LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom címe: "Magyarország vonzó befektetési célpont". Valószínűleg néhányan önök közül ennek a mondatnak a végére kérdőjelet tennének, sokan pedig felkiáltójelet, én ez utóbbiak közé tartozom.

Tapasztalhattuk, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban jelentősen romlott a nemzetközi tőkepiaci környezet, a fejlett gazdaságokban fokozatosan emelkedő kamatszint nyomán megnőttek a kockázatosabb, feltörekvő piacoktól elvárt hozamok is, és a nemzetközi befektetők érzékenyebbé váltak a piaci kockázatokra. A megváltozott nemzetközi tőkepiaci környezet gyengülést, illetve jelentős ingadozásokat idézett elő, többek között a kelet-közép-európai piacokon is, a régió valutája - így sajnos a forint is - az elmúlt hetekben gyengült az euróhoz képest. A külföldi pénzügyi befektetők szemében tehát a hazai eszközök leértékelődni látszanak, ami kedvezőtlen. Ugyanakkor ennél fontosabb kérdésnek tartom azt, hogy a hosszabb távra tervező, s ezért a globális tőkepiaci ingadozások és a rövid távú egyensúlyi kockázatok helyett elsősorban a tényleges reálgazdasági fundamentumokat mérlegelő stratégiai befektetők hogyan ítélik meg Magyarországot.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Nemzeti Bank pénteken megjelent adatai szerint az első negyedévben, ez év első negyedévében több mint kétmilliárd euró értékű külföldi működőtőke-befektetés valósult meg Magyarországon. Ez a szám, ez a mérték a valaha mért legmagasabb első negyedévi tőkebeáramlásnak felel meg, és a tavalyi év azonos időszakában mért beáramlásnak közel a duplája. Ez a rekordértékű első negyedévi működőtőke-beáramlás alátámasztja azokat a nemzetközi tanácsadó cégek által készített felméréseket, amelyek szerint Magyarország folyamatosan és változatlanul Közép-Európa, sőt mondhatjuk, talán egész Európa egyik befektetési célpontja.

A magyar gazdaság 1990 óta végbement sikeres szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlen tőkebefektetések. A külföldi működő tőke folyamatos beáramlása döntően járult hozzá, és ma is hozzájárul a termelékenység növekedéséhez, a technológiai modernizációhoz, az egészséges növekedési szerkezethez szükséges exportkapacitások létrejöttéhez és új munkahelyek teremtéséhez is; emellett meghatározó szerepe van a külső pénzügyi egyensúly javításában is.

Gazdaságpolitikánknak ezért kiemelt célként kell tekintenie arra, hogy Magyarország tőkevonzó ereje ne csökkenjen, hanem tovább javuljon. Ezt a célt szolgálják a kormány által javasolt egyensúlyteremtő intézkedések és az elmaradhatatlan szerkezeti reformok is, amelyek a magyar gazdaság hosszabb távú, fenntartható fejlődésének feltételeit teremtik meg. Bár az egyensúlyjavító intézkedések egy része rövid távon növeli az adóterheket - a vállalkozásokét is természetesen -, a befektetők számára ezt hosszabb távon egyensúlyozzák az egyensúly javulása nyomán javuló növekedési kilátások, továbbá az Európai Uniótól évi négymilliárd euró értékben érkező fejlesztési források is.

Minden remény megvan tehát arra, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtése, a folyamatban levő hosszabb távú szerkezeti reformok, az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás hatékonyságának javítása, az adminisztráció csökkentése, az adórendszer reformja, valamint az Uniótól érkező fejlesztési források hatékony felhasználása tartósan vonzó befektetési célponttá teszik Magyarországot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen abban a folyamatban, amely Magyarország versenyképességét, a befektetéseket vonzó erejét hivatott megőrizni, nekünk, politikusoknak, kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt meghatározó a szerepünk, és nemcsak a törvényhozásban, hanem egész politikusi, politizálási stílusunkban, magatartásunkban, amelynek megítélésem szerint azt a közös célt mindenképpen szolgálni kellene, hogy a nemzetközi tőkepiaci környezet is hitelesnek és vonzónak találja Magyarországot. Nem könnyű feladat ez, tisztelt képviselőtársaim, de vállalnunk kell.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu