SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A gazdasági bizottság az elmúlt heti ülésén megtárgyalta a kereskedelemről szóló új törvénytervezetet, törvényjavaslatot, és azt 14 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte.

A bizottság többségi álláspontját képviselők a törvényjavaslat jelentős érdemeként említették, hogy egy nagyon érzékeny, sok érdekellentéttel aláaknázott terület mára már elavult, kiüresedett, közel 30 évvel ezelőtti szabályozását, úgy tűnik, többé-kevésbé elfogadható vagy legalábbis a legkevésbé rossz kompromisszumokkal sikerül modernizálni és újraszabályozni.

Különösen fontosnak találták a képviselők, hogy a nagy kereskedelmi hálózatokkal szemben eddig rendkívül kiszolgáltatott és védtelen beszállítók - azaz elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozások - védelme érdekében a törvényjavaslat bevezeti a jelentős piaci erő fogalmát, és megtiltja az azzal való visszaélést. E fogalmat ráadásul nem az általánosságok síkján határozza meg, hanem rögzíti az érintettség kritériumait, és taxatív felsorolással konkretizálja a jelentős piaci erővel való visszaélés eseteit, ahhoz szankciókat is rendel; a vitás esetek a GVH, vagyis a Gazdasági Versenyhivatal illetékességébe kerülnek.

A tervezet külön nem foglalkozik ugyan a beszerzési ár alatti értékesítés esetével, de az a jelentős piaci erővel történő visszaélés jóval összetettebb és bővebb, szinte védernyőszerű fogalom részeként kap maga is védelmet.

(9.50)

Ugyancsak többségi támogatást kapott a bizottsági vita során egy másik érzékeny és sok szakmai vitát is kiváltó lényeges kérdés, az üzletek nyitva tartásának javasolt megoldása, vagyis az, hogy míg a nyitvatartási időt a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően továbbra is a kereskedő állapítja meg, vagyis megmarad a vasárnapi nyitva tartás lehetősége, addig a munkaszüneti napokon, azaz az évi tizenkét piros betűs ünnepnapon - pár kivételtől eltekintve - az üzletek nem nyithatnak ki.

Kérdés, és a parlamenti vita során kell majd döntenünk arról, hogy ezen rendelkezés alól önkormányzati szintű felmentést kaphassanak-e a törvényjavaslatban foglaltak szerint az idegenforgalmi szempontból kiemelten fontos helységek, települések, vagy ezt a részükre se biztosítsuk. Mind a két megoldás mellett és ellen szólnak érvek.

További fontos és támogatható alapelve a törvényjavaslatnak, hogy kimondja: meghatározott esetek kivételével kereskedelmi tevékenység csak üzlethelyiségben folytatható, az éjszakai nyitva tartást a lakók pihenéshez való jogának biztosítása érdekében a jegyző korlátozhatja, valamint hogy igazi európai megoldásként több kérdést a szakmai önszabályozás, az etikai és magatartási kódex kialakításának a körébe utal, azaz a gazdálkodók önkéntes szakmai megállapodásának tárgyává tesz.

Többen hiányolták a bizottsági vita során, hogy a nagy alapterületű üzletek, a hiper- és szupermarketek létesítésének és működésének feltételei nem képezik részét a törvényjavaslatnak. Az előterjesztő ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta a bizottságot, hogy egyrészt egy ilyen értelmű szabályozásban többen a vállalkozás szabadságának korlátozását látták, amely ráadásul diszkriminatív módon csak az ezután létesülő, de nem a már működő üzleteket érintené, másrészt hogy az önkormányzatok építési hatóságként a jelenleg hatályos építési törvény alapján is mérlegelni tudják az új, nagy alapterületű üzletek létesítésének indokoltságát vagy éppen indokolatlanságát.

A fentiek alapján és mindezeket összevéve a gazdasági bizottság többséggel a kereskedelemről szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte és támogatta.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu