DR. KIS ZOLTÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Az alkotmányügyi bizottság október 17-i ülésén tárgyalta a lobbitevékenységről szóló előterjesztést, és azt többségi szavazással az Országgyűlésnek általános vitára ajánlotta.

A bizottság egységesen állapította meg, hogy a szabályozásra szükség van. Itt az ellenzék és a kormánypártok között nem volt különbség. Annak érdekében, hogy az a tevékenységi kör, amely a jogalkotókat, jogalkalmazókat jelen pillanatban is éri a gazdasági oldal és az egyéb - érdeküket képviselő, valamint érvényesítő - szervezetek részéről, átlátható, egységes szabályozásban kerüljön nyilvánosságra, úgy, hogy elváljon a gazdasági üzletszerű tevékenység az egyéb érdekérvényesítéstől.

A bizottságban azok a problémák jöttek elő, és gyakorlatilag a kisebbségi véleménynek ezek adtak alapot - amire a miniszter úr az expozéjában is utalt -, ami a törvény személyi, tárgyi hatályát, az eljárási rendszert, valamint jogalkotói szempontból az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok módosítását jelentette.

A bizottság többsége úgy látja, a szabályozás megfelel az elvárásoknak, és a szabályozásban foglalt szigorú követelmények garanciát adnak arra, hogy a lobbitevékenységet folytató személyek, szervezetek a nyilvántartással, az általuk végzett tevékenységgel, valamint azok, akiknél a lobbitevékenységet folytatják, nevezetesen, a közhatalmi szereplőket… - ugyancsak olyan kötelezettséggel terheli a törvény, amely a lobbitevékenységet és az esetleges jogszabályellenes befolyásolást elválaszthatja egymástól, magyarul: a korrupció és a törvény szerinti lobbitevékenység nyilvános és teljes mértékben ellenőrizhető egységes rendszeréről beszélünk, amelynél az egyik a büntetőkategória, a másik ebben a szabályozásban megfelelően jelenik meg.

A bizottság úgy gondolja, ezt a szabályozást természetesen módosító indítványok befogadásával is, amennyiben a törvény célját és rendeltetését nem befolyásolja, az Országgyűlésnek el kell fogadnia. Ezt a törvényt meg kell alkotni annak érdekében, hogy hosszú távon egységesen láthassuk azt, hogy a jogalkotásban, mind a helyi, mind a kormányzati, mind pedig a törvényhozási jogalkotásban milyen erők és milyen irányban próbálják a döntési mechanizmust befolyásolni, illetve érdekeiket érvényesíteni.

Ami a hatósági ügyeket illeti, a bizottságban is volt némi bizonytalanság, hogy a lobbitevékenység mennyiben terjeszkedhet túl a jogalkotási kereteken, és a jogalkalmazásnál hol van az a határ, ahol a lobbitevékenység esetlegesen már nem ajánlott, illetve amit a törvénynek nem szabadna preferálnia. Itt olyan esetekre gondolunk, amikor egyedi ügyben a szabályozás szerinti hatósági eljárás folyik, megengedhető-e ott vagy sem az ilyen jellegű tevékenység. Gondolom, erre a vitában többen ki fognak majd térni.

A miniszter úr is említette, a bizottságban is felmerült az, hogy a civil szervezetek, az egyesületek, a tagságukat képviselő, nem a kormányzati szférához tartozó egyéb testületek hogyan gyakorolhatják az érdekérvényesítést. Itt a bizottság többségi véleménye az volt, hogy ez egy üzletszerű gazdasági tevékenység, érdekérvényesítés, míg a tagjaik nevében eljáró szervezetek érdekérvényesítéséről ez a törvény nem rendelkezik, nem tartozik a hatálya alá, de ez nem csorbítja azon lehetőséget, ami külön törvények alapján a civil érdekegyeztetésre és az érdekérvényesítésre vonatkozik.

(13.30)

Erre megfelelő garanciát egyébként a jogalkotási törvény is ad. Valamint nem zárja ki azon civil szervezetek részére sem a lobbitevékenységet, amelyek ezt csinálni akarják, mert ők is köthetnek megbízási szerződést lobbiszervezettel vagy lobbistával, csak akkor az eljárási szabályok ennek megfelelően alakulnak - a beszámolási kötelezettség, a nyilvántartási kötelezettség, és természetesen a lobbitevékenység esetleges megsértése esetén kemény szankciók is.

Összegezve a bizottság többségi véleményét: bizottságunk ezt a törvényt az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja, azzal, hogy itt a kisebbségben lévő vélemények közül is - esetlegesen konszenzus alapján -, amennyiben módosító indítvány megfogalmazásra kerül, azt elfogadva, egy hosszú távú, korrekt szabályozást alkothat meg az Országgyűlés.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu