SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Módosító indítványokkal próbáltuk ezt a törvényt segíteni. Ha megengedik, három csokorba szedném össze; az egyik Budapesttel kapcsolatos, a másik kimondottan az agglomerációs területekkel, harmadrészt pedig azokról a településekről szólnék, amelyek érthetetlen módon kimaradtak, bár néhány választ már a bizottsági ülésen erre kaptam.

Budapesti módosításokat szeretnénk betenni, hisz a törvény maga Budapestről és az agglomerációról szól, és ezért érthetetlen, hogy amikor ezt mi előterjesztettük bizottsági ülésen, akkor az előterjesztő részéről nem nyert befogadást. Úgy gondoljuk, hogy azok az elképzelések, illetve nemcsak elképzelések, hanem módosítások nem azt jelentik, hogy most, néhány éven belül ezeket meg kell valósítani, hanem egyszerűen a területet, meg egyáltalán a gondolatot, hogy bevigyük a köztudatba, legyen az a közutas tervezés, legyen az bármi más tervezés, akár vasúti vagy bármilyen tervezés segítése, illetve több önkormányzat, több település összekötését jelentené.

Kimondottan mégiscsak visszatérnék Budapestre. Mindenképp nagyon fontosnak tartjuk az aquincumi híd beemelését a törvénytervezetbe. Itt a térségi jelentőségű Duna-hidakról van szó. Azt hiszem, hogy senkinek nem kell magyarázni, hogy a Szentendrei út forgalma, illetve Újpesttel való összekötése mennyire fontos lenne, és mennyit segítene a belsőbb részek közlekedési káoszán, forgalmi dugóin.

Ugyanígy kiemelkedően fontosnak tartanám, hogy nevesítetten bekerüljön a törvénybe az elővárosi vasutak nyomvonala. Néhány benne van, néhányat pedig egyszerűen nem fogadott be az előterjesztő, nem értem, miért. Az elővárosi vasutak azok, amelyekkel végre az a tömegközlekedés megvalósulhatna, amellyel a közutak forgalmát csökkenteni lehet. Nemcsak a MÁV problémáját oldaná meg. Ezt talán már mondtam itt a Parlament falai között, Hollandiában a holland államvasutak anyagi helyzetét oldotta meg az elővárosi közlekedés felfuttatása, és egyben egy sor anyagi terhet vett le magáról az államról, hiszen kevesebb közutat kellett megépíteni, a közútjaink nem használódtak el annyira.

Itt kiemelnék még egy nagyon fontos feladatot Budapesten. Néhány héttel ezelőtt elhangzott a Duna alatti alagút terve. Ezt sokan megmosolyogva hallgatták, illetve vették tudomásul, de annak a terve már nagyon régóta elkészült, még Budapest közlekedési tervében is benne volt, hogy a szentendrei HÉV-et és a csepeli HÉV-et hogy lehetne összekötni, és össze is kellene kötni, hiszen az észak-déli irányú közlekedés megoldatlan Budapesten, és egyre inkább ellehetetlenül, egyre nehezebb. Tehát az, hogy ennek a nyomvonalát, az elképzelését belevesszük ebbe a törvénytervezetbe, még nem jelenti azt, hogy két éven belül, négy éven belül számon kell kérni, de ha maga a javaslat, az ötlet nem hangzik el, nem megy át a köztudatba, akkor nem fogunk vele foglalkozni, és azoknak a közlekedési szakembereknek a figyelmét elkerüli, akik ezzel kell foglalkozzanak a későbbi időszakban.

Budapest gondjait segíthetné, legalábbis a turizmus és egyéb más gazdasági gondjait az a tervezet, gyorsvasúti kapcsolat, amely egyrészt elhangzott, hogy Párizs-Bécs-Budapest irányú, vagy pedig egy észak-nyugati irányú tengellyel Hamburg irányából indulna és úgy Bécs és úgy Budapest. Végül is minket a nyugati rész kevésbé érdekel, de ami minket nagyon érdekelne, az a Budapest-Bécs tengely, és ennek a nyomvonalának a megjelölése. Nem azt mondom, hogy teljesen pontosan, nem is lehet, hiszen a térségi jellegű utakat sem jelölte meg száz százalék pontosan a törvénytervezet, de hogy benne legyen a budapesti agglomerációs tervben, szerintem elengedhetetlen a jövő fejlődésének a szempontjából.

Ha megengedik, áttérnék a másik területre, kimondottan az agglomerációs településekre, illetve területekre, hogy mi az, amit mindenképpen szeretnénk, ha a törvény tartalmazna.

(22.20)

Egyrészt: ha jól tudom, kormánypárti képviselők is beterjesztették és támogatták a váci Duna-híd megépítését Vác déli részétől. Mindenképp a térségi jelentőségű Duna-hidak közé kell sorolni, és mindenképp segítene utána a Szentendrei-szigetről tovább Szentendre felé a folytatása. Megint csak az aquincumi hídhoz hasonlóan nagy forgalmat vehetne le a budapesti belső körgyűrűről. Ugyanígy, ha megengedik: már jóval korábban föltüntették a térképeken, jóval korábban megjelent már sokszor turistatérképen is az M1-es egyik leágazása, a pátyi leágazás. A Biatorbágyon átmenő forgalmat csökkentené, és a megvalósítása nem is jelentene olyan nagy költséget akár az NA Rt., akár az állam, a közlekedési tárca számára. Sokkal több haszna lenne belőle, mintsem hátrány. Ezzel, hogy föl se tüntetik, tulajdonképpen a döntéshozók elé nem hozzák oda ezt a kérdést.

Ha megengedik, ugyanígy az agglomerációból még egy nagyon fontos elővárosi vasutat külön kiemelnék, amely a jelenlegi nyomvonalon nem található meg, de mindenképp érdemes vele foglalkozni, ez pedig Budakeszi-Budaörs-Budapest elővárosi vasút nyomvonalát jelölhetné meg, és erre tettünk javaslatot a törvénytervezetben. Olyan vasútról van szó, amely sok tízezer ember közlekedését könnyítené meg, ami ennél sokkal fontosabb, hogy sok tízezer ember lakhatásán, illetve életminőségén segíthetne. Gondolok itt a Budakeszin átmenő katasztrofális és hatalmas nagy forgalomra, de ugyanígy a Budaörsön átözönlő forgalomra is. Mindenképp az új, épülő metró egyik kapcsolódási pontja lehetne, és kimondottan elővárosi forgalomként könnyíthetné a budapesti közlekedésre zúduló autók számát, illetve azt távol tarthatná Budapesttől.

Befejezésül pedig kiemelnék néhány olyan települést, amely számomra vagy számunkra érthetetlen, hogy miért nem került be az agglomerációs törvénybe, illetve a fölsorolásba. Részben azt a választ is kaptuk, hogy már későn jeleztük, de ennek ellenére furcsa, mert vannak olyan települések, amelyek közvetlenül benne vannak jelenleg is az agglomerációban, de a fölsorolásban nincsenek benne. Ha megengedik, néhányat fölsorolnék: Etyek, Bugyi, Újhartyán, Inárcs, Kakucs. Furcsa, hogy ezek nincsenek benne, hisz egyébként részesei, és szervesen tagozódnak a jelenlegi agglomerációhoz.

Befejezésül pedig Laboda képviselő úr egy gondolatára szeretnék reagálni. Azt gondolom, ha itt lett volna képviselő úr, polgármester úr az általános vitában, akkor talán segítette volna azt a gondolatmenetet, amit én is mondtam, és valószínűleg sokszor vitatkozhatott volna saját képviselőtársaival, illetve az előterjesztővel, hogy a legnagyobb gond pontosan az, hogy az agglomerációs településektől a fejlesztési forrásokat vonja meg ez a törvény, illetve nem adja meg a finanszírozás lehetőségét. Éppen ezért én is a beszédemben mindig azt mondtam, hogy sokszor ez olyan nehézségek elé fogja állítani a településeket, hogy megoldhatatlan, megvalósíthatatlan lesz a törvény. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu