LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Erősen bánt, hogy a kulturális bizottság ülésén, vitáján nem vehettem részt, napirend volt itt a Házban, és emiatt itt kell föltennem a kérdéseket, illetve itt próbálom meg értelmeztetni azt, hogy miért nem fogadták el módosító javaslatainkat, amelyeket a Nemzeti Fórum képviselőcsoport nevében fogalmaztam meg.

Nem tudom például értelmezni azt - az ajánlás 25. sorszám alatti módosító javaslatáról beszélek -, hogy mit is jelent az a kifejezés, hogy magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező kulturális javakat. Ugyanis azt mondja a törvény, hogy nem lehet védetté nyilvánítani az 50 évnél nem régebben az ország területére került, magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező kulturális javakat. Vajon megilletné-e a védettség e törvény szerint a nagyszentmiklósi aranykincset, ha valamilyen csoda folytán visszakerülne az országba? Hiszen voltak, vannak és lesznek olyan régészek, művészettörténészek, akik szerint nincs magyar kultúrtörténeti vonatkozása.

Tudom, hogy szélsőséges a példa, de általában az ilyen szélsőségekben kell keresni azt a lehetőséget, hogy a törvény egyértelmű legyen, és valóban arra vonatkozzon, amit a szellemisége akar, amelyik egyébként elfogadható. Sok hasonló példát lehet egyébként említeni. Nem lehet egymástól mereven elkülöníteni a magyar nemzeti kultúra és az egyetemes emberi kultúra örökségét: vagy értékes örökség valami, vagy pedig nem az. Úgy gondolom, nem lehet a védettség fokmérője a tárgy magyar jellege, hiszen ez amúgy is csak hosszadalmas vitákra adhat okot.

Az ajánlás 33. sorszáma alatt szereplő módosító javaslatom összefügg az ajánlás 34. sorszám alatti javaslatával. A 33. sorszám alatt a 32. § elhagyását javaslom, amely azt fogalmazza meg, hogy a bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti. Itt mindenképpen arra utaltam az indoklásban, hogy ha nincs bejegyezve a védettség ténye az ingatlanra, de máskülönben bejegyzés hiányában is védettnek kell tekinteni az ingatlant, akkor ez a jogszabály kibogozhatatlan jogviták kiváltója lehet, és mint jogbiztonságot sértő rendelkezés, valószínűleg alkotmányellenes előírás.

És ezért javasoltam azt, és javasolták a szakértőink azt, hogy kerüljön be a törvénybe a következő mondat: “32. §. A Kötv. 74. §-a az alábbi mondattal egészüljön ki: a hivatal védettségre vonatkozó bejegyzési határozatát az ingatlan-nyilvántartó szerv soron kívüli sürgős eljárás keretében jegyzi be.ö Itt nyilván elháríthatják ezt azzal a véleménnyel, hogy a soron kívüli, sürgős eljárás keretében történő bejegyzéseket nem nagyon szereti a hivatal, illetve elhárítja, de van erre példa.

Itt leírtam azt, hogy az ingatlan-nyilvántartó szerv egy éjszaka alatt megoldotta a hatalmas ingatlanvagyon átruházásának rögzítését például a SZOT-vagyon esetében. És nyilvánvaló, hogy ez a furcsa példa azért megerősíti azt, hogy igenis lehet olyan helyzet, amikor soron kívüli ingatlanbejegyzésre szükség van, és lehet ilyen hatósági jogköre a hivatalnak.

Végezetül az ajánlás 39. sorszáma alatti módosító javaslatomban a 44. § (2) bekezdésének elhagyását azért indítványoztam, mert szakértőink többször nekifutottak, és kiderítették, hogy a 42. §-ban az előterjesztés említi, hogy kulturális törvény alatt - idézem - öa muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, a továbbiakban: kulturális törvényö szöveget érti. Az adott törvényszövegnek jelenleg nincs hatályos 7. §-a, azaz nincs törvényhelyi bázisa az előterjesztő jelenlegi indítványának. A részletes vita jelenlegi szakaszában ugyanis csak a korábbi törvények módosításra javasolt törvényhelyeiről lehet vitatkozni, a fel nem nyitott törvényhelyekről nem.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 7-37. §-át a 2001. évi XLIV. törvény 100. §-a hatályon kívül helyezte, és a hatályon kívül helyezett törvény szövegét már utólag sem módosíthatja az Országgyűlés.

Ha a fenti indoklást nem fogadják el, akkor arra kéri a Nemzeti Fórum képviselőcsoportja az előterjesztőt, hogy a 44. § (2) bekezdésének elhagyását fontolja meg, abból a célból, hogy a kulturális közkincs bárki által hozzáférhető kell hogy legyen, azaz monopolhelyzetet élvező, kizárólagos forgalmazónak, sokszorosítónak még korlátozott időre, az előterjesztés szerint három évre se lehessen átruházni adatfelhasználási, adatrögzítési vagy sokszorosítói jogosítványokat.

Végezetül köszönöm az előterjesztő, a minisztérium hozzáállását, és nagyon bízom abban, hogy a kapcsolódó módosító indítványt el fogják fogadni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu