BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Gusztos Péter távollétében és kérésére szeretném a támogatásukat kérni a törvényjavaslathoz.

Némiképp értetlenkedve hallgattam a kisebbségi bizottsági véleményt, hiszen 2005. május 23-án ezt a törvényt a parlament már elfogadta. Ahogy Szabó Zoltán képviselőtársam is utalt rá, azok a szakaszok, amik miatt a köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz fordult, nem érintik az itt tárgyalt kérdéseket, következésképp a két dolgot így összekapcsolni, megint lelassítani a folyamatot, és megkérdőjelezni, azt gondolom, hogy alapvetően indokolatlan.

A 2002-es választások óta a szociálliberális kormányon belül az oktatási tárca következetesen dolgozik az oktatási reformokon, ennek egy nagyon fontos eleme, markáns része a felsőoktatási reform. Nagyon hosszas társadalmi, szakmai egyeztetés után jutott nyugvópontra a javaslat, és kialakult egy széles konszenzus a kérdésben. Ezek után került sor arra, amit az előbb idéztem, hogy jelenleg Alkotmánybíróság előtt van jó néhány kérdés.

A korábbi politikai konszenzus, amely hazánk bolognai folyamathoz való csatlakozására vonatkozik, valamint az új felsőoktatási törvényjavaslat kapcsán kialakult megállapodás és támogatottság szükségessé tette, hogy biztosítsuk az alapvető elemek bevezetését. Az Országgyűlés által elfogadott törvény meg nem támadott részeiről van tehát szó.

Szeretném röviden összefoglalni azokat az érveket, amelyek miatt a Szabad Demokraták Szövetsége úgy véli, hogy Magyarországnak elemi érdeke a bolognai folyamathoz való csatlakozás, és ezért elengedhetetlen a felsőoktatási reform egyes elemeinek bevezetése a jelenlegi előterjesztés keretében. Ez a reform olyan alapvető liberális elveket, szabadelvű értékeket jelenít meg, mint a szabadság vagy éppen a modernitás.

Mindenekelőtt emlékeztetni szeretnék mindenkit a tisztelt Házban arra, hogy ’99-ben a Fidesz vezette kormányzat döntött úgy, hogy feloldva a korábbi vitát, mely a magyar duális felsőoktatási rendszer és az angolszász többciklusú rendszer bevezetése kapcsán jelent meg szakmai és politikai berkekben, személyesen Pokorni Zoltán miniszter úr aláírásával szentesítette Magyarország csatlakozását a bolognai folyamathoz. Ez azt jelentette, hogy Magyarország is csatlakozik ahhoz az európai törekvéshez, mellyel a csatlakozó államok vállalták, hogy 2010-ig összehangolják felsőoktatási rendszerüket, és bevezetik a többciklusú képzést annak érdekében, hogy egy egységes felsőoktatási térséget alakítsanak ki. 2003 őszén a 2010-es határidőt 2005-re módosították, tehát ez a folyamat felgyorsult.

Csupán zárójelben kívánom megjegyezni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ebben a vonatkozásban mindvégig következetesen az angolszász modell bevezetése mellett érvelt, azaz már az imént említett vitákban is ez volt az álláspontja, amely a mai napig sem változott. Nem véletlenül hivatkoztam az imént politikai konszenzusra, az Európai Felsőoktatási Térhez való csatlakozásunkat minden mérvadó politikai erő támogatta, bizonyítva ezzel azt, hogy a magyar politikai pártok elkötelezettek a modernitás mellett. A változásokkal lépést kell tartani felfogásunk szerint, a fejlődés a társadalmi-emberi viszonyok kiiktathatatlan eleme. A liberalizmus a francia forradalomtól egészen napjainkig a változások, reformok, a modernitás, a fejlődés mellett tette le a voksot, és ennek megfelelően a magyar liberális párt, az SZDSZ is ezt képviseli a magyar politikában a rendszerváltás óta. Mindez a párt oktatáspolitikai prioritásaiban, törekvéseiben is tetten érhető.

A magyar felsőoktatás egésze, működési, finanszírozási rendszere hosszú időn keresztül összhangban volt hazánk aktuális fejlettségi szintjével, és megfelelt az elvárásoknak. Az idő múlásával és az új fejlődési tendenciákkal azonban ez a rendszer avíttá vált, nem követte a változásokat. E folyamat eredményeképpen a nyolcvanas-kilencvenes évek végére a tömegképzés megjelenésével a régi rendszer az elitképzés struktúrájában zártan működött, s nem tudott választ adni az új kihívásokra. Ezt a jelenlegi ellenzék is felismerte, s kormányzati pozícióban a bolognai folyamathoz történő csatlakozásukkal megtette a szükséges első lépést. Igaz, ezt követően nem sok minden történt, csupán 2002-ben, a kormányváltást követően látott munkához a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium, és akkor felgyorsult ez a folyamat.

A reformok epicentrumában a hallgatók álltak, mint ahogy a 2002-2006-os kormányzati ciklus összes oktatási reformja a gyerekekről és a diákokról szól. A bolognai folyamat nem csupán az átjárhatóságot biztosítja a hallgatók számára a diplomák összemérhetőségével, elismertethetőségével, hanem egyfajta európai mobilitást testesít meg - egy modern rendszer egy fejlett régióban. A képzési rendszer átalakítása szükségszerű, és a bolognai folyamat jelentősége is lényegében ebben rejlik. A rövid, rendszerint hároméves alapképzés szintjén megjelenő gyakorlatias felsőfokú alapképzés, a bachelor szint, az erre épülő mesterképzés, és végül az elitképzést manifesztáló doktori képzés, a PhD triásza, valamint az ezt kiegészítő felsőfokú szakképzés teljes harmóniában áll a munkaerő-piaci elvárásokkal. Nem csupán azt jelenti a magyar hallgatók számára, hogy hároméves képzés után felsőfokú végzettséggel, diplomával hagyhatják el a magyar főiskolák, egyetemek falait, hanem azt is, hogy új európai mozgástér nyílik meg számukra mind a tanulás, mind a későbbi munkavállalás vonatkozásában. Természetesen ehhez elengedhetetlen volt az uniós csatlakozásunk.

A szabadság a liberalizmus sine qua nonja, a legfőbb alapérték. Az imént említett hallgatói mobilitás, melyet a bolognai folyamat biztosít, kinyitja a világot, széles mozgásteret, szabadságbővülést jelent a magyar felsőoktatás szereplőinek. Aki kimarad, lemarad. A magyar felsőoktatás az egységes európai rendszer szerves részeként új lehetőségek előtt áll, a lehetőségekkel pedig élnünk kell.

Az uniós csatlakozással hazánk is támogatta a bolognai folyamathoz történő csatlakozást. Támogatunk minden olyan törekvést, elképzelést, mely hazánk fejlődése szempontjából fontos, ezért elengedhetetlennek tartjuk a jelenlegi törvényjavaslat elfogadását, és ismételten kérem a támogatásukat.

Köszönöm a figyelmet.

(18.40)

Forrás: parlament.hu