DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már csak azért is, mert az előttünk lévő törvényjavaslat alapvetően eldönti az ezt követően tárgyalandó témák lényeges elemeiben az álláspontunkat, és világosan kirajzolódnak azok az erővonalak, amelyek mentén el lehet mozdulni, vagy amelyek lehetetlenné teszik esetlegesen a megvalósítást, ezért rendkívül fontos nyilván az a vita, ami itt most zajlik.

Én két részéhez szeretnék hozzászólni, elsősorban és először a választási időpontok és időtávok kérdéséhez. Teljesen logikusan érthető az a hatéves törekvés, ami itt megfogalmazódik, hiszen régi igény az, hogy a parlamenti választás és az önkormányzati választás ne essen egy évre, bizonyos egymásra gyakorolt hatása váljon ketté egymástól. Tulajdonképpen amennyiben többségi támogatást kapna, úgy gondolom, ez ésszerű is lenne, és az a hároméves időszak, ami a megyei önkormányzatok választására vonatkozik, nyilván összefügg azzal, hogy régió, megye kérdése hogyan dől el itt a parlamentben. Azt a kérdést azonban fölvetni, hogy két év múlva újabb önkormányzati választás legyen, úgy gondolom, hogy egyáltalán nem lenne szerencsés. Hiszen akik ma fölvállalják vagy föl fogják vállalni, polgármesterek, képviselők egy település képviseletét, jövőjét, annak erősítését, építését, nyilván nekik idő kell ahhoz, hogy megvalósítsák az elképzeléseiket. Egy kétéves időtartam rendkívüli mértékben érintené azoknak a polgármesteri, képviselői tisztségre vállalkozóknak a körét, akik kellő időtávban tudnak csak gondolkodni. Úgy gondolom, ez nem támogatható egyértelműen.

Ami a megyét és a régiót érinti, ebben a kérdésben többször elmondtam már a véleményemet. Amennyiben ez azt jelenti, hogy a gyenge megyék helyett erős régiók jönnek létre, és ehhez a kellő garanciák is megvannak, eszközök, források, és ez kidolgozásra kerül, akkor ez minden további nélkül támogatható. Ez önmagában véve így jó. Természetesen, amennyiben nincs meg a kétharmados többség, akkor el kell kezdeni gondolkodni azokon az alternatívákon, amiben a konszenzus kialakulhat, és amiben a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. Vannak ilyen alternatívák. Nem az a kérdés, és nem az a kizárólagos kérdés, hogy megye vagy régió, hanem az is kérdés lehet, és eldöntendő kérdés, hogy megye és régió. Ez alatt azt értem, hogy önkormányzati megye és fejlesztési régió, forráselosztó régió, illetve államigazgatási régió. Nem törvényszerű ezek után, ha nincs meg a kétharmados többség, hogy az államigazgatási régió mellett önkormányzati megye működjön. Ha így van, akkor mit értek az alatt, hogy régió. Az a része azt hiszem, teljesen világos, hogy azokat a dekoncentrált szervezeteket, amelyek eddig is megyei szinten működtek vagy netalántán kormányzati szintű feladatokat regionális szintre lehet telepíteni - vagy koncentrálni, vagy dekoncentrálni. Ehhez nem kell sem kétharmados többség, esetenként még egyszerű többség sem a parlamentben.

(14.20)

Semmi akadálya nincsen annak, hogy létrejöjjön a választott megyei önkormányzati képviselőkből, kistérségi önkormányzati képviselőkből, nagyvárosi, megyei jogú városi képviselőkből delegálási elven a régiós testület, ami területfejlesztési, forrásfejlesztő funkciókat láthat el és tölthet be. Nem jelent duplázást sem létszámban, sem költségekben, ugyanakkor pedig az egyébként jogosan jelzett megyei területfejlesztési források kiüresedését regionális szinten meg tudja valósítani. Választott emberekből áll, és jelentős előrelépést jelent a jelenlegi állapothoz képest, amikor is a regionális területfejlesztési tanácsok összetételében többségében az állami delegáltak a meghatározók. Vagyis jelen pillanatban nem önkormányzati többségű a regionális területfejlesztési tanács, hanem állami akaratot érvényesítő testület. Ezt meg lehet szüntetni azzal, ha ez kizárólag delegálási elven a választott önkormányzati képviselőkből tevődik össze.

Én még azt sem mondom, hogy csak társulásos régióban vagy társult régióban lehet és szabad gondolkodnunk. Én ide kész vagyok egy újabb fogalmat javaslatképpen behozni, ez pedig a szövetségi régió, ami már több, mint önkormányzati társulás, tartalmazza mindazokat a tevékenységi köröket, ami az önkormányzatokon kívül egy régióban működik vagy működtethető, vagyis jóval nagyobb lehetőségeket, feladatköröket csoportosíthat a regionális kvázi-testület mellé. Ha így lenne, vagy így lehetne ezt megvalósítani, akkor én úgy gondolom, hogy működhetne tovább ebben konszenzust is kialakítva az önkormányzati megye, és létrejöhetne önkormányzati alapon a regionális testület. Ezzel lényegesen megerősödne a régió, egyértelműbbé válnának a hatáskörök, és tulajdonképpen a reformszándék első fontos lépése megtörténne, lehetőséget, időt adva arra, hogy kidolgozásra kerüljön egy működőképes önkormányzati régió, illetve ennek a feltétele is.

Azért azt ne feledjük, amikor költségtakarékosságról beszélünk egy régió esetében, hogy kisebb költségbe kerül egy régió működtetése, mint három megyei testületé - hajlok rá, hogy ezt ki lehet mondani -, ugyanakkor pedig valahol másutt többletköltségek merülnek fel például az állampolgárok részéről, például a települési önkormányzati vezetők részéről, akiknek ettől kezdve a partnere a regionális önkormányzat. Ezt valahol a rendszerben ellentételezni kell, el kell ismerni, és nem szabad letagadni.

Befejezésképpen még egyszer azt mondom: én hajlandó vagyok és tudom támogatni az erős régió létrehozását, ha annak minden eszköze és biztosítéka látszik, és mindaz az eszközrendszer is rendelkezésre áll, ami ennek esetlegesen a többletterheit is felvállalja. Azt hiszem, ha mindez láthatóvá válik, akkor ebben a kérdésben ebben a parlamentben rövid távon s rövid időn belül konszenzus alakulhat ki, s esetlegesen további felesleges időt és vitát tudunk megspórolni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu