PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat által módosítani kívánt, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényt az Országgyűlés 2003. június 16-án, alig két évvel ezelőtt fogadta el. A 2003-as gáztörvény azért kiemelkedő jelentőségű, mert megteremtette a magyar földgázrendszerben a piaci verseny jogi feltételeit, illetve elindította magát a piaci liberalizációt.

Az már a törvény meghozatalakor is egyértelmű volt, hogy a piacnyitás és az Európai Unió által támasztott követelmények teljesítése csak fokozatosan valósítható meg, tekintettel az ágazat sajátos jellemzőire. Ezek közül a legfontosabb, hogy a földgázfelhasználás a magyar primerenergia-felhasználás szerkezetén belül 40 százalékos arányt képvisel, ezért minden, a földgáziparral kapcsolatos rendelkezés különösen érzékenyen érinti mind a nemzetgazdaságot, mind pedig a lakosságot.

A következő lényeges sajátosság - csakúgy, mint a villamos energia vagy a távközlés esetében -, hogy a földgázpiacot is Európa-szerte hosszú időn keresztül természetes monopolvállalatok uralták, amelyek kizárólagosan rendelkeztek a szükséges infrastruktúrával, és a hosszú távú megtérülés jegyében tettek nagyon magas költségekkel járó beruházásokat.

(11.10)

A piacnyitásnak tehát tekintettel kellett lenni ezekre a beruházásokra, hiszen az újonnan piacra lépők a monopolszolgáltatók által már kiépített infrastruktúrákhoz kaptak hozzáférési lehetőséget. Így nem kellett, nem kell a jövőben párhuzamos infrastruktúrákat létrehozniuk. A vezetékekhez való hozzáférés biztosítása a versenytársak számára szigorú állami szabályozást igényel annak érdekében, hogy a korábbi monopolvállalat a hozzáférést mindenféle megkülönböztetés nélkül tegye lehetővé, és ne részesítse előnyben a saját leányvállalatait vagy egyéb kapcsolódó vállalkozásokat. Csak így, a hozzáférési jogosultság állami szabályozás útján történő garantálásával valósítható meg a földgázipari vállalkozások közötti valódi verseny. Ezeket a garanciákat tovább erősíti az előttünk fekvő törvényjavaslat.

A monopolisztikus jellegű piac további jellemzője volt, hogy a monopóliumokat a kizárólagos jogosultság mellett egyben közszolgáltatási kötelezettség is terhelte, ezért a földgázellátó rendszer megfelelő biztonsági működése biztosítva volt. A piacnyitás során mindvégig kiemelt szempont volt és maradt is, hogy az újonnan piacra lépő engedélyesek ugyanúgy garantálják az ellátás biztonságát és megfelelő minőségét, mint korábban a monopolszolgáltatók.

A verseny megjelenésével ugyanakkor a fogyasztók egyre nagyobb köre, 2007. július 1-jétől pedig kivétel nélkül minden gázfogyasztó jogosulttá válik arra, hogy a gázellátóját szabadon válassza meg az általa preferált szempontok - ár, minőség, földrajzi közelség, az energia forrása vagy egyéb környezetvédelmi szempontok - alapján. Ennek a versenynek a hosszú távon várható hatása az árak fokozatos csökkenése lesz, ugyanolyan ellátásbiztonság mellett, mint amit korábban a monopóliumok garantáltak. Mindezeket azért idézem fel, tisztelt képviselőtársaim, hogy még egyszer lássuk, a hatályos gáztörvény megalkotásakor milyen előzményeket és szempontokat kellett figyelembe venni, és milyen követelményeknek kellett megfelelni. Egyértelmű volt, hogy egy monopolisztikus piac megnyitása csak alaposan átgondolt, nem túl drasztikus lépésekben valósítható meg, és az elmúlt másfél év tapasztalatai ezt igazolták. Csak így, fokozatos átmenettel biztosítható, hogy a liberalizáció nem veszélyezteti a földgázrendszer működését, a gázellátás biztonságát és a fogyasztók érdekeit.

Mindezt az Európai Unióban is így gondolták, ezért a földgáz belső piacának megteremtéséről szóló '98-as irányelv csak fokozatos piacnyitást írt elő, ráadásul első lépésben kisebb mértékűt, mint amekkorát a már korábban megnyitott villamosenergia-piacon az első körben megköveteltek. A '98-as gázirányelv gyakorlati tapasztalatai, valamint az a körülmény, hogy szinte minden tagállam az előírtnál nagyobb mértékben nyitotta meg földgázpiacát, a liberalizáció felgyorsítására sarkallta a döntéshozókat. Ennek eredményeképpen született meg a jelenleg hatályos új gázirányelv a földgáz belső piacának közös szabályairól, valamint további jelentős lépéseket tett az immár teljes liberalizáció irányába. Ezek közé sorolható a feljogosított fogyasztók körének 2007. július 1-jétől minden fogyasztóra történő kiterjesztése, a szállító, elosztó vállalatok számára a jogi személy szerinti szétválasztás előírása, valamint a fogyasztók helyzetét erősítő intézkedések, többek között az az előírás, miszerint a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a feljogosított fogyasztónak ténylegesen is lehetősége legyen gázellátót váltani. Ez jelenti többek között annak a biztosítását, hogy a gázellátóváltás a fogyasztó számára költségmentes legyen, hogy megfelelő módon és időben eljussanak hozzá a szükséges információk.

Az új gázirányelvet a hatályos gáztörvény meghozatalát követően fogadták el és hirdették ki, ezért 2003-ban a törvényalkotás során még nem volt lehetőség - az irányelv végleges rendelkezései ismeretének hiányában - az új közösségi szabályozás követelményének teljes mértékben megfelelő törvény megalkotására. Magyarország ugyanakkor az új irányelvnek a magyar jogba való átültetése alól nem kért semmiféle derogációt, ezzel is jelezvén, hogy minden eszközzel a piacnyitás megfelelő ütemben való megvalósítását támogatja. A jelen törvényjavaslatnak tehát az az elsődleges célja, hogy a még nem teljesített jogharmonizációs kötelezettségeknek eleget tegyen, és megtegye a 2007. július 1-jétől megvalósuló teljes piacnyitáshoz szükséges lépéseket. Tegye mindezt úgy, hogy a módosuló szabályozás eredményeként a földgázpiacon tovább erősödjön a verseny, miközben a gázellátás minden fogyasztó számára teljes mértékben biztosított, a fogyasztók megfelelő védelemben részesülnek, és a környezetvédelmi szempontok is kellő figyelmet kapnak.

Hangsúlyozom és megismétlem azt, amit a gáztörvény megalkotásának szükségességéről a 2003-as parlamenti vitában mondtam. A gáztörvényt nem azért kellett meghozni, és nem kizárólag azért kell módosítani, mert az Európai Unió ezt a tagállamainak előírja. Elsősorban Magyarországnak és a magyar földgázpiac szereplőinek, így mind a földgázipari vállalkozásoknak, mind a fogyasztóknak érdeke, hogy a lassan másfél éve létező versenypiac működési tapasztalataiból a következtetéseket levonjuk, és a szükséges korrekciókat a jogharmonizációs előírásoknak megfelelően megtegyük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom az elején leszögezni: a hatályos gáztörvény alapkoncepciója jó, azt 2003-ban közösen fogadtuk el. Az eredeti koncepción így nem szükséges és nem is érdemes változtatni. Amit korrigálni lehet vagy szükséges, azt a törvényjavaslat vitája és esetleges módosítása során is célszerű az alábbi fő, a már a törvény megalkotásakor is prioritásként kezelt téma köré csoportosítani. A földgázpiaccal kapcsolatos kulcskérdések a következők: a földgázpiaci verseny teljessé tétele és hatékony működése, ezzel összefüggésben a tevékenységek szétválasztása, valamint a szabályozó hatósághoz, jelen esetben a Magyar Energia Hivatalhoz a megfelelő jogok és hatáskörök delegálása; a gázellátás biztonsága és ehhez kapcsolódóan a közüzemi szolgáltatók közszolgáltatási kötelezettsége, valamint a fogyasztók fokozott védelmének a kérdésköre.

A verseny teljessé tételének, a hatékony működésnek egyik leglényegesebb követelménye a hálózati infrastruktúrához való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása és a keresztfinanszírozás tilalma. Ennek megvalósítása érdekében a törvényjavaslat az irányelv előírásainak megfelelően szigorítja a földgázipari tevékenységek szétválasztására vonatkozó követelményeket. Eddig csak számviteli szétválasztási kötelezettséget írt elő a gáztörvény, mivel a piacnyitás első szakaszában ennél szigorúbb előírás meghatározása nem volt indokolt.

Jelen törvényjavaslat értelmében a szállítói és elosztói engedélyes köteles jogi személyiség szerint elkülöníteni az infrastruktúra üzemeltetését a szállítási, illetve elosztási tevékenységtől, más szóval: köteles egy külön, önálló jogi személyiségű vállalatot létrehozni a hálózattal kapcsolatos feladatok ellátására. Az irányelv által biztosított halasztási lehetőségeket kihasználva az elosztói engedélyes csak 2007. július 1-jétől kell hogy ennek a kötelezettségének eleget tegyen.

(11.20)

A szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási tevékenységet végző, úgynevezett vertikálisan integrált földgázipari vállalkozások számára a törvényjavaslat a szervezeti és döntéshozatali szétválasztást írja elő. Ez azt jelenti, hogy az olyan vállalatcsoport esetében, amelyben az infrastruktúra üzemeltetését végző leányvállalat mellett működnek ellátási, termelési tevékenységet végző leányvállalatok is, az infrastruktúrával kapcsolatos döntési jogokat és eszközöket ahhoz a leányvállalathoz kell telepíteni, amely e tevékenységet végzi. A részletes szabályok szerint biztosítani kell, hogy e döntési jogokat ne lehessen a vállalatcsoport szintű érdekek alapján csorbítani.

Emögött az a követelmény áll, hogy az éves üzleti terv végrehajtása körében hozott, a napi működéshez szükséges egyedi döntések esetén az érintett vállalat vezetői ne legyenek utasíthatóak.

Üdvözlendő, hogy a kormány élt az irányelvben biztosított lehetőséggel, és a százezernél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátó elosztói engedélyesek számára nem írta elő a jogi személyiség szerinti szétválasztást. Ez azért lényeges döntés, mert a kisebb engedélyesekre a jogi személyiség szerinti szétválasztás aránytalan terheket és költségeket róna a szétválasztással nyerhető előnyökhöz viszonyítva, hiszen ezeknek a vállalkozásoknak méretüknél fogva a versenyt nincs lehetőségük korlátozni, ráadásul a szétválasztás követelményeként akár a gazdasági stabilitásuk, piaci helyzetük is veszélybe kerülhetett volna. Az, hogy erre nem kerül sor, nemcsak a verseny szempontjából kedvező, hanem végső soron a fogyasztók érdekeit és az ő ellátásuk biztonságát is szolgálja.

A hatékonyan működő piaci versenyhez elengedhetetlen, hogy a feljogosított fogyasztók gyorsan és költségmentesen tudjanak gázszolgáltatót, gázellátót váltani. Ennek érdekében a törvényjavaslat biztosítja a versenypiac részvételéhez szükséges fogyasztásmérő és az ahhoz tartozó adatátviteli berendezés térítésmentes cseréjét, amennyiben a fogyasztó engedélyessel köt gázellátási szerződést. Ez az irányelv azon előírásnak az átültetése, miszerint a fogyasztóra nem hárulhat díjfizetési kötelezettség amiatt, hogy gázellátót kíván váltani. A rendelkezés nemcsak fogyasztásvédelmi tartalmú, hanem egyben a piaci szereplők érdekeit is szolgálja, ezáltal pedig elősegíti a valódi versenynek a kialakítását.

Szintén a verseny élénkítését célozza az a rendelkezés, amely az új határkeresztező szállítóvezetékek és tárolók létesítését kívánja ösztönözni. Ennek érdekében az új infrastruktúra létesítője annak egészére vagy egy részére vonatkozóan átmeneti időre bizonyos mentességet nyerhet a törvényi követelmények alól. Így mentesülhet a földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok alól, valamint nem köteles az üzemeltetésben álló rendszer szabad kapacitását meghatározott mértékig és díj ellenében a törvényben megnevezett földgázipari vállalkozások és fogyasztók rendelkezésére bocsátani.

A verseny erősítése érdekében az irányelvnek megfelelően szükségessé vált a szabályozó hatóság, jelen esetben a Magyar Energia Hivatal feladatkörének bővítése és néhány helyen a pontosítása. A törvényjavaslat eredményeként erősödni fog a hivatal piacfelügyeleti és ellenőrzési jogköre, valamint pontosabb meghatározást kapnak a hivatalnak az engedélyes vállalkozásokban történő befolyásszerzésének a felügyeletével kapcsolatos feladatai. Külön is nevesítésre kerül, hogy a hivatal figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit.

A törvényjavaslat több helyen is rendelkezik a fogyasztók megfelelő földgázellátásának a biztosításáról, ezáltal is erősítve a fogyasztók piaci pozícióját. Kimondja, hogy minden fogyasztó jogosult a megfelelő minőségű földgázellátásra, ha az adott település, településrész vagy terület elosztóvezetéke műszakilag lehetővé teszi. Jogosultak továbbá a fogyasztók az elosztóvezetékhez való hozzáférésre, méghozzá átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a fogyasztó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint.

Jelentősen bővül a fogyasztók tájékoztatáshoz való joga is. Az irányelv előírásainak megfelelően a törvényjavaslat meghatározza a közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemeit. Részletesen rögzíti a javaslat a közüzemi szerződés általános szerződési feltételeinek módosítása esetén a fogyasztók értesítésének kötelező módjait, valamint külön is kimondja, hogy az általános szerződési feltételek módosulása esetén a fogyasztóknak joguk van felmondani a közüzemi szerződést.

A fogyasztói jogok érvényesítését és ezáltal a fogyasztóknak az új szolgáltatókkal szembeni pozíciójának az erősítését a törvényjavaslat egy olyan új hatásköri szabállyal is elősegíti, amely alapján a Magyar Energia Hivatal a fogyasztói panaszok kivizsgálására vitarendező jellegű eljárást folytathat le. A fogyasztói panasz elbírálása esetén a hivatal eljárására biztosított ügyintézési határidő nem az általános 90 nap, hanem csak 60 napként van megjelölve.

Üdvözlendő a környezetvédelmi szempontok megjelenése a törvényjavaslatban, legelőször a gáztörvény hatályának a kiterjesztése az irányelvnek megfelelően a biogázra, a biomasszából származó gázokra, valamint az egyéb gázfajtákra is. A javaslat biztosítja ezeknek a gázoknak a földgázrendszerbe történő bekerülését és szállítását, előírja továbbá a földgáztárolói, -szállítói és -elosztói engedélyes számára a környezetvédelem kellő figyelembevételét az engedélyben meghatározott eszközök üzemeltetése és fejlesztése során.

Tisztelt Országgyűlés! A hatályos gáztörvény módosításáról szóló T/15819. számú törvényjavaslatot a Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja a nemzetgazdaságot és a lakosságot közvetlenül érintő, ezért kiemelkedő jelentőségű, valamint magas szakmai színvonalú törvényjavaslatnak tartja. Természetesen a javaslat vitája során megfogalmazódhat számos olyan módosító indítvány, amely a kihirdetendő törvényt és ezáltal a földgázpiaci versenyt még jobbá teszi. Ilyen területnek tartjuk az előbb említettek szerint a verseny további élénkítését, kiterjesztését, valamint a fogyasztók pozíciójának további erősítését, az irányelv által meghatározott kötelezettségeknek megfelelően.

Kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy támogassuk a törvényjavaslatot, és a módosításokkal együtt egy biztonságos ellátást biztosító magyar földgázpiac megteremtését erősítsük meg.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu