DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Keller Képviselőtársam! Két dolognak örülök; az egyik az, hogy beszélő viszonyban vannak, mire ideért a Ház elé a törvényjavaslat. Egy frakcióban ülnek, külön-külön nyújtanak be törvényjavaslatot, zűrzavart okoznak a bizottsági munkában, a parlament munkájában. Jó lenne, ha beszélnének egymással, és akkor egy normális, egységes törvényjavaslatot nyújtanának be együtt, nem külön-külön két, illetve három javaslatot.

Arról nem kívánok beszélni, hogy amibe egyébként a képviselő úr belevágott, általában nem szokott sikerülni, ismerve még közpénzügyi államtitkári tevékenységét. (Keller László: Ne személyeskedj!) Ez ténykérdés, nem személyeskedés. Azt gondolom, jó lenne megtalálni a hangot a patkóban ülő más képviselőkkel is, ha valóban azt akarjuk, hogy el akarjuk ismerni a munkát. E vonatkozásokban egyébként magam is, Kis Zoltán is azt mondtuk, hogy ezt a részét támogatjuk. Oldjuk meg gyorsan, ha ezt önök is úgy látják!

A másik része ennél sokkal szélesebb körű vizsgálatot követel, bevonva a jegyzői kamarát, bevonva az önkormányzati érdekképviseleteket, és akkor nyilvánvalóan előbbre juthatnánk abban a részében is. De önöknek nem ez a céljuk. Önöknek az a céljuk, mondjuk ki őszintén, hogy Tóth Károly eladhassa ezt a kérdést Békéscsabán, hogy lám-lám, megfuttattuk a parlamentben, volt ennyi erőnk, de íme, a parlament többsége leszavazta ezt a kérdést, mi mindent megpróbáltunk, de hát ez a helyzet.

Ha ez a szándék, akkor ezzel nem jutnak messzire, tisztelt képviselőtársak. Ha valós szándékkal jöttek ide, a Házba ezzel a törvényjavaslattal, és ezzel kezdtem a felszólalásomat, hogy ezt nem kérdőjelezem meg, de a vitában egyre inkább azt látom, hogy csak erről szól a történet, akkor, azt gondolom, ez is kudarcra van ítélve.

Forrás: parlament.hu