KELLER LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tulajdonképpen három törvényjavaslat foglalkozik most ugyanazzal a témával a tisztelt Ház előtt, hiszen a most tárgyalandó törvényjavaslaton kívül két külön törvényjavaslatot is megfogalmazott, egyrészt Tóth Károly képviselőtársam, másrészt én magam Jauernik képviselő úrral, és a kettőt összevonva nyújtottuk be a most tárgyalandó törvényjavaslatot.

Azt gondolom, azt senkinek sem kell különösebben bizonygatni, hogy a mindennapi életünkben milyen fontos szerepet töltenek be az önkormányzati jegyzők. Az irántuk érzett nagyrabecsülésünk és tiszteletünk jeléül nyújtottuk be tulajdonképpen ezt a törvénymódosító javaslatot, azért, hogy egy méltányosabb és igazságosabb szabályozás érvényesüljön a jegyzőkkel kapcsolatban. Úgy ítéltük meg, sort kell keríteni arra, hogy a jegyzőket ért többletfeladatok ellenértékét is megteremtse az Országgyűlés.

Mi az eltérés a jelenlegi szabályozás és a tervezett törvény között? Négy pontban szeretném mindezt összefoglalni. Először is, a jelenleg hatályos törvény 8. § (1) bekezdése rögzíti, hogy megfelelő iskolai végzettség mellett az lehet jegyző, aki kétéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. Már ma sem rögzíti ez a paragrafus, amire hivatkoztam, hogy ezt a közigazgatási gyakorlatot jegyzők esetében hol kell megszerezni, hol kell szert tenni erre a gyakorlatra.

Ugyanakkor a Ktv. 72. § (7) bekezdése, tehát a köztisztviselőkről szóló törvény 72. §-ának (7) bekezdése közigazgatási gyakorlatnak a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, valamint államigazgatási munkaviszonyban töltött időt ismeri el. Ez a megszorító feltétel a nem egyértelmű értelmezés miatt sok, nagy tapasztalattal, hosszú gyakorlati idővel rendelkező pályázó számára indokolatlan, hátrányos megkülönböztetést eredményez, amennyiben tapasztalatát nem közigazgatási szervnél, illetve nem közszolgálati jogviszonyban szerezte. A módosító javaslattal tulajdonképpen szinkronba kerül a törvény 8. és 72. §-ának szabályozása.

A második eltérésről szeretnék szólni. Az eddigiekhez képest bővíteni kívánjuk azt a jogviszonyi kört, amelyet közigazgatási gyakorlatnak lehet elismerni. Éppen ezért szükséges a 72. § (7) bekezdését kiegészíteni a közszolgálati jogviszonyra utalás mellett a hivatásos szolgálati jogviszonyra történő utalással is. S úgy ítéljük meg, hogy azok, akik hivatásos szolgálati jogviszonyban szerzik meg a közigazgatási gyakorlatot, amennyiben megvan a szükséges iskolai végzettségük - és akik a kinevezésért felelősek, és alkalmasnak találják ezeket a személyeket -, ugyanolyan jó színvonalon képesek ellátni a jegyzői munkát, mint azok, akik egyébként - ahogy eddig a szabályozás szólt - csak közszolgálati jogviszonyban szerezték meg, vagy szerezhették meg a gyakorlatot.

E két eltéréssel kapcsolatban a bizottsági vitában számos aggály merült fel, amely itt majd nyilván terítékre fog kerülni, hogy miért akarjuk mi - ilyen leegyszerűsítve fogalmaztak egyesek - a rendőröket jegyzőnek engedni? Én meg azt mondom, hogy ha valakinek megvan a megfelelő iskolai végzettsége, van megfelelő gyakorlata, és a kinevezők alkalmasnak találják a feladatra, akkor mi indokolja, hogy, mondjuk, kizárjunk nagy tapasztalatú, egyébként közszolgálatban tapasztalatokat szerzett egyéneket?

Kérdezték, hogy a jegyzői kamara egyetért-e a javaslatunkkal? Őszintén megmondom, hogy nem egyeztettünk a jegyzői kamarával. Nyilvánvalónak tartom azt, hogy ha szélesítjük azt a sávot, amiből meríteni lehet a kinevezőknek, nyilván egy szakmai grémium nem biztos, hogy örül annak, hogy nagyobb merítési lehetőség áll rendelkezésre. Gondoljunk csak arra, hogy például a háziorvosoknál mennyire bekorlátozta az Országgyűlés azt a merítési lehetőséget, ahonnan a háziorvosoknak praxist lehet folytatni.

Kérdezték, hogy miért lazítjuk a követelményeket. Nincs szó a követelmények lazításáról. Ha valaki figyelmesen elolvassa a törvényjavaslatot, szó sincs arról, hogy követelményeket lazítanánk. S akkor megkérdezték, hogy akkor most a HM-ből, a Honvédelmi Minisztériumból leépített katonák is megjelenhetnek-e a jegyzői piacon. Én azt gondolom, hogy ha alkalmasak, és a törvényi feltételeknek megfelelnek, akkor miért ne jelenhetnének meg, miért ne nyitnánk számukra is egy utat, lehetőséget.

Tisztelt Ház! A harmadik eltérés a jelenleg hatályos törvény és az általunk megfogalmazott törvény között abban fogható meg, hogy a jegyzők alapilletményét plusz 30 százalékkal meg lehet emelni, mínusz 20 százalékkal lehet csökkenteni. Mi azt javasoljuk, hogy úgy, ahogy ez a korábbi gyakorlat is volt, a jegyző és a főjegyző esetén a polgármester hozza meg az erre vonatkozó döntést.

Ezt csak nagyon röviden szeretném indokolni. A Ktv. 34. § (6) bekezdése értelmében a jegyző, főjegyző esetében a polgármester állapítja meg a (4) bekezdésben meghatározott teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményüket, és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet. A Ktv. 6. § (2) bekezdése értelmében, ha a köztisztviselő kinevezése a testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását, kivéve bizonyos eseteket, a testület nem ruházhatja át. A jegyző, főjegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. A teljesítményértékelést a Ktv. 34. § (6) bekezdése a polgármester hatáskörébe utalja, így mi indokoltnak látjuk, hogy a jegyző, főjegyző alapilletményének megemeléséről vagy csökkentéséről is a polgármester döntsön.

A negyedik eltérés a kistérségi társulások székhely települései jegyzői vonatkozásában olvasható ki a javaslatunkból. Ezeknek a jegyzőknek nagyon jelentős többletfeladatot kell ellátniuk. Abból indulunk ki, hogy a Ktv. 45. §-a (3) bekezdése értelmében a körjegyző, illetve a körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi városi jegyző illetményének megállapításánál a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség vagy város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni. És vannak olyan körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatok, amelyek jelentős többletfeladatokat kaptak az elmúlt évek során, és még erre jön rá a 2005. évi költségvetésről szóló törvény módosítása, illetve a törvénybe foglalt olyan új feladat- és hatáskör-megállapítás, amely most már - túl a körzetközponti jegyzői feladatokon - további kistérségi társulási feladatokat határoz meg a jegyző számára. Én úgy érzem, hogy indokolt ennek az anyagi elismerését is elvégezni.

(14.30)

Éppen ezért szól a javaslatunk annak megfelelően, hogy a Ktv. két rendelkezése terjedjen ki a kistérségi társulás székhely települése jegyzőjének az illetményalapjára is, vagyis legyen magasabb illetménye a kistérségi társulás székhely települése jegyzőjének, és az illetménypótlék is legyen magasabb az eddigiektől ezen jegyzők számára.

Ezen törvénymódosítási javaslatunkkal kapcsolatban kevesebb ellenvetés volt a bizottsági vitákban. A kormány részéről például az hangzott el, hogy jó az irány, de komplex módon kívánja a kormány a szabályozást elvégezni. Én pedig azt mondom, tisztelt Ház, hogy a feladatok ellátása sem várat magára a jegyzők esetében, és ha felismertük, hogy tenni kell, akkor tegyük meg a szükséges lépéseket.

Kérem a kormányt és a tisztelt Házat, hogy a rövid törvényjavaslatunkat támogassa a vitában és a szavazások során.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu