DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Legelőször arról szeretnék beszélni, hogy mitől kirobbanó a siker és mitől pannon a puma. (Derültség.)

De hadd kezdjem egy jó hírrel: 2005 első félévében a Magyarországra áramló külföldi direkt működő tőke szintje meghaladta a 2,4 milliárd eurót. Minden idők legjobb eredménye ez 2005 első félévében. A külföldi működőtőke-áramlás elsősorban a bizalmat jelzi, hiszen a gazdaság szereplői, a befektetők oda teszik a pénzüket, ahol megbízható, kiszámítható gazdasági és politikai környezetet látnak. Ez tehát a bizalom jele. A bizalomnak persze vannak ennél puhább indikátorai is. Ilyenek azok a piaci bizalmi indexek - fogyasztói bizalmi index, kisvállalkozói bizalmi index, nagyvállalati bizalmi index -, amelyek szerencsére folyamatosan nőttek az elmúlt néhány hónapban.

Tisztelt Képviselők! Ma délután a miniszterelnök úrral az Egyesült Államokba utazunk. Ennek az útnak az aktualitását a Bush-Gyurcsány-találkozó adja, a célja azonban ugyanaz, mint minden gazdaságpolitikai küldetésünknek, hogy még több tőkét csaljunk Magyarországra, még több befektetőt ide, még többen itt teremtsenek munkahelyet, ugyanúgy, mint ahogy tették azt az elmúlt egy évben. Ebben a tekintetben tehát a siker mindenképpen kirobbanó.

Egy picit nézzük meg, hogy hol tartunk ma a gazdaság teljesítményében, növekedésben, azokban a tételekben, amelyekért a kormány elsődlegesen felelős, nevezetesen, hogy megfelelő gazdaságpolitikai íven tartsa Magyarországot. A magyar gazdaság növekedése 2005 második félévében több mint háromszorosan meghaladta az eurózóna átlagos növekedését, 4,1 százalékot produkáltunk, míg az eurózóna 1,2 százalékot. Ezt a növekedést ráadásul az export és a beruházások húzzák. Exportunk ma kétszer olyan gyorsan nő, mint a behozatalunk, és ha szabad egy szemléletes példát hoznom: a majdnem elvesztett ázsiai, délkelet-ázsiai piacainkon az export bővülése évente 30-40 százalékos. A legígéretesebb piacainkon vagyunk ma termékeinkkel, szolgáltatásainkkal a legsikeresebbek. A beruházások az első félévben 8,3 százalékkal nőttek.

De hogy 2004-ről is beszéljünk: 2004-ben a feldolgozóipari beruházások több mint 15 százalékot, tehát masszívan két számjegyűt növekedtek. Az ipari termelékenységünk - ami a versenyképességi ugrásunk lehetőségét teremti meg - több mint 10 százalékkal nőtt 2004-ben. Ma már Kelet-Közép-Európában mi vagyunk - ha csak a bérköltséget nézzük - a legdrágábban termelő ország, viszont tekintettel arra, hogy a legjobb a termelékenységünk, ha az egységnyi bérköltséget nézzük, ha a befektető a pénzéért kapott értéket nézi, akkor Magyarország a legjobb hely Kelet-Közép-Európában. (Taps az MSZP soraiban.)

(9.50)

Az infláció soha nem látott alacsony szintű, a forint a folyamatosan csökkenő reálkamatok ellenére erős, az értéktőzsde szárnyal, és ami nagyon fontos: öt év csökkenés után visszanyertük a versenyképességünket. Nemcsak hogy megállt a versenyképességünk csökkenése tavaly, de elkezdtünk mindenféle versenyképesség-indikátor alapján visszanyerni a versenyképességünkből. Ma a régió legversenyképesebb országa vagyunk. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Tisztelettel jelentem tehát a Háznak, hogy a gazdaság növekedése szempontjából minden feltétel adott az euró 2010-es bevezetéséhez.

Vegyük azonban sorra azt, hogy mit tett a kormány az elmúlt egy évben azért, mivel járultunk hozzá, hogy ezeket a sikereket elkönyvelhessük, hiszen lássuk be, hogy ezek a sikerek azért a magyar vállalkozók, a magyar emberek sikerei általában, az elmúlt 15 év sikerei a rendszerváltás óta - hiszen azóta alakult ki Magyarországon piacgazdaság -, az elmúlt három év kormányzásának a sikerei, és bizonyos részben bizony a Gyurcsány-kormány sikerei.

Én négy pontot emelnék ki. Az egyik a külföldi működőtőke-vonzás, ezt már érintettem. A második a kis- és középvállalkozások támogatása. Itt szeretnék néhány félreértést eloszlatni, ami a kormány támogatáspolitikájával kapcsolatban ellenzéki oldalról néha felmerül. A harmadik az infrastruktúra-fejlesztés, amelynek keretében 2006-ig megkétszerezzük 2002-höz képest az autópályák hosszát. Ebben a négy évben több autópálya épül Magyarországon, mint korábban volt összesen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Végül, de nem utolsósorban gazdasági miniszterként és liberális politikusként egyaránt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy csökkentjük az állam méretét, csökkentjük a pazarlást, összességében csökkentjük az állam nyomasztó súlyát.

Nézzük a külföldi működőtőke-beáramlást! Joggal lehetünk erre büszkék, hiszen ha az egy főre jutó működő tőkét nézzük, akkor Magyarországon az elmúlt 15 évben, az elmúlt két évben, az elmúlt hat hónapban, az elmúlt három hónapban akármilyen indikátort nézünk, mi vagyunk a legjobbak; nemcsak a mértékére vagyunk büszkék, de az összetételére is. Ma az Ernst & Young kimutatása szerint Magyarország a harmadik leggyakrabban választott célország elektronikai befektetéseknél. Erre vagyunk igazán büszkék. Nemcsak hogy sok pénz jön ide, de olyan ágazatokba is, ahol a magyar aggyal, a magyar termelékenységgel, a magyarok képességével tudunk kitörni. Legutóbb például egy finn cég, egy nagy elektronikai vállalat, az Elcoteq nemcsak a termelését hozta ide, nemcsak a kutatás-fejlesztését, de az európai központját is. Magyarország ma a régióban az első választandó hely, amikor valaki Kelet-Közép-Európát célozva gyártó, szolgáltató vagy akármiféle kereskedelmi bázist szeretne létesíteni.

A versenyképességünk növekedését nagyon sok indikátor mutatja, vezető cégek auditjai, illetve olyan felsorolások, olyan listák, amelyek bemutatják Magyarország elsőségét a régióban. A versenyképesség persze folyamatos kihívás, ezért is kezdeményeztem négypárti egyeztetést, ezért is kezdeményeztem négypárti gazdaságpolitikai nyilatkozatot - erre délután még visszatérünk, hogy a Fidesznek is legyen módja csatlakozni -, hogy teremtsünk egy olyan bizalmat, egy olyan, kifelé is sugallható, egységes képet Magyarországról, ami leradírozhatatlanul a XXI. század kelet-közép-európai, európai uniós sikertörténetévé tesz bennünket. E miatt a bizalom miatt is fontosnak tartom az euró 2010-es bevezetését.

A gazdaság fejlesztésének másik meghatározó területe a kis- és középvállalkozások támogatása. Jelzem, az Orbán-Torgyán-kormány… (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mondd ki még egyszer!) Jelzem, az Orbán-Torgyán-kormány (Taps a kormánypártok soraiban) működésének négy éve alatt mindössze 60 milliárd forintot fizetett ki kis- és középvállalkozások támogatására, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány együtt már 90 milliárd forintnál tart. Ez azt jelenti, hogy jelentősen többet teljesítünk, mint bármiféle tervek teljesítettek korábban. A gazdasági versenyképesség operatív programra, a Magyar Fejlesztési Bank “Sikeres Magyarországértö hitelprogramjaira utalhatnék, illetve nagyon sok olyan jogszabályváltozásra is, amely sokkal kedvezőbb helyzetbe hozza a hazai kis- és középvállalkozásokat. A kis- és középvállalkozások fejlesztésénél jól tudtuk bevonni az európai uniós forrásokat is.

Az infrastruktúra-fejlesztés ma már közhely Magyarországon. Mindenki tudja, hogy több autópálya épül, mint bármikor korábban, hogy most már Nyíregyházára, Debrecenbe, Szegedre, Dunaújvárosba, Nagykanizsára is 30 kilométer híján jövő év végéig autópályán juthatunk el. Ez az a nagy teljesítmény, amit mindenki lát, hiszen ma Magyarországon egy nagy fejlesztési övezetről beszélhetünk. De nemcsak autópályában, közútfejlesztésben is tudtunk valamit lépni annak ellenére, hogy az Orbán-kormány 2001-ben kivonta a finanszírozást az útfejlesztések alól. Nekiálltunk továbbá a vasút reformjának, felismertük, hogy nem lehet tovább görgetni azt a csődtömeget változatlan módon, amit elődeink hagytak ránk.

Végül a kisebb államot említettem. Ezt most a gyakorlatban is megcsináljuk. 15 éve mindenki a nullbázisú költségvetési tervezésről beszél, most mi igazán megcsináltuk. Csak a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban 70 milliárd forintot igyekszünk megspórolni, ez a jövő évi adócsökkentések mintegy harmada. Nemcsak tudjuk tehát, hogy vissza kell szorítani az államot, de merünk is vágni, ahol lehet, tesszük a dolgunkat. Nem kétséges, hogy még szigorúbb költséggazdálkodás kell a kormánytól. Ezen az úton indult el a kormány, a stabilitás, a fejlesztés útján az autópálya-építésekkel, valamint a száz lépés programmal, a közös gazdaságpolitikai nyilatkozattal és a fejlesztéspolitikával, ami kijelöl nagyon határozottan egy olyan utat, amin tovább kell mennünk.

Bízom a magyar politikai elit bölcsességében, bízunk abban, hogy ezen az úton tudunk maradni a továbbiakban is, és akkor valóban 12 év alatt el tudjuk érni azt a fejlettségi szintet, ahol Ausztria ma tart.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu