magyarország számára pedig - immár tagállamként - feladat, hogy ezen európai szabályokban foglaltakkal összhangba hozza a saját szabályozását.

A jelen törvényjavaslatban a kormány elsősorban a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalmának, valamint az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztató európai szabályaival való összhang megteremtésére tesz javaslatot. Emellett, hozzákapcsolódva a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmához, bővíteni javasolja a jogosulatlanul, engedély vagy bejelentés nélkül végzett tevékenység esetében alkalmazható felügyeleti eljárási intézkedési lehetőségeket, de teret kíván adni a tőkepiac fejlődését, versenyképességének megőrzését szolgáló piaci kezdeményezések megvalósításának is.

A tőkepiacok fejlődése, az új befektetési eszközök és kereskedési technikák megjelenése, a határon átnyúló szolgáltatások egyre nagyobb mértékű elterjedése sajnos magával hozta a visszaélések új formáit is, így szükségessé tette a szabályozás korszerűsítését. A befektetési eszközök árát a piaci viszonyok alakítják, amely szándékosan és jelentős mértékben befolyásolható. A tőkepiaci folyamatokban ezért rendkívül fontos az információk nyilvánossága, mert ez teremt azonos lehetőséget a befektetők számára, hogy valamilyen befektetésről vagy éppen annak a felszámolásáról dönthessenek.

A törvényjavaslat az európai szabályokkal összhangban meghatározza, azaz kiterjeszti többek között a bennfentes személy, a bennfentes információ, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás fogalmát, illetve kimondja az utóbbi kettő általános tilalmát. A hatékony felügyelet, a tiltott magatartás feltárásának és szankcionálásának elősegítése érdekében meghatározza az egyes piaci szereplők számára a szükséges magatartási formákat, bejelentési és eljárási kötelezettségeket, valamint szigorú szankciókat ír elő az ettől eltérő viselkedés esetére.

Hátrányosan befolyásolja a pénzügyi piacok stabilitását, az irántuk megnyilvánuló bizalmat a jogosulatlanul végzett szolgáltatási tevékenység is, ezért a kormány az ilyen jelenségek visszaszorítása érdekében is a felügyeleti eszközök bővítésére tesz javaslatot, ráadásul nem csupán a pénzügyi piacok, hanem mind a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, mind a biztosítószektor esetében.

Az irányelvek hazai átültetésével az uniós szintű szabályozási egységesség megvalósulása mellett a piac átláthatósága és felügyelete is erősödik, az európai szabályozás is sztenderdizálódik, és a felügyeleti eszközök közötti együttműködés is erősödik. A jogosulatlan tevékenységvégzés visszaszorítása - a közelmúltban ilyen volt az úgynevezett Baumag-ügy is - érdekében kiterjesztésre kerülő felügyeleti intézkedési jogkörök megfelelő alkalmazása csökkenti az ügyfelek megkárosításának lehetőségét, és erősíti a pénzügyi piacok tisztaságát, a működésükbe vetett bizalmat.

Ha már a pénzügyi piacok működésébe vetett bizalmat említettem, fontos tényezőnek tekinthető a befektető szempontjából, hogy egy értékpapír kibocsátója képes lesz-e az értékpapírban foglalt kötelezettségeket azok birtokosai felé bármikor teljesíteni. Ez nagymértékben függ a kibocsátó üzleti tevékenységétől, pénzügyi helyzetétől, valamint ezek várható hosszú távú alakulásától, ezért az értékpapírok kibocsátóit a kibocsátást megelőzően, majd azt követően folyamatosan széles körű tájékoztatási kötelezettség terheli.

(9.40)

A tőkepiacok globalizációjának erősödésével, a tőkebefektetések nemzetközivé válásával egyre komolyabb problémát jelentett az országonként eltérő tájékoztatási kötelezettség, amely az összehasonlítás nehézségein túl jelentős adminisztrációs és költségterhet jelentett a kibocsátók számára.

A kibocsátási tájékoztató tartalmának és szerkezetének egységességével és rugalmasságával lehetővé válik, hogy engedélyezésére csak egy esetben kerüljön sor, ezt követően pedig a tizenkét hónapos érvényesség idején az adott értékpapír bármely tagállamban forgalomba hozható, illetve szabályozott piacra bevezethető legyen.

A különösebb fogyasztóvédelmi intézkedéseket nem igénylő zártkörű forgalomba hozatal szabályai is egyszerűsödnek azáltal, hogy nem lesz szükség információs összeállítás készítésére, és a felügyelet számára is csupán egy utólagos bejelentési kötelezettséget kell teljesíteni annak érdekében, hogy a zártkörűség feltételeinek megfelelését a felügyelet adott esetben ellenőrizhesse.

Egyszerűsítést jelent a hatályos szabályokhoz képest az is, hogy a nyilvános forgalomba hozatal és a szabályozott piacra való bevezetés akár egy lépésben is megtörténhet, illetve hogy a szabályozott piacra történő bevezetéshez nem kötelező forgalmazót igénybe venni. Nem lesz kötelező a kibocsátó és a forgalmazó egyetemleges felelősségvállalása sem, ezt azonban fel kell tüntetni a tájékoztatóban, illetve továbbra is egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy mely információkért ki vállalja a felelősséget.

A tájékoztató közzététele során előtérbe kerülnek az elektronikus formák, amelyek a befektetők esetében a gyorsabb és hatékonyabb információhoz való hozzáférést, a kibocsátók számára pedig a költségek csökkenését eredményezik. A felügyelet honlapján minden befektető számára elérhető lesz az az információ, hogy mely kibocsátó tájékoztatója hol tekinthető meg.

Tehercsökkentő változásként értékelhető a tájékoztató nyelvének meghatározása is, a továbbiakban ugyanis nem minden esetben kell magyar nyelven is tájékoztatót készíteni. Ha egy értékpapírt más tagállamban is forgalomba hoznak, vagy szabályozott piacra más tagállamban is bevezetnek, a tájékoztató a magyar és a más tagállam felügyeleti hatósága által elfogadott vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is elkészíthető. Ha azonban az értékpapírt kizárólag Magyarországon hozzák nyilvános forgalomba, akkor a magyar nyelv továbbra is kötelező. Ugyancsak kötelező hazai nyilvános forgalomba hozatal esetén egy összefoglaló készítése magyarul abban az esetben is, ha a tájékoztatót más nyelven készítették.

A kibocsátási tájékoztatóra vonatkozó szabályok módosulása, egységesítése és ezzel egyidejű egyszerűsödése várhatóan ösztönzi majd a nyilvános értékpapír-kibocsátásokat, illetve az értékpapírok tőzsdei bevezetését, amely a hazai tőkepiac fejlődésére is várhatóan kedvező hatást gyakorol majd. E hatást erősítik a piac működési kereteiben bekövetkező változások, mint például a befektetési hitelezés korlátozásainak eltörlése vagy a különböző befektetési jegyek, sorozatok, amelyek egyebek mellett a befektetők jobb kiszolgálását teszik lehetővé. Mindez végső soron ugyancsak a tőkepiac fejlődését, élénkülését, versenyképességének megőrzését szolgálja úgy, hogy közben a befektetők érdekei sem szenvednek sérelmet.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a fentiek figyelembevételével támogassák a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását, hiszen ez az uniós harmonizáció szempontjából, de a magyar tőkepiac fejlődése szempontjából is fontos.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu