DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Felelős politika, felelős oktatáspolitika továbbvitele, újjáteremtése a cél. Egy felelős oktatáspolitika tényekből kell hogy kiinduljon. Ahogy a képviselő asszony is korrekt módon tényeket említett, tisztelettel kérem, hogy hallgassa meg azokat a tényeket, amelyeket én sorolok.

Ebben a tanévben, amely éppen a napokban fejeződik be, valamivel több mint 300 ezer diákkal kevesebb jár az általános iskoláinkba, mint 1990-ben. Ha ezt szélesebb spektrumban tekintjük - és úgy gondolom, ennek az összehasonlításnak van helye a Magyar Országgyűlésben -, azt látjuk, hogy 1980 és 1990 között az általános iskolás korú diákok, majdani potenciális érettségizők száma 30 ezerrel csökkent, újabb 15 év alatt, 1990 és 2005 között pedig 300 ezerrel.

Láthatjuk az elkövetkező éveket is, hiszen megszülettek már, közöttünk vannak azok a gyermekek, majdani diákok, akik az elkövetkező években lépik át először az iskola kapuját. Azt kell mondjam önnek és a tisztelt Háznak, hogy 2010-ben a jelenlegi mintegy 820 ezer általános iskolás korú diákkal szemben körülbelül 755-760 ezer diákja lesz a magyar általános iskolai oktatásnak.

Ennek fényében érdemes megnézni, ha most csak oktatáspolitikáról beszélünk, az érettségi helyét és szerepét, és nyilvánvalóan - bár erre most a képviselő asszony felszólalása és az én viszontválaszom sem ad módot - a felsőoktatást. Azt azonban megerősítem, hogy a minisztérium további munkálataiban és az én gondolkodásomban is a közoktatás és a felsőoktatás egy egységes rendszert alkot. Tudniillik ne intézményrendszerre szabdaljuk szét, hanem a gyermek, a kisdiák, a gimnazista vagy a későbbi egyetemista életútján keresztül ezt egy szerves egésznek tekintsük.

(9.10)

A kétszintű érettségi tavaly került bevezetésre. Szeretném elmondani, hogy míg a '90-es évek elején is egy-egy korosztálynak csupán 40 százaléka járhatott csak érettségit adó középiskolába, és mintegy 10-12 százaléka tanulhatott tovább főiskolán vagy egyetemen, az elmúlt évtizedben, különböző kormányok tevékenységének eredményeként ez az arány 75 százalékra emelkedett, a korosztálynak pedig hozzávetőlegesen fele, 50 százaléka jár a felsőoktatásba. A kétszintű érettségi, a 2005-ben bevezetett új szisztéma célja, hogy az egymás után következő korosztályok számára elérhető legyen a középiskolai érettségi, illetve a felsőoktatás, hogy szűnjön meg a dupla vizsgázás, az érettségi vizsga egyúttal felvételi vizsga is legyen.

Az idei, május-júniusi érettségi vizsgák előkészítése, az elmúlt évi tapasztalatok elemzése és a szükséges eljárási, szabályozási döntések meghozatala, az eddig elvégzett munka alapján azt mondhatom, hogy az idén szervezetten, szervezettebben és rendben folyik, illetve fejeződött be. Szükség volt a titokvédelmi előírásokról szóló jogszabály módosítására, ez tavaly megtörtént, ez tette lehetővé, hogy szolgálati titokkörbe tartozzanak az érettségi feladatlapok és megoldási útmutatóik. A vizsga tapasztalatai, immáron a tavalyi és az idei vizsga tapasztalatai szakmai szempontból azt mutatják, hogy méréselméleti szempontból ez helyes irány. Egészen korrekten az idén 120 492-en jelentkeztek érettségire, 95 512 rendes érettségi vizsgára jelentkezett, közülük nappalira 78 801 fő. A középszintű vizsgák száma 443 400 , az emelt szintű vizsgák száma pedig 46 360.

Képviselő asszony felvetésére és arra a gondolatra, amit elmondott, szeretném közölni, hogy két év tapasztalata alapján, az idei meg a jövő évi kétszintű érettségi tapasztalata alapján át kell tekinteni az egész rendszert, meg fogom tenni, meg fogjuk tenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu