DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Számos hozzászóló, az előterjesztő a Külügyminisztérium részéről, a miniszterelnök úr felhívta a figyelmet arra, hogy egy történelmi jelentőségű vitát kezdett meg a Magyar Országgyűlés Románia és Bulgária európai uniós tagságáról. És amikor egy ilyen történelmi helyzetbe kerül az Országgyűlés, akkor adódik, hogy “Dunának, Oltnak egy a hangjaö, s ehhez hasonló, nagyon komoly szépirodalmi idézetekkel lepjük meg az Országgyűlést. Én azt javaslom, hogy ezúttal most térjünk el ettől, s ne tarkítsuk szépirodalmi idézetekkel a hozzászólásokat.

A tisztelt parlament hallhatott egy, megítélésem szerint nagyívű értékelést az ország miniszterelnökétől arról, hogy egy ilyen helyzetben milyen szemlélettel lehet egy ilyen bővítést megközelíteni. Lehet egy ilyen köldöknéző, “na, mi a pillanatnyi magyar érdek?ö megfontolásból közelíteni, és lehet egy igazi európai perspektívából, egy valódi európai felelősséggel átitatott szemlélettel közelíteni a kérdéshez. És legalábbis számomra meggyőző volt, hogy ezzel a szemlélettel akármilyen kérdést teszünk föl saját magunknak, az országnak, a válasz: igen; a válasz az, hogy tegyünk meg mindent Románia és Bulgária csatlakozásának elősegítésére. De pusztán azok számára, akiket a miniszterelnök úr nem tudott meggyőzni, akik úgy gondolják, hogy de nézzük, mi a magyar érdek, szeretnék egypár gondolatot itt a parlamentben kifejteni.

Elsőként hadd említsem meg azt, hogy Magyarország számára, amely ötven éven keresztül akaratán kívül - ah, dehogyis: akarata ellenére - egy megosztott Európa rosszabbik feléhez tartozott, Európa egyesítése egy igazi magyar érdek. Magyarországnak érdeke, hogy Európa kettészakítottsága megszűnjék, és ahogy Európa rosszabbik felében tudtuk, hogy vannak olyan országok, amelyek nem arról beszéltek, hogy nekik milyen jó, mert a jobbik oldalon vannak, hanem mindenki Európa egységesítéséről beszélt, Magyarországnak, amely most Európa boldogabbik felén kezdheti el a menetelését, továbbra is azt kell mondania, hogy igen, elsőrendű magyar érdek egész Európa egyesítése. Tehát nem állhatunk le még Bulgáriánál sem és Romániánál sem, hanem amint a feltételek teljesülnek, Törökország, a Nyugat-Balkán, majd Dél-Balkán, és akkor végre Európa egésze egyesülhet, és még egyszer: ez a magyar érdek.

Másodjára szeretném elmondani, hogy az a két ország, amelyről most beszélünk: az egyik Magyarország közeli szomszédja, a másik, hadd mondjam így, távolabbi szomszédja, de mégiscsak a térségnek egy országa. A bizottsági vitákban, amelyekről Németh Zsolt is beszélt, Kocsi László alelnök úr is beszélt, gyakran elhangzott, hogy vajon ezek az országok tökéletesek-e, készen állnak-e az európai uniós csatlakozásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem. Nem tökéletesek, nem állnak készen, pontosan úgy, ahogy Magyarország sem állt készen egy évvel ezelőtt, sőt szerintem még ma sem áll teljesen készen; de ahogy Portugália, Görögország, Írország, amikor belépett, sem állt készen. De a belépést követően ezek az országok olyan fejlődésnek indultak, ami Európa egészének érdekeit szolgálta. Következésképpen hogyha ez a két ország, Románia, Magyarország közvetlen szomszédja, és Bulgária, Magyarország kicsit távolabbi szomszédja, elindul azon az úton, amit a korábban belépett országok produkáltak, azt kell mondjam, ez Magyarországnak, a szomszédos országoknak közvetlen, eminens érdeke, hogy ez bekövetkezzék.

Gyakran hallani, és csak egy példát mondanék ezzel kapcsolatban, hogy a környezetvédelem tekintetében milyen fontos legfőképpen a közvetlen szomszédunk fejlődése. Valóban, Magyarország számára, mondjuk, a román környezetvédelem ügye fontosabb, mint például a Fidzsi-szigetek környezetvédelme - az is fontos, de Romániáé még fontosabb. És van ez a szimbolikus jellegű ügy, a verespataki bánya. Egy nagyon egyszerű gondolatot ajánlok képviselőtársaimnak végiggondolni. Ha Verespatak miatt Románia csatlakozása késedelmet szenved, akkor ez az ottani Romániában azokat az erőket fogja segíteni, akik azt mondják, hogy nem az európai csatlakozás a járható út, kövessük, ahogy ezt mi is mondjuk néha, a román érdekeket, Romániának kell a verespataki bánya, és így nagyobb a veszélye annak, hogy a beruházás meg fog valósulni.

(16.20)

Míg, ha Románia belép az Európai Unióba, 2008-ban már meg fog születni a bányászati hulladékokról szóló európai uniós irányelv, és azt az európai uniós tag Romániának már követnie kell. Következésképpen, ha úgy érezzük, hogy van még egy lemaradás Verespatak tekintetében, ha azt akarjuk, hogy azt a lemaradást hozzák be, akkor hozzuk be őket az Európai Unióba.

Tisztelt Országgyűlés! Minden országnak érdeke, hogy az Európai Unió centrumában legyen, ahogy csak lehetséges. Magyarország ma az Európai Unió földrajzi perifériáján van, tőlünk délre és keletre nincsenek európai uniós tagországok. Mi következik ebből? Ha Románia és Bulgária az Európai Unió tagjává válik, akkor Magyarország a centrum felé mozog el, és ez egy igazi magyar érdek.

Negyedszerre, szeretnék én is az időzítésről beszélni. Németh Zsolt képviselő úr hosszasan bírálta a kormány eljárását az időzítés miatt, azt is mondva, hogy Magyarország nevetséges helyzetbe hozza magát. Nagyon érdekes volt a gondolatmenete Németh képviselő úrnak, hogy Szlovákiában is, meg várhatólag Csehországban is még az Európai Bizottság jelentése előtt a ratifikáció megtörténik, akkor ezek az országok mind nevetséges helyzetbe hozzák magukat. Engem nagyon meglepne egyébként, ha Dzurinda miniszterelnök úr a belpolitikai problémáit azzal kívánná megoldani, hogy Románia európai uniós csatlakozását elősegíti. Nem vélem úgy, hogy ez a szlovák népet nagyon megmozgatná, és akkor azt mondaná, hogy hajrá tovább, kormány. Lehet, hogy más megfontolások vannak ott, olyan megfontolások, amelyek Magyarország szempontjából is követendőek.

De Magyarországnak van még egy nagyon speciális helyzete. És most nem akarom elütni egy olcsó érvvel, hogy végül is Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr személyesen ígérte meg Tariceanu miniszterelnök úrnak, hogy Magyarország az elsők között fogja ratifikálni Románia csatlakozását. Én személy szerint ennek alapján annak örültem volna, ha nem az elsők között, hanem a legelsőként tudjuk ratifikálni - ez most már nem lehetséges, de akkor legalább az elsők között ratifikáljuk. Ha erre persze azt mondják az ellenzéki képviselőtársaim, hogy miért ígérte meg Gyurcsány Ferenc, ez egy jogos kérdés. Szerintem helyesen ígérte meg, és itt most nagyon alaposan kell a mérlegre tenni a román-magyar kapcsolatokat, annak minden történelmi nehézségével a mérlegen.

A szomszédság, főképpen itt, Közép-Európában, elég sok tekintetben hasonlít egy nem túl szerencsés házassághoz. A kapott pofonokra mindenki annyira emlékszik! Évszázadokon keresztül fennmaradnak a kapott pofonok. Érdekes módon az adott pofonokat pedig elfelejtjük. Érdemes tudnunk, hogy ha Magyarországon van egyfajta bizalmatlanság, mondjuk, Romániával kapcsolatban, csak tudjunk róla, hogy ott is van bizalmatlanság Magyarországgal kapcsolatban, néha jogtalan, néha pedig valószínűleg jogos. Szerintem a Kárpát-medence jövője szempontjából kulcskérdés, hogy ezeket a fenntartásokat képesek vagyunk-e gesztuspolitikával ellensúlyozni, mert van gesztuspolitika, nemcsak erőpolitika van, és úgy gondolom, hogy ez e tekintetben célravezető.

Ötödjére: a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség Romániában van. Hányszor, de hányszor hallottuk, hogy ha Magyarország elsőként lép be a térségből az Európai Unióba, akkor megnehezül a szomszédos országbeli magyarság és az anyaország kapcsolata. Ha másból nem is, csak ebből a megfontolásból elsőrangú magyar érdek, hogy ne késlekedjünk hónapokat, semennyit, hanem a lehető leggyorsabban segítsük hozzá Romániát - Bulgária mellett - az európai uniós tagsághoz.

Hatodjára, amikor nemzetpolitikáról beszélünk, akkor néha óvatosan fogalmazunk, nem nevezzük meg az igazi problémákat. Szeretném kimondani az Országgyűlés nyilvánossága előtt, a Kárpát-medence egyik legnagyobb politikai problémáját úgy hívják, hogy Trianon; a trianoni békeszerződés, amely magyarokat magyaroktól elszakított, egy mesterséges határral. Nagyon sok kísérlet történt arra, hogy hogyan lehet Trianonon túllépni: határokon átívelő nemzetegyesítéssel, igazolványokkal, kettős állampolgársággal. Nagyon sok ilyen elképzelés volt. Azt mondom, hogy ezek mind rosszak. Az igazán jó, ha felmérjük, hogy mi Trianonnak az igazi drámája, ez pedig a mesterséges határ volt, akkor ezt a határt el kell törölni. Ha az a határ megszűnik, akkor már nincs szükség igazolványokra meg állampolgárságokra, akkor mindannyian magyarként európai uniós polgárok lehetünk. Egy igazi eminens magyar érdek a trianoni határ eltörlése, és az ehhez vezető út Románia, és persze mindig hozzáteszem, Bulgária európai uniós tagsága.

Tisztelt Országgyűlés! Azt tudnám mondani, hogy ha nem lenne feltűnő, hogy egy nagy európai perspektívából vizsgálom a bővítés kérdését - és egyébként én kész vagyok arra, hogy ebből a szempontból vizsgáljam -, azt mondanám, hogy ebben az ügyben egészen nyugodtan legyünk önzők. Mert ha Románia és Bulgária lakossága az európai uniós tagság révén jobban fog élni, mint ahogy eddig élt, akkor az kiterjeszti a stabilitást keletre, délkeletre, és ez igazi magyar érdek. De ha Bulgária és Románia lakossága jobban él, akkor jobban élnek az ottani magyarok is. Hát nem egy igazi magyar érdek?! Ha Románia és Bulgária lakossága jobban él, ha a gazdaság fejlődik, akkor a magyarországi vállalkozóknak is újabb és újabb lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek ezeknek az országoknak a fejlesztésében, és ezzel saját maguk is, ha tetszik - egy csúnya szót mondok, ez nem illik a nemzetpolitikába -, extraprofitot tudjanak létrehozni. Azt szeretném tehát mondani, hogy legyünk egészen nyugodtan végtelenül önzők ebben a történetben, és támogassuk Románia és Bulgária európai uniós tagságát.

Utolsó érvként mondom el, nem a legfontosabb, de azért az is egy magyar érdek, hogy ne legyünk már banánköztársaság. Azért végül is a magyar parlament Románia és Bulgária tagságát már megvitatta, egyszer már támogatta, annak alapján a kormány aláírta a csatlakozási szerződést. Ami most történik, az egy ratifikáció. Azt javaslom, hogy ne hagyjuk cserben a kormányunkat, amely parlamenti felhatalmazás alapján aláírta a csatlakozási szerződést, és ne hagyjuk cserben a mi néha biztosan nyomorult, néha nagyon köldöknéző magyar érdekeinket. Ha ennek akarunk eleget tenni, akkor egészen nyugodtan támogassuk ezt az előterjesztést, Európa egységesítése és a magyarság boldogulása érdekében.

Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu