KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Már szemre is vékonyabb az adótörvény-módosításra vonatkozó előterjesztés, mint azt a korábbi években megszokhattuk, és a részleteit megvizsgálva láthatjuk, hogy a kormány által bejelentett, általunk megismert, a száz lépés keretében ismertetett adópolitikai módosító javaslatokra kerül sor, és csak azokra kerül sor. Tehát kiszámíthatóvá, kiszámíthatóbbá válik az adórendszer.

Az adórendszer öt évre szólóan tartalmaz elemeket, hosszú távon egy még kiszámíthatóbb adópolitikát kíván a piac szereplői, az ország lakói, vállalkozói számára biztosítani, így nemcsak kiszámíthatóvá, de biztonságosabbá is válik mindenki számára a gazdálkodás, az élet mint környezet.

Az adórendszer változásainak két fő iránya van; az egyik az adócsökkentés, a másik pedig az igazságosabbá tétele, az igazságosság. A követelményeknek nem tudok minden részletével az öt percben foglalkozni, ezért csak néhány terület néhány elemét szeretném kiemelni.

A személyi jövedelemadó területén a legerősebben, a legközismertebben tudott elem a felső kulcs 2 százalékkal való csökkentése. A kulcs csökkentése együtt jár a kedvezményrendszer szűkítésével, így szolgálván azt az igazságossági elvet, amihez a száz lépésen belül ragaszkodni szeretnénk.

Az adó mindenki számára, az állam számára adóbevétel-csökkenést jelent, az egyének számára adóterhelés-csökkenést jelent, ebben az értelemben átlagosan 1,7 és 3,5 százalék közé eső mértékben. Ez a százalékos mérték az átlagos jövedelem, a statisztikai értelemben vett átlagos jövedelem körül szóródik legnagyobb mértékben, azonban az igazságosság jegyében mégis a legeslegnagyobb mérték a legkisebb, a minimálbérrel rendelkezők esetében jelentkezik, ahol az 57 ezer forintról 63 ezer forintra emelkedő adómentes jövedelem mértéke a jövő évi infláció ötszörösével, 10,5 százalékkal fogja ennek a jövedelemnek a reálértékét - csak az adócsökkenésből eredően - megemelni.

Az áfa területén speciális változás az adó felső kulcsának, normál kulcsának csökkentése, ami azonban nem ebben az adótörvényben szerepel. Emellett azonban jelentős elemeket a pénzügyminiszter úr expozéjából már hallottunk, a támogatásra jutó áfaarányosítási kötelezettségek megszüntetése, az 5 százalékos sávba kerül a napilapok, a sajtótermékek jelentős része.

A bizottság többsége egyetért a jövedéki adó és a regisztrációs adó emelkedésének azon elvével, hogy környezetvédelmi, egészségügyi okokból kerüljön kompenzálásra az adócsökkentés mértéke, sőt a dohánytermékeknél az uniós minimálszinthez való közelítés jegyében egy 7,5, illetve 4 százalékos emelkedés is tetten érhető.

A társadalombiztosítási járulék fizetése tekintetében láthatjuk, hogy megteremtődik a nemzeti kockázatközösség, bővül a terhet viselők köre, bővül a terhet viselő jövedelmek köre, és ezzel elérhető, hogy a nagy társadalombiztosítási alapok nullszaldósan vagy minimális deficittel - amit természetesen a költségvetés azért visel - tudjanak zárni év végén.

Az eho, ami a kis- és középvállalkozásokat, a kényszervállalkozásokat a leginkább sújtotta, novemberben meg fog szűnni. A tányánál a kis- és középvállalkozásokat segítő támogatások, az iparűzési adó százszázalékos leírhatósága, az első 5 millió forint 10 százalékos adózása jelenik meg, az evakör bővül a lakásszövetkezetekkel és a közjegyzőkkel, és jelentős adminisztratív tehercsökkenés is tetten érhető, amit például a számviteli törvény parlamenti vitájában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) már tapasztalhattunk.

A bizottság többsége szerint tehát ez az adótörvény, ez az adójavaslat valóban adócsökkenést tartalmaz, egy újabb lépés a száz lépésből az arányosabb és igazságosabb közteherviselés felé (Tállai András: Nem bírja abbahagyni!), a bizottság ezért javasolja az Országgyűlésnek általános vitára alkalmasnak és elfogadásra.

Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu