DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényt és annak az eddig bekövetkezett módosításait a Fidesz megszavazta. Megszavaztuk, mert osztottuk azt a nézetet, hogy az országnak szüksége van a korszerű úthálózatra, szüksége van a modern gyorsforgalmi hálózatra.

Azt azonban nem tudjuk, nem akarjuk és nem fogjuk támogatni, hogy ez az úthálózat a költségekre tekintet nélkül, a jövő teljes eladósítása mellett, és meg kell mondanom, hogy a magyar jogalkotás minden tradícióját felrúgva szülessen meg.

Tisztelt Ház! Tudom, hogy rövid az időm, és nem akarom ismétlésekkel untatni önöket, de engedjék meg, hogy Herényi képviselőtársam néhány mondatát visszaidézzem, mert nagyon tanulságos.

A törvényjavaslat arról szól, hogy a jövőben a magántőke bevonásával, de nem a koncesszióban épülő autópályák, tehát amikor nem az építtető az üzemeltető, egy új, nem gyorsforgalmi, nem közút, hanem programút néven… - erre engedelmükkel majd visszatérek, nomen est omen, benne van a nevében tulajdonképpen a szándék is, amelyet képviselőtársam keresett hozzászólásában. Ezen programutak üzemeltetője és vagyonkezelője az Állami Autópálya Kezelő lesz, a nem programutak, vagyis az állami finanszírozásra épülő utak kezelői jogát pedig az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság kapja. Azok az autópályák, amelyek már épülnek, de még nem érik el az 50 százalékos építési százalékot, programútnak minősülnek, és benyomhatók tulajdonképpen abba a csomagba, abba a 400-500 milliárd forintba, aminek ez a jelen módosítás az egyetlen célja és értelme.

Szeretném képviselőtársaim előtt megismételni, hogy 400-500 milliárd forintról beszélgetünk. Ezek az utak a Nemzeti Autópálya Rt. kezelésében lesznek. A már építés alatt álló, a Nemzeti Autópálya Rt. kezelésében lévő utak, programutak vagyonkezelési, üzemeltetési jogát az Állami Autópálya Kezelő veszi át.

(19.20)

Az átadás-átvétel azonban nem közvetlenül történik, hanem egy vagyonkezelő szerződéssel, ahogy Herényi képviselő úr mondta, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon keresztül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jogászként én megismerkedtem a joggal való visszaélés fogalmával, de meg kell mondjam, hogy a jogalkotással való visszaélés fogalma - ugyanúgy, ahogy a programutak - egy nóvum, egy újdonság a magyar jogalkotás történetében. Ez az egész történet kísértetiesen emlékeztet az “itt a piros, hol a pirosö játékra, amikor van egy kormány, amelyik ígéretet tett - belátom, jó szándékú, jó célú ígéreteket, ezen én nem kívánok vitatkozni -, nem tudja megvalósítani, és ennek belátása vagy korlátozása helyett olyan terheket vállaltat fel a magyar társadalommal, amelyeket képtelenek finanszírozni. 400-500 milliárd forint kötvénykibocsátás útján történő megszerzéséről van szó, amely 400-500 milliárd forint - s itt emlékeztetném képviselőtársaimat Kornai Jánosnak a puha költségvetés évtizedes, másfél évtizedes fogalmára - olyan nagy összeg, amelynek laza, a vonatkozó szabályoknál - idézőjelben mondom - rugalmasabb felhasználása oda vezet, hogy ma Magyarországon másfél-kétszereséért épülnek az autópályák, mint Nyugat-Európában vagy tőlünk akár délre.

Kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ne hivatkozzanak majd arra, hogy a közbeszerzés meg a verseny. Az elmúlt három év arról szólt, hogy az M5-ös továbbépítését közbeszerzés és verseny nélkül adták tovább, arról szólt, hogy az M6-os autópálya építésébe miniszterelnök bukott bele, arról szólt, hogy az autópálya-építés, kartellezés, versenybírság és egyik botrány a másikat követi. Igenis elmennek ezek a pénzek.

Végezetül ismétlem: nem az autópálya-építések ellen vagyunk, hanem ésszerű, a normális, műszaki tartalomhoz igazodó költségek mellett egy olyan országban, amelyik addig nyújtózkodik, amíg a takarója ér. Nem támogatjuk a törvénymódosítás elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu