DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt számvevőszéki Elnök Úr! A számvevőszék beszámolója mindig fontos momentum a pénzügyi kormányzat számára, hiszen ugyan az egész kormányzatot érinti, az egész kormányzat működését érinti a Számvevőszék tevékenysége, de a dolog jellegénél fogva azért a pénzügyi kormányzatot ez kitüntetetten érinti, pozitív és negatív értelemben egyaránt, természetesen.

Szeretném mindenekelőtt előrebocsátani, hogy a Számvevőszék munkáját a kormány, és ezen belül a pénzügyi kormány nagyra értékeli, és ez a beszámoló híven tükrözi azt a tevékenységet, amelyet a tavalyi évben az Állami Számvevőszék végzett, hiszen ez a munka, amelyet részletesen is ismertet a beszámoló, teljes egészében megfelel az előzetes ellenőrzési tervnek. Csak jellemzésül szabad legyen megemlíteni, hogy a Számvevőszék, ahogy a jelentésből is kiderül, 107 vizsgálatot folytatott, és a tervben szereplő 58 befejezésre tervezett vizsgálattal szemben 70 ellenőrzésről készített alapos jelentést.

Úgy látjuk, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzések szempontjainak kiválasztásakor annak az országgyűlési határozatnak megfelelően járt el, amely 2003-ban született, és súlyponti kérdésként kezelte a zárszámadás és az önkormányzatok átfogó ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ez utóbbiakat azért is tartjuk nagyon fontosnak, mert a magyar önkormányzati rendszer heterogenitásából következően komoly feladatot ró a pénzügyi kormányzatra is, a Belügyminisztériumra is, illetve ilyen értelemben a Számvevőszékre is, és őszinte csodálattal figyeljük, hogy milyen erőfeszítéseket tesz a Számvevőszék egy ilyen heterogén rendszernek a vizsgálatára. De azt gondoljuk, hogy ez igen fontos valamennyiünk, az egész államháztartás megítélése számára.

Több jelentés készült, amit szintén nagyon fontosnak tartunk, az oktatás, az egészségügy vagy az államháztartáson kívüli feladatellátás és a közútfejlesztés témakörében is. Megállapíthatjuk, hogy a feladattervbe felvett témák között fokozatosan előtérbe kerültek a gazdaságosságra, a hatékonyságra, az eredményességre vonatkozó ellenőrzések, amelyek azt mutatják, hogy itt egy fokozatos minőségi váltás következett be az elmúlt években a Számvevőszék tevékenységében. És ennek alapján egyetértünk azzal az értékeléssel, hogy az Állami Számvevőszék az országgyűlési ajánlások, illetve a magyar gazdaság és társadalom legaktuálisabb problémáinak figyelembevételével végezte a 2004. évi munkáit.

Külön szeretném kiemelni, hogy az ÁSZ jelentése először tartalmaz egy olyan áttekintést, amely az uniós források felhasználásának ellenőrzéseiről ad képet, és amely anyag egyben az Európai Számvevőszék tájékoztatását is szolgálja. Ez a terület nyilvánvalóan egyre nagyobb jelentőséggel bír majd az ellenőrzések területén, ezért a jövőre nézve ez különösen fontos. Ugyancsak fontos, hogy a jelentés nagy teret szentel az ellenőrzésekből adódó tapasztalatoknak és e tapasztalatok gyakorlati hasznosulásának.

Az Állami Számvevőszék mint önálló független ellenőrző szerv, a vizsgálataiból levont következtetéseket a legtöbb esetben lényegi kérdések megvilágítására koncentrálja, és tapasztalataink szerint szakmailag is helytálló javaslatokat tesz. Ahogy a bevezetőben említettem, a kormányzati szervek ezt fontosnak tartják, és e javaslatokat igyekeznek figyelembe venni, de természetesen hozzá kell tenni azt is a mostani jelentéshez, hogy van néhány olyan megállapítása, amellyel a vizsgálatban érdekeltek más, sokszor széles körben ismert vagy széles körből szerzett összefüggések alapján nem értenek teljes mértékben egyet, de azt gondolom, ezt mindkét fél természetesnek tartja.

És persze azt is meg kell említenem, hogy talán nem véletlen, hogy általában azok a számvevőszéki felvetések hasznosulnak elsősorban, ahol korrekciókat, illetve egyes különállóan is megvalósítható szabályozásokat említenek a javaslat tárgyaként. És azt is meg kell ehhez állapítani, hogy a nagyobb lélegzetű, átfogó változtatásokat igénylő módosítások csak hosszabb távon valósíthatók meg. Tehát ilyen értelemben azt is fontosnak tartom, hogy amikor egy-egy évben a Számvevőszék megfogalmazza a maga jelentésében a sokszor negatív megállapításait, akkor azok például a következő évben nem mindig hasznosulnak. De ha megnézzük azt, hogy, mondjuk, a két évvel ezelőtti meghatározásokból, megállapításokból mi az, amit sikerült megszívlelni, akkor én úgy érzem, hogy e tekintetben sokkal jobban állunk, gondolok itt például a költségvetés összeállításának a mechanizmusára. Többszörösen említette a Számvevőszék az ezzel kapcsolatos problémáit, és örülök, hogy most elhangozhatott az, hogy ebben az évben például a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésénél előre tudtunk lépni, és ez még akkor is így van, ha jó néhány kérdésben még nem tudtunk előrelépni.

Látszólag ez negatívum, de mégis pozitívumként említem, hogy van néhány olyan megállapítása a jelentésnek, amely már nem aktuális, mert túlhaladta az élet. Azért mondom, hogy ez pozitívum, mert ez azt jelenti, hogy a vizsgált szervezetek megfontolták a megállapításokat, és léptek.

Végül szeretném megemlíteni, hogy van néhány olyan kérdés, amely valóban eltérő megítélés tárgya, ilyen például a bevételi kockázatoknak a kérdése. Mi úgy látjuk, hogy az a magas kockázatúnak minősített bevételi előirányzat-tömeg, amely egész pontosan úgy néz ki, hogy 5 százalékos gond lehet a teljesítésnél, tehát ezt a szakmai kitételt sokan félreértik, vagy félre akarják érteni, ezzel szemben egy olyan céltartalékot képezett tulajdonképpen a kormány, illetve az Országgyűlés az idei költségvetésben, ami azért megnyugtató eredményre vezethet.

(10.30)

Idetartozik a PPP-projektek megítélése. Itt minden megállapítás nagyon fontos, hiszen egy új konstrukción dolgozunk közösen, a kormányzat és a társadalmi szervezetek, de azt látni kell, hogy ez nem egy magyar találmány. Nemzetközileg is, az Európai Unión belül is most próbálkoznak ennek kialakításával, de az egyértelmű, hogy az államháztartás méretének csökkenése, amely szintén nemzetközi tendencia, az Európai Unió egésze efelé halad, együtt jár azzal, hogy olyan új konstrukciókat is meg kell valósítani, be kell vezetni, amelyek ebből fakadnak. Így a magántőke és a közszféra együttműködése, ennek legjobb útjainak megtalálása fontos lehet.

Végül szeretném még egyszer kifejezni a köszönetemet a kormányzat, azon belül is a pénzügyi kormányzat nevében az Állami Számvevőszék teljesítménye iránt, a megértésük iránt és a konstruktivitásuk iránt. Ezt szeretném külön hangsúlyozni, hogy ezt tapasztaljuk nemcsak a Számvevőszék egészétől, hanem a Számvevőszék vezető munkatársaitól is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)

Forrás: parlament.hu