TÓTH GYULA, az önkormányzati bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Elöljáróban csak annyit, hogy ma is vonattal jöttem fel a parlament ülésére, és fél távon mozdonyvezetőként, bár ezt az utóbbit azért nem hangsúlyoznám.

A vasútra vonatkozó dinamikus közösségi jogalkotás az elmúlt években olyan szemléletbeli változást eredményezett, amely már nem képes egyben tartani a hatályos, alapvetően egységes állami vasút modelljére épülő törvény szerkezetét, ezért az önkormányzati bizottság többsége is egyetértett azzal, hogy a módosítások helyett szükségessé vált az új törvény megalkotása.

A vasutak Európában mindenütt gondokkal küzdenek, és ezért tűzte ki célul az Európai Unió, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni a vasút és más szállítási módok számára. A vasutak is úgy működjenek, mint más közlekedési ágazatok, minden társaság közlekedhessen mindenhol, és mindegyik fizessen a pálya használatáért. Liberalizálni kell tehát a vasúti szállítási piacot azért is, hogy versenyhelyzet alakuljon ki, javuljon a minőség, csökkenjenek az árak, és meg kell teremteni a magántőke bevonásának lehetőségét is. Elvárja az Unió azt is, hogy a vasútvállalatok vezetése független legyen az államtól.

Mindezek következményeként a törvényjavaslat a korábbi szervezeti megközelítés helyett az egyes vasúti tevékenységek, a vasúti pályahálózat működtetése, az árutovábbítás és a személyszállítás szabályozására helyezi a hangsúlyt. Túl azon, hogy vasútfejlesztési irányelvek is előírják, egykori fővasúti mozdonyvezetőként ugyan nem így szocializálódtam, de belátom, hogy a vasúti szervezeteknek az államtól függetlenül, piaci alapon kell működniük. A piaci modellben azonban nem annak van jelentősége, hogy a vasúti szolgáltatásokat milyen típusú szervezet nyújtja, hanem annak, hogy az egyes vasúti tevékenységek milyen feltételekkel, milyen követelmények teljesítése esetén végezhetőek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon ma már hat vasúttársaság van. Annak, aki a vasúti piac kiépítéséért és liberalizációjáért felelős, több mint illő mindtől egyenlő távolságot tartani. Annak számára a vasút már nem a MÁV-ot, hanem a közutakhoz hasonlóan állami tulajdonú vasúthálózatot, piaci alapon működő teherszállító és tömegközlekedési közszolgáltatást nyújtó, személyszállító vasúttársaságokat jelent.

(10.20)

Tekintettel arra, hogy a magyarországi vasúti közlekedéspolitika kiemelt stratégiai célkitűzése a vasúti közlekedés regionalizálása, a javaslat újraszabályozza a vasúti közlekedés területi vonatkozásait, az országos és a helyi vasúti közlekedés mellett megteremti a települési önkormányzatok szabad társulásán alapuló, ezáltal az érintett földrajzi terület lakosságának igényeihez igazodni képes térségi vasúti szolgáltatás megszervezésének feltételeit is.

Az önkormányzati bizottság fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az önkormányzatok által önként vállalt többletfeladatokat, a kapcsolódó hatásköröket és a felelősséget, valamint a feladatvégzéshez járó pénzügyi forrásokat az államnak és az önkormányzatoknak egyrészt szerződésben kell rögzíteniük, másrészt törvényi szinten szabályozni kell a közszolgáltatás módjának, mértékének, díjának rendszerét és természetesen főbb tartalmi elemeit. A törvénytervezet elsősorban az árufuvarozásban hoz újdonságot. A változás azonban véleményünk szerint új magyar vállalkozások felemelkedését hozhatja és új munkahelyeket is, ha a hazánkban még veszteséges, ám világszerte profitot hozó ágazat nyereségessé válik.

Az önkormányzati bizottság a törvénytervezetet 11 igen, 6 tartózkodó szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu