GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök asszony. Megköszönve Herényi Károly gratulációját, hogy sikerült kitöltenem a húsz percet, jelezném, hogy valami nem fért bele ebbe a húsz percbe. Szerettem volna mindenképpen reagálni Szalay képviselő úrnak arra a megjegyzésére, ami az iskolabezárásokat illette, s ebben a vitában is elmondani azt, amit már sokszor elmondtunk ebben a témájú vitában más időpontban itt a Ház falai között és nyilvánosan is, hogy ez egy igaztalan és demagóg vád. Hiszen most idézhetném újra, félszázadszorra itt a Parlament falai között Pokorni Zoltánt, amikor ’99-ben azt mondta oktatási miniszterként, hogy egy szomorú folyamat természetes velejárója az, hogy itt intézményeket be kell zárni, mert a demográfiai folyamatok következtében sok helyütt olyan helyzet állt elő, hogy nem lehet fenntartani ezeket az intézményeket.

Idézhetném, de inkább arról szeretnék beszélni, hogy álszent is ez a fajta vádaskodás, hiszen ha a képviselő úrnak arra a kérdésre kellene válaszolnia, hogy szívesen járatná-e mondjuk hatéves gyermekét egy olyan általános iskolába, ahol az első négy évfolyamon összesen nincsen húsz gyerek - ebből több mint kétszáz van Magyarországon -, vagy egy olyan általános iskolába, ahol a nyolc évfolyamon összesen nincsen ötven gyerek - ebből is több mint háromszáz van Magyarországon -, akkor valószínűleg a képviselő úr azt mondaná, hogy hát, van a családnak autója, a család megengedheti magának, átviszi a szomszéd településre, ahol megfelelő körülményeket tudnak biztosítani a gyermek fejlődéséhez. Azért álszent ez a dolog, mert ezek a fajta vádaskodások elfedik azt a tényt, hogy nagyon sokszor szintén a vagyoni és más alapú szegregációnak a melegágya az, amikor erőltetetten fönntartanak ilyen iskolákat, mert aki megteheti, elviszi a gyermekét, és ott marad a helyi településen a legszegényebb, legelesettebb réteg, és az ő gyermekeiket zárjuk be egy olyan intézménybe, ami konzerválja az ő helyzetüket. Ez az igazság, képviselő úr. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu