KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Választókörzetem rádióhallgatói jelezték, hogy az elmúlt heti napirend utáni hozzászólásom címét nem hallhatták, mivel a rádió tudósítója a cím elhangzásának idejére magához vette a hangot.

A hozzám érkezett reklamációk miatt kénytelen vagyok a múlt heti napirend utáni hozzászólásom címét megismételni: “Az egyházi iskolákkal és az egyházakkal szembeni diszkrimináció mindig a válság leplezésének eszköze.ö Köszönöm, elnök asszony.

Ezek után térjünk a mai hozzászólásom témájára. Nézzük a kormányzat által meghirdetett, vidéken csak hét csapásként aposztrofált agrárlépéseket a gyakorlatban! Választókörzetemben, az Ormánságban ezek a lépések már végrehajtásra is kerültek, ugyanis a helyi lakosságot az elmúlt három évben végérvényesen kiszorították a mezőgazdasági termelésből. A nyomokban fellelhető egyéni gazdálkodás lehetőségeit ez idáig biztosító regionális termények, mint a dinnye és a burgonya, az idei mesterséges értékesítési zavarok miatt szintén felszámolásra kényszerültek, ezzel a helyben élő lakosok termelésből történő kiszorítása befejezettnek mondható. Hiszen amióta világ a világ, a termőföldek elvétele mindig a piaci értékesítés ellehetetlenítésével került végrehajtásra, leszámítva a bolsevik verőlegények lenini önkéntesség alapján történő kollektivizálását.

Mára a messzi városokból néha-néha kikocsikázó földesuraké lett az Ormánság. A földönfutóvá vált helybelieket már rabszolgának sem alkalmazzák a szocialista kormányprogram által megvalósított uradalmakban. Ami az Ormánságban már lezajlott, annak országos kiterjesztését hirdették meg a hét agrárlépésben. Ha közelebbről megvizsgáljuk a pontokat, kiderül, valójában két lépésről van benne szó. Az első lépés a termőföldtulajdonnal vagy -használattal rendelkező helyi természetes személyek és vállalkozások tendenciózus kiszorítása a gazdálkodásból. Ezt a lépést szolgálja közismerten a “Földet életjáradékértö program, de idesorolható az állattenyésztésre hivatkozó jogcím alatt a külföldieket legálisan termőföldhöz juttató programpont is.

Ennek szemünk előtt lejátszódó technikája a következő: a hazai állattenyésztés ellehetetlenítése és termelésfeladásra kényszerítése után az állattenyésztő telepek külföldi tulajdonosok kezére kerültek, ugyanis telepek vásárlását engedélyezik a magyar törvények. A kormányzat ezeket az új tulajdonosokat földterülettel is ki akarja stafírungozni, ezt szolgálja az “Állattenyésztő telepek földterülettel ellátásaö tartalmú lépéspont.

Ugyanilyen álságos szándékot takar az “Ösztönözzük a növénytermesztés korszerűsítésétö című lépés, hiszen az energetikai célú növénytermesztés kiemelt támogatása Európa legjobb minőségű és legjobb földrajzi adottságú termőterületén a már amúgy is sekélyes kultúradiverzifikáció indokolatlan további szegényítését jelenti. Mindez pedig a pénzügyi befektetők egysíkú növénytermesztési koncepciójának itteni bevezetését szolgálja, a helyi kultúrák és a helyi termelők kiszorítása mellett. És amikor ezt a kiszorítósdit, amely az Ormánságban már végbement, országosan is levezénylik, akkor lépnek érvénybe a hét agrárlépés további pontjai.

A pénzügyi befektetői körök kezébe kerülő magyar agrárium számára majd működni fog a piacra jutás és a piacvédelem, a szakigazgatási rendszer és agrárbiztosítási alap működtetését egyébként jelenleg is hatályos törvényekkel kodifikált rendszere, ugyanis az első lépésben az olvasható, idézem: “Létrehozzuk a nemzeti agrárbiztosítási alapot, és új kárenyhítési rendszert dolgozunk ki, amely a termelők és az állam közös kockázat- és tehervállalásán alapul.ö

Csakhogy már az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 4. § (1) bekezdésének g) pontjában is szerepel ez a kárenyhítési kötelezettség, amelynek mind ez ideig a kormány, ezzel bevallottan is, nem tett eleget. Ebben ugyanis ez áll, idézem: “A mezőgazdasági termelést sújtó, katasztrófa jellegű elemi károk enyhítésére külön törvényben meghatározott elvek szerint működő kárenyhítési rendszer épüljön ki, beleértve az e célra felhasználható források biztosításának szabályozását is.ö

Úgy tűnik, a jogállami intézmények működtetésével és a törvények betartásával meg kell várni az új földesurak totális berendezkedését és a helyi termelők totális ellehetetlenítését.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu