KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A rendszerváltáskor döntöttek az állampolgárok: a piacgazdaság mellett tették le a voksukat. Ez a döntés alapvetően meghatározta azt, hogy az államnak a szociális és egészségügyi ellátórendszert hogyan kell és lehet működtetnie. Az alkotmány egyértelműen kijelöli a határokat és a kereteket. A rendszerváltás óta ezeket az egészségügyi és szociális feladatokat az állam a magán- és a civil szektor, alapítványok és egyházak szélesebb bevonásával biztosítja, ugyanúgy, mint Európában bárhol és máshol a világon is bárhol. Világosan kell látnunk, hogy a privatizáció nem arról szól, hogy az állam kivonul az ellátásból, nem szegény- és gazdagellátásról van szó, hanem arról, hogy gazdaságosabb, jól szervezett, szabályozott keretek között, magántőke segítségével is biztosítja a betegek egészségügyi és szociális ellátását.

Itt szeretném megemlíteni a ’97-ben Horn Gyula miniszterelnök által az Apostoli Szentszékkel kötött megegyezést, éppen az egészségügyi és szociális feladatokban történő ellátásba az egyházak bevonását. A jelenlegi MSZP-SZDSZ-kormány, vagyis szociáldemokrata-liberális kormány egyértelműen letette a voksot, hogy továbbra is szükségesnek tartja a tőke bevonását az egészségügyi ellátásba a minőségi ellátás okán, a járulékot csökkenteni szeretnénk, egyébként mind a két kérdésben önök is egyetértettek velünk akkor, amikor önök éppen kormányon voltak.

A finanszírozást biztonságossá, kiszámíthatóvá tenni nekünk is célunk, ugyanúgy, ahogy a betegek érdekeit is szem előtt tartjuk, és ugyanúgy, ahogy az egészséget is értéknek tartjuk. Önök is vallják ezeket az értékeket, csak akkor, amikor önök kormányon vannak; amikor ellenzékben vannak, akkor önök államosítani szeretnének. Vajon miért van ez?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu