ÉKES JÓZSEF (független): Elnök Úr! Nagyon köszönöm a szót. A Göndör István képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék hozzászólni, hisz Béki Gabriella mondta, hogy ennek a törvénynek egy olyan nagy hibája is van, hogy nincsenek meg mögötte a számítások. Ugye, az államtitkár úr emlékszik rá, amikor ezt elmondta Béki Gabriella képviselő asszony?

Valóban nincsenek mögötte számítások, és itt jön be az, amit Göndör István próbált az én fejemre olvasni. Ha a 80 ezer forintos kötelező alkalmazási díjat számítjuk, akkor tessék megnézni, mekkorák a közterhek. És akkor ehhez még nem számoltuk hozzá az esetleges iparűzési adót, nem számoltuk hozzá az ingatlanadót, amit helyileg vetnek ki. Csak egy példát szeretnék erre mondani. Az egyik településen bevezették az ingatlanadót, több százan váltak munkanélkülivé, mert megnőttek a terhei a helyi kis- és középvállalkozásoknak, innentől fogva csökken a kereslet, kevesebbet tudnak vásárolni az emberek, tehát már csökken az iparűzésiadó-bevétel is az önkormányzatnál, tehát egy ilyen ördögi kör fog kialakulni.

(A jegyzői székben Szűcs Lajost Vincze László

váltja fel.)

Erre próbáltam rávilágítani, Göndör képviselőtársam, el kellene azon gondolkodni - nem csak szavakban -, hogy ma Magyarországon ez a magas mértékű adó-, járulék- és közteher milyen mértékben és meddig tartható. Mert ma a vállalkozók azt mondják, hogy ha 40 százalék adóteher lenne, 60 százalék pedig maradna, akkor hihetetlen mértékben tudnák a fizetési fegyelmet, fogalmazzunk úgy, ők is a maguk részéről betarthatóvá tenni, és ezáltal mennyivel több munkaerőt tudnának teremteni, akár helyben, a településeken, akár pedig országosan is. Ebben kellene közösen elgondolkodni, és itt jön be, amit a képviselő asszony is az előbb mondott, hogy próbáljuk meg akkor ezeket a dolgokat átbeszélni, és ennek a hatását megvizsgálni úgy, hogy valóban lehessen lépni is ebben. Mert ezek a közterhek, ezek az adó- és járulékterhek nem tarthatók sokáig.

Forrás: parlament.hu