DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A területileg illetékes megyei vagy fővárosi tiszti főgyógyszerész feladata, hogy döntsön az ügyeleti szolgálatot teljesítő gyógyszertárak kijelöléséről. Magyarországon jelenleg 187 településen van ügyelet vagy készenléti szolgálat. Ezt az ellátást összesen 360 gyógyszertár biztosítja a betegek számára, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a gyógyszertárak 17 százaléka vesz részt az ügyeleti vagy a készenléti szolgálatban. Hazánkban tehát 27 ezer lakos jut egy ilyen szolgáltatást nyújtó gyógyszertárra.

Csak összehasonlításként néhány nemzetközi adatot hadd közöljek. Dániában, az egész országban összesen 11 gyógyszertár ügyel, a beteg extra térítést fizet, 2-15 euró összegben. Helsinki lakosságát egyetlenegy gyógyszertár látja el. Portugáliában 80 ezer főre egy ügyeletes gyógyszertár jut, Olaszországban a gyógyszertárak 5 százaléka lát el ügyeleti szolgálatot, és az igénybevétel térítési díja 3,8-4,9 euró. Horvátországban a 100 ezer lakost meg nem haladó megyékben egy ügyeletes gyógyszertár van, az ennél nagyobb megyékben pedig 100 ezer biztosítottanként található egy ügyeletes patika.

A fent említett extra térítés kapcsán áttérhetnénk az ügyeletek finanszírozásának kérdésére. A gyógyszertárak ügyeletének finanszírozása helyenként valóban problémát vet fel ott, ahol az ügyeleti forgalom csekély. A nagy forgalmú ügyeletes gyógyszertárak esetében az árrés és az ügyeleti díj eléri azt a mértéket, ahol az ügyelet már rentábilis. A nem rentábilis ügyeleteket az ügyeletben részt nem vevő gyógyszertárak által befizetett alapból is lehetséges biztosítani, mint ahogy ez történik meg például a fővárosban és számos más ország gyakorlatában is. Így például az osztrák rendszerben is a gyógyszertárak maguk állják az ügyeleti szolgálat költségeit a gyógyszerek kiskereskedelmi árréséből.

A nemzetközi gyakorlat is igazolja tehát, hogy a gyógyszertárak Európa-szerte szektorális szolidaritással vállalják a lakosság ügyeleti gyógyszerellátását oly módon, hogy vagy részt vállalnak a rotációs rendszerben az ügyeleti teljesítésben, vagy befizetik a szektordíjat egy meghatározott alapba, és ebből támogatják a gyógyszertárakat. Sok országban jogszabály írja elő a gyógyszertárak ügyeleti kötelezettségét annak ellenére, hogy állami támogatás nem jár ezért.

A költségek emelkedését volt hivatott részben kompenzálni az ügyeleti díjnak - szakmai szlengben: csengetési díjnak - 300 forintra történő emelése. A jogszabály-módosítás során a gyógyszertári ügyelet rentabilitását javító szempontok mellett figyelembe kell venni természetesen a lakosság fizetőképességét is.

Az ügyeletet szabályzó miniszteri rendelet módosítását tehát szükségesnek ítélem, ezért a gyógyszerészeti érdekképviselettel megkezdtük a tárgyalásokat ebben a témában. Dolgoznunk kell tehát a sürgősségi gyógyszerellátás megoldásán. Az egészségügyi ellátórendszer eredményes és hatékony működése megkívánja, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat azonban csak olyan mértékben kell létrehozni, amennyiben az valóban reális szükségleteket tükröz.

A lakosság számára természetesen ebben az esetben biztosítani kell a gyógyszerekhez való hozzáférést is, de a sürgős gyógyszerekhez elsősorban ott kell hozzájutniuk a betegeknek, ahol a sürgősségi vagy az ügyeleti orvosi ellátásban részesülnek. Ezért egyetértünk a kamarával abban is, hogy az ügyelet során a gyógyszerek kiszolgálásában a jelenleginél humánusabb feltételeket kell biztosítani.

Az elmondottakra való tekintettel kérem a képviselő asszonyt, hogy fogadja el a válaszomat. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu