DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az elhangzott, az előttünk fekvő előterjesztés voltaképpen egy csomagnak a része, melynek egyes elemeiről már 2003-ban megállapodás jött létre az ügyrendi bizottságnak a Házszabály módosítására létrehozott albizottságában.

A csomag elfogadásának az vált az akadályává, hogy a felszólalási időkeretek tárgyában a korábban fennállott konszenzusból a kormánypárti frakciók kihátráltak. Azóta a felszólalási időkeretek kérdése és ezzel összefüggésben e csomag sorsa többször képezte vita tárgyát a házbizottságban, az ügyrendi bizottságban, illetőleg a Házszabály módosításával foglalkozó albizottságában.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontja ebben a kérdésben az volt, hogy miután a képviselői felszólalási jog, az úgynevezett parlamenti beszédjog a parlament demokratikus működésének a lelke, ezt a problémát a csomag kardinális részének tekintjük, és nem vagyunk hajlandóak a csomag egyes részeinek a külön kezelésére.

Néhány héttel ezelőtt frakciónk egy gesztussal el akarta mozdítani a problémát a holtpontról, és hozzájárult ahhoz, hogy a csomagnak a bizottsági ülésekről történő tévéközvetítésekkel kapcsolatos elemét külön tárgyaljuk meg, ennek következtében született meg az eredetileg négypárti előterjesztés, amely a mostani napirendi pontunk tárgyát képezi. Időközben azonban újabb fejlemények arról győztek meg bennünket, hogy gesztusunk nem váltott ki viszonzást, ellenkezőleg, a Házszabály fogyatékosságait kihasználva a kormányoldal a napirend előtti kérdések vitáiban igazságtalan és elfogadhatatlan előnyöket kíván a maga számára biztosítani.

A legkirívóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhíresült ötvennégy perces napirend előtti felszólalása volt, melyre a két ellenzéki frakció vezetője nyolc-nyolc percben válaszolhatott csupán, amire azután a miniszterelnök ismét minden korlátozás nélkül mondhatott válaszbeszédet úgy, hogy arra már az ellenzéknek semmilyen reakcióra nem volt lehetősége. Különösen visszatetsző volt ez azzal a körítéssel, hogy a miniszterelnök személyében szólította meg a nagyobbik ellenzéki párt elnökét, és hívta ki, úgymond, vitára, aki nyilvánvalóan nem élt a Házszabály biztosította megalázó, kétperces időkeretbe szorított válasz lehetőségével, és mindezt Gyurcsány Ferenc úgy állította be, hogy a volt miniszterelnök kitér a vita elől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet korrektnek elfogadni olyan vitafeltételeket, ahol az egyik felet korlátlan felszólalási lehetőség illeti meg, míg vitapartnerei csak néhány perces lehetőséget kapnak a válaszadásra. Nem lehet korrekt küzdelem az, amikor az egyik fél úgy adhat választ a vitában a másiknak, hogy ugyanez a lehetőség a másik felet már nem illeti meg. Nem tisztességes az olyan futballmeccs, ahol az ellenfél csak összekötözött lábakkal játszhat.

A kérdés újragondolása során arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a felszólalási időkeretek kérdését, és nemcsak ezt a problémát, melynek igazságtalansága kirívóan szembetűnő, hanem a felszólalások különféle korlátozásának a szabályozását, a korrekt parlamenti vitakeretek megteremtését nem választhatjuk el más, egyébként ugyancsak fontos házszabályi kérdések rendezésétől, annál is inkább, mert a felszólalások korlátozásának kialakult gyakorlata meggyőződésünk szerint alkotmányellenes. Nem kellene kivárnunk, amíg ezt az Alkotmánybíróság maga is kimondja.

Az előadottakat megfontolva a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség visszatért korábbi álláspontjához, és nem támogatja ennek a kérdésnek a többi, az alkotmányosság szempontjából ennél sokkal nagyobb jelentőségű problémától elkülönített tárgyalását és rendezését.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu