DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Minden hozzászólás, beszéd mögött nyilván az ember keresi a hitelességet, keresi azok között a mondatok és gondolatok mögött, ami elhangzik akár az egyéves működés vagy akár az aktualitások kapcsán.

Miniszterelnök úrral annak idején elég sokat vitatkoztunk a sportbizottságban; sportminiszterként vett részt több mint egy éven keresztül vagy közel egy éven keresztül a kormányban, és emlékszem arra a kijelentésére, amikor az athéni olimpia előtt még újságban is nyilatkozta, azt jelentette ki, hogy nagy hibát követ el- még talán azt is meg merem kockáztatni, hogy bűnt - a magyar sporttal kapcsolatosan az, aki abban gondolkodik, hogy meg kell szüntetni a Sportminisztériumot. Talán még az is benne volt, hogy végzetes károkozás.

(10.50)

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön, miután miniszterelnök lett, az első tevékenységével egyetlenegy tollvonással megszüntette a Sportminisztériumot, ezzel arra a szintre helyezve az egész sporttársadalmat, ahol azóta abba a kavalkádba került, amelyben most van, hiszen akkor még elhangzott az is, hogy ön a Miniszterelnöki Hivatalban lévő államtitkárságot külön figyelemmel fogja kísérni. Ez a külön figyelem abban valósult meg, hogy első körben 1,2 milliárddal csökkentette a sporttámogatást, aztán hatalmas lobbik indultak be politikai hovatartozástól függetlenül, és a miniszterelnök úr akkor belátta, hogy tévedett, hiszen korrigálta 1,2 milliárddal a sport költségvetését, és ezzel ezt az esztendőt túl lehetett élni.

Azért tettem ezt a felvezetést, mert amikor ön az önkormányzatokról beszélt a hét végén a Kossuth téren vagy akár most, akkor megint igyekeztem elhinni, amit mond. Annak ellenére, hogy 15 éve dolgozom abban a szférában, évről évre készítjük a költségvetéseket, látom a számokat, küszködünk a problémákkal; egy önkormányzati érdekszövetség elnöke vagyok 14 esztendeje, ismerem az önkormányzati érdekszövetségek kínlódását, küszködését, hogy hogyan tudják az érdekeiket érvényesíteni. Ön az előbbi felvezetésben azt mondta, hogy utánanézett számoknak, és három esztendőt emelt ki, ahol reálértékben csökkent az önkormányzati támogatás, ebből egy az önök kormányzása alatti időszak, kettő a korábbi kormány alatti időszak volt.

Miniszterelnök Úr! Nem tudom, milyen számokból dolgozik, de ha olyan hiteles számokból dolgozik, mint ahogy a Sportminisztériummal kapcsolatos hitelességét és számokat illetően történt, akkor feltehetően itt is tévedett, és nagyon szeretném, ha ebben az esztendőben ez a tévedés nem lenne hasonlóan végzetes, mint a Sportminisztériummal kapcsolatos tévedése. (Domokos László: Így van!)

Ugyanis néhány héttel ezelőtt Juhász Gábor államtitkár úr egy nyilvános fórumon bejelentette, hogy 100 milliárddal kevesebb lesz az önkormányzatok költségvetése 2006-ban. Majd ezt azonnal cáfolták, azóta Juhász Gábor államtitkár úr hallgat, de a számok ismertek. És Juhász Gábor államtitkár úr nem tévedett nagyon. Akkor lényegében azt hittem, hogy Juhász Gábor és ön nem egy kormányban ülnek, nem egy költségvetésről beszélnek. Amikor itt hallgattuk az ön szavait, és majd fogjuk hallgatni egyébként a különböző nyilatkozatokat, megint azt hiszem, hogy nem ugyanabban az országban élek, nem ugyanarról az önkormányzati rendszerről beszélünk. Ön azt mondta a Kossuth téren a hét végén, hogy az önkormányzatiság érték. Az itt lévő programjukban az van benne, hogy erősítjük az önkormányzatiságot.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Abban egyetértünk, amit ön a Kossuth téren elmondott a hét végén, hogy mit jelent az önkormányzatiság. Nyilván a törvény által megosztott központi és helyi hatalom működését, azt, hogy a helyi autonómia, a helyi aktivitás, kreativitás hogyan és mint valósul meg, hogyan adunk a településeknek és az önkormányzatoknak feladatokat, hogyan adunk ehhez forrásokat. Tudja a miniszterelnök úr, hogy 1990-93 között volt tisztességes az önkormányzatok finanszírozása, majd '94-ben visszalépés történt, '95-ben a Bokros-csomag nyakon vágta az egész önkormányzati rendszert? Erről ön nem beszélt. Nézze csak meg a számokat, miniszterelnök úr, hogy a feladatokhoz szükséges forrásokban reálértékben milyen változások voltak. Kétségkívül igaza van, 2001-2002-ben volt egy levegőhöz jutás (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Azon túl vagyunk!), majd azóta folyamatosan ürül ki a rendszer.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nyilván számokkal is tudom ezt igazolni. Az, amit ön mond, nem igaz. Itt van előttem a 2004. éves zárszámadásban elolvasott adathalmaz, az ÁSZ-jelentés táblázata (Felmutatja.), ami egyértelműen azt a trendet igazolja, hogy az állam vonul ki az önkormányzati finanszírozásból. Az önkormányzatok saját bevételei növekednek ebben a számadatban, az állami finanszírozás csökken. A saját bevételekben kétségkívül benne van az átengedett adó, mondjuk, a gépjárműadó formájában, benne van a helyi adók növekménye, de, tisztelt miniszterelnök úr, benne van a hitel, benne van a vagyoneladás, a saját erejének, saját ingatlanvagyonának felélése, amit már lassan működésbe fordít be. De az az adat ebből a jelentésből elég világosan látszik, hogy csökken az önkormányzati fejlesztések aránya. Az önök három éve alatt csökkent az önkormányzati fejlesztések aránya.

Ne menjünk bele abba a vitába - mert az ÁSZ ezt is igazolta -, hogy akár az 50 százalékos béremelésnek, akár más, önök által adott feladatnak megvolt-e az állami fedezete, vagy nem volt meg. Nem volt meg, miniszterelnök úr, nem volt meg! Nem én mondom, nem a szövetségek mondják, nem a politika mondja, hanem az ÁSZ mondja. El kell olvasni ezeket a jelentéseket, miniszterelnök úr. Nem tudom, milyen számadatokból vette ezt a reálértékkérdést, mert ezt én még ilyen szempontból nem tudtam átnézni. (Dr. Veres János egy iratot felmutatva: Itt van, Gyuri!) Valahol benne van; ha ilyen jellegű információja van, és eljuttatja hozzám, nagyon szívesen el fogom mondani.

Miniszterelnök Úr! Ön a Kossuth téren valóban az önkormányzatok mellett foglalt állást, majd az elmúlt héten kaptam egy telefont önkormányzati érdekszövetségi elnökként az egyik nap este hét órakor, hogy másnap ön fél tízkor rendelkezésre áll a pénzügyminiszter úrral egy érdekszövetségi egyeztetésre. Ez több mint udvariatlanság, miniszterelnök úr. Hét országos önkormányzati érdekszövetségi vezetőnek, akik közül négy parlamenti képviselő egyébként, elfoglalt, programokkal rendelkezik, ön azt mondja, hogy kipipálhatjuk az önkormányzatokkal való érdekegyeztetést, mert ön fél tízkor ráér. Előző este hét órakor tudják meg a szövetségek anyag és felkészülési lehetőség nélkül. Milyen egyeztetésben gondolkodik, miniszterelnök úr? A hét országos önkormányzati érdekszövetség egységesen írt levelet önnek, és kérte ezt a konzultációt (Dr. Veres János: Megtörtént, a többiek eljöttek!), mert tiszteli Magyarország miniszterelnökét annyira, hogy legalább tudjon ebben a kérdésben szót váltani. Ön kipipálhatta, hogy megtörtént az érdekegyeztetés, nem történt semmi. Ilyen komolyan veszi ön az önkormányzati kérdéseket, meg olyan komolyan, ahogy ezt a százalékos kérdést itt fölvezette. Nem csökkent az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések száma. (Dr. Veres János: Nem is nőtt!)

De mondok még egy dolgot, sajnos nem tudok minden egyes részlettel foglalkozni, és a költségvetési vita során nyilván ki fogok térni rá, de most ön itt van, és ezt azért köszönöm meg, mert legalább önnek tudom elmondani, és nem a kommunikációs szakembereinek, akik lefordítják önnek, és majd válaszol valamelyik sajtótermékben. Azt tudom elmondani önnek, hogy megszűnik a gyermekvédelmi támogatás, miniszterelnök úr, kétségen kívüli, az önkormányzati teher csökken, ebből megemelik a családi pótlékot. Önök verik a mellüket, hogy milyen hihetetlenül nagy dolgot hajtottak végre, elveszik az önkormányzatoktól ezt a több mint 40 milliárd forintot, majd ott marad nekünk a probléma. Ugyanis ebből a gyermekvédelmi támogatásból lehetőség volt direktben a közművállalatoknak átutalni a valóban nehéz helyzetben lévő családoknak a közműköltségeit, és sorolhatnám tovább, hogy miket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) Önök erről teljes mértékben elfeledkeznek. Ott marad a 40 milliárdos hiány, és küszködjön az önkormányzati rendszer. De ez csak egyetlenegy példa, miniszterelnök úr, abból a kommunikációs színjátékból, amit ön és csapata ebben az országban előadott az elmúlt egy évben.

Sajnos, az időm lejárt, hiszen mások is szeretnének hozzászólni. Azt kérem, miniszterelnök úr, a szavahihetőség és a hitelesség jegyében, hogy amit ön a TÖOSZ-közgyűlésen három vagy négy hónappal ezelőtt kimondott, hogy az önkormányzati rendszer nem lesz rosszabb helyzetben, mint 2005-ben a 2006-os költségvetés kapcsán, hogy legalább ugyanazokat a forrásokat megkapjuk, ezt tartsa be. Ha ezt betartja, akkor a vitánk sem lesz ilyen éles hangnemű.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu