SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tegnap demonstrációt tartott a Magyarok Világszövetsége a művi meddővé tétellel kapcsolatban. Mint ismeretes, tavaly novemberben az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a művi meddővé tételt nem egészségügyi szempontból lehetővé teszi 18 éves kor felett. Eddig a szabályozás úgy szólt, hogy akinek három vér szerinti gyermeke volt, vagy pedig elérte a 35. életévét, az kérhette a művi meddővé tételt, az kérhette, hogy ezt a műtétet rajta végrehajtsák. Az Alkotmánybíróság szabályozása azonban olyan új helyzetet idézett elő, és a döntése olyan új helyzet elé állította a társadalmat, így a magyar parlamentet is, amely elől nem térhetnek ki a kormánypártok.

Hiába telt el fél év, hiába telt el több mint hat hónap az alkotmánybírósági döntés óta, önök, az egészségügyi kormányzat, így az MSZP-SZDSZ-kormányzat nem nyújtott be a parlament elé semmiféle javaslatot, hogy ezt a lehetetlen állapotot megváltoztassuk. Fél éve önök semmit nem tettek. Fél éve azonban mindenféle programot benyújtanak az Országgyűlés elé, fél éve mindenféle sikerrel bombázzák az országot.

Legutóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr, majd tegnap Kóka miniszter úr a siker kultúrájáról beszélt. A siker kultúrájáról beszélt, amely abban nyilvánul meg, hogy mind a reklámok, mind a filmek, mind azok a műsorok, amelyek a televízióban láthatóak, csak azokat az embereket teszik sikeressé, akiknek a bőre feszes, akik gazdagok, akik jól élnek, akik mindenféle krémeket használnak, és csak a jólétben élnek. Azok az emberek, akik esetleg nem illeszkednek be ebbe a társadalmi csoportba, azok az emberek, akik nem tudják elérni ezt az úgynevezett sikert, azok az emberek, akik mondjuk, csúnyának, szegénynek, avagy pedig kevesebb ésszel születnek, mintha nem számítanának ebben az országban embernek. Mintha ők nem lehetnének boldogok. A legszomorúbb az, hogy önök a boldogságot a sikerben mérik, a sikert pedig a boldogságban. Nincs semmi más gondolatuk erről az életre! Éppen ezért nagyon veszélyes a társadalomra, amit önök mondanak, hogy a 18 éves fiatalokat ilyen helyzet elé állítják, és nem segítenek nekik, hogy más életcélt találjanak az életükben, ne az legyen a fontos az életükben, hogy mit tesznek a testükkel, mit tesznek az életükkel.

Ez a kérdés egyszerre erkölcsi, egyszerre etikai és egyszerre demográfiai kérdés is. A Magyar Orvosi Kamara tiltakozott, a magyar nőgyógyász- és szülészeti társaság tiltakozott, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete tiltakozott. Minden jó érzésű és kevésbé jó érzésű civil egyesület, akik ezzel foglalkoznak, tiltakoztak, és bejelentették, hogy nem lehet támogatni ilyen törvényt. Ennek ellenére önök fél évig nem tettek semmit. Az öncsonkításról megmondta a véleményét az Orvosi Kamara; az öncsonkítás eme formáját a Kereszténydemokrata Néppárt, ki kell mondani, nem támogatja, és nem is támogathat a jövőben bármiféle ilyen célú művi meddővé tételt.

Ha azonban a jövőről beszélünk, márpedig arról is kell beszélni, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr tegnap hosszan fejtegette a jövőről való elképzeléseit, a nyugdíjas korról, nemcsak a nyugdíjas korról, hanem az ország demográfiai helyzetéről is beszélnünk kell. Évente 30-40 ezerrel kevesebb gyermek születik, mint ahány ember meghal. Évente Baja, Vác, Cegléd vagy Ózd méretű városok tűnnének el a térképről, ha Magyarországra nem települnének be máshonnan emberek, ha Erdélyből, a Kárpátaljáról, a Délvidékről nem települnének be ezek az emberek. De mi lesz a folytatás? Mi lesz a folytatás, ha kiürülnek ezek a területek? Mi lesz a folytatás akkor, ha már máshonnan kell betelepíteni lakosságot? Kérdezzék meg Franciaországot, kérdezzék meg Németországot, kérdezzék meg Hollandiát, mekkora feszültségekkel terheli az ő nemzetüket ez a probléma!

Ha önök nem foglalkoznak ezzel, akkor nagyon nagy baj előtt áll az ország, és az a Gyurcsány-csomag, amit most bevezetni akarnak, a '96-os Bokros-csomaghoz képest még nagyobb demográfiai gondot okoz. Ezért ki kell mondanunk, tisztelt Ház, tisztelt Országgyűlés, hogy a siker kultúrája helyett építsük közösen az élet kultúráját. Ebben partnerek leszünk, ezt támogatni fogjuk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu