RÓNAVÖLGYI ENDRÉNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A pedagógiának nemcsak az a feladata, hogy az ősök műveltségét átszármaztassa, hanem hogy illeszkedjék is a mai világhoz. Báthory Zoltán oktatáskutató szavai igazolják a közoktatás reformjának szükségességét. A közoktatás reformja része a kormány reformprogramjának. Célja, hogy Magyarország legnagyobb kincsévé polgárai tudása és szakképzettsége váljék. Az oktatási reform akkor jó, ha érdemben átalakítja, igazságosabbá teszi az oktatási rendszert. Kérdezhetnénk, hogy hogyan. Hogyan kell lefolytatni egy reformot úgy, hogy az eredménye valóban egy színvonalas és igazságosabb oktatási rendszer legyen?

Ha a közoktatást nézzük, ne felejtsük, hogy az iskola a gyermekről szól. Az a cél, hogy modern, gyermekközpontú általános iskolák működjenek szerte az országban, melyekben gyermekeink jól megtanulnak írni, olvasni, számolni, és értik is az elolvasott szöveget. Gyermekközpontú iskolákra van tehát szükség, ahol az alapvető készségek fejlesztésére koncentráló oktatás folyik. Az oktatáspolitika célja pedig, hogy csökkenjenek az esélykülönbségek.

Képviselőtársaim! Negyed évszázad alatt, mint ahogy ma itt többször elhangzott, mintegy 340 ezer diákkal kevesebb van és 5 ezer tanárral több az oktatási rendszerben. Vajon az oktatás-nevelés minőségét érzékelhetően javította-e ez a többlet tanári jelenlét? Gondoljunk itt vissza a ma már sokszor elhangzott például PISA-felmérésre! A gyermek mindenekfelett álló érdeke azt kívánja, hogy a közoktatási reform minden intézkedése elősegítse azt, hogy csökkenjenek a különbségek a gyermekek, a tanulók esélyei között amiatt, hogy milyen óvodába vagy milyen iskolába járnak. Olyan oktatási rendszerre van szükségünk, amely mindenki számára ugyanolyan lehetőségeket, esélyeket nyújt, ami független a szülők anyagi helyzetétől és a születési helytől is. A tudás az, ami megtörheti a hátrányok öröklési folyamatát, biztosítja az ország felzárkózását, ezen belül pedig lehetőséget nyújt az egyes emberek felzárkózására, sikeressé válására. Hogy ezeket a célokat elérjük, folytatnunk kell a korábban elindított oktatási reformot, ki kell alakítanunk egy még igazságosabb oktatási rendszert.

A közoktatási törvény céljait összegezve kiemelhetjük, hogy fő célként fogalmazza meg az egyenlő esélyek megteremtését, az alapkészségek megszerzését és az esélykülönbségek csökkentését a közép-, illetve a felsőoktatásban, az intézményrendszer hatékonyabb működtetését - gondolok itt a partneriskolai programra -, a pedagógusok munkájának ésszerűbb szervezését, hogy a munkaidő nagyobbik részét a gyerekekkel, a tanuló-tanári viszonyban töltse el a pedagógus. És kiemeli célként a nyelvtanulás lehetőségeinek bővítését, hogy igenis minden gyermek tanulhasson nyelvet, és az angol nyelv tanulásának lehetősége is legyen biztosított.

Hogyan is érhetők el ezek a célok? Az egyenlő esélyek megteremtésében fontos szerepe van a partneriskola-program 2007. szeptemberi beindulásának, hiszen amellett, hogy fontos az, hogy a kistelepülések iskolái folytathassák működésüket, nem szabad mindenáron ragaszkodni a megfelelő szakos ellátottságot nem biztosító, nem gazdaságosan működő intézmények fenntartásához. A tanulók magas színvonalú oktatása érdekében, amennyiben ennek feltételei adottak, az óvoda és az alsó tagozat évfolyamai maradjanak a településen, hiszen ez az önkormányzat és a 3-10 éves gyermekek és a szülők érdeke is. Ám ha a fenntartó nem képes a 8 évfolyamos oktatás megszervezésére, valamint a szakos ellátottság biztosítása úgy kívánja, bátran hozzunk létre tagintézményeket, és ezeket kistérségi központban, kistelepülések együttműködése révén irányítsuk.

A szakember-ellátottság azonban nagyon fontos, mert minden gyereknek joga van a legszakszerűbb tanulásra-tanításra. Joga van, mondjuk, minden zenei tehetségnek arra, hogy ének-zene szakos nevelő tanítsa, vagy a kistelepülésre született képzőművészeti tehetségeknek is, hogy a rajz tantárgy tanítását szakszerűen tudják igénybe venni. Ugyanis a tehetség nem válogat; nem válogat, hogy hová születik, születik kistelepülésre és nagyvárosba egyaránt.

Mondok jó példát az együttműködésre: a szerencsi többcélú kistérségi társulás területén, mint ahogy egész Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén is, a települési együttműködésnek nagy hagyománya van. A fenntartók már 1997-ben felismerték azt, hogy sokkal hatékonyabban tudnak közösen ellátni bizonyos közoktatási feladatokat. Egyedülálló kezdeményezésként 19 település még a kistérségi társulás megalakulása előtt közösen gondolkodott és bátran cselekedett a szakszolgálat, a szakmai szolgáltatás, a szaktanácsadás, a tanügyigazgatás és a mérés-értékelés területén. Ez az együttgondolkodás hatékonyan működött a tehetséggondozó, illetve a felzárkóztató tevékenység során is.

Az óraszám emelése nagy vitát váltott ki itt a Házban, és vált ki pedagóguskörökben is. Nem örülünk neki, valószínű, mások sem fognak, ugyanakkor az mégiscsak jó dolog, hogy a fennmaradó óraszámban egyre többen, egyre több pedagógus foglalkozhat a tehetséggondozással és a felzárkóztatással. Nem új dologról van szó. A szorgalmas, lelkiismeretes pedagógus kollégák tették ezt korábban is. A kötelező óra letudtával nem zárták be az iskola kapuját, hanem mentek, elbújtak az iskola valamelyik szegletében, és készítették és készítik fel a gyerekeket a tanulmányi versenyekre, a különböző megmérettetésekre. Annyiban változik a helyzet, hogy most azokat is szorgalmazhatjuk, azokat a pedagógusokat is erre a feladatra, akik korábban ezt nem tartották fontosnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Minden ország közoktatási rendszerének fontos kérdése, hogy miként tudja összehangolni a tanári munkaerő keresleti és kínálati oldalát. Az alacsony születési számok miatt fokozatosan csökken a pedagógusokra jutó iskoláskorú gyermekek száma. A folyamatosan csökkenő tanulói létszám ellenére - a szakmunkásképzés kivételével - minden oktatási szinten nőtt a közoktatásban dolgozó pedagógusok száma. Az alacsony tanulószám és a magas tanárlétszám hozza magával a tanuló-pedagógus arány alacsony értékét. Minél alacsonyabb az egy pedagógusra jutó tanulók száma, annál előnyösebb a tanulók hozzáférése a tanítás erőforrásaihoz. Ez azonban egy csalóka statisztikát is eredményezhet, hiszen így megnövekednek az oktatási szféra kiadásai, így viszonylag kevesebb anyagi erőforrás juthat a tanárbérek növelésére, az új technikai beruházásokra. Az alacsony tanuló-pedagógus arány hazánkban inkább arra a helyzetre utal, hogy az oktatási rendszer teljes foglalkoztatottsága továbbra is maga után vonja az alacsony bérezés és az alacsony pénzügyi hatékonyság problémáját.

A közoktatási reform céljai között megfogalmazódott, hogy az Európai Unióban utolsók vagyunk az idegen nyelv tudása terén. Kérdezhetnénk, miért olyan ijesztő tény, hogy Magyarország lakosságának 75 százaléka nem beszél idegen nyelvet. Miért olyan fontos cél? Mert az idegennyelv-tudás elterjesztése és általánossá tétele elősegíti a kereskedelmi, pénzügyi, tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok kiépülését hazánk és az Európai Unió többi tagállama között; egyébként némán közlekedünk a világban, némán közlekedünk Európában. Csak támogatni lehet azt a cselekvési tervet, hogy minden középiskolás alanyi jogon tanulhasson idegen nyelvet, tanulhassa az angol nyelvet.

Jelentős előrelépést jelenthet a nyelvoktatás színvonalának emelése tekintetében, hogy az intézményvezető elrendelheti a pedagógus munkavégzését a tanórán kívüli foglalkozások megtartására, így például a szakkörök, a nyelvi előkészítők, képzések megtartására, ahol a tantervi követelmények teljesítésén felül mód nyílik a differenciált, egyénre szabott képességfejlesztésre.

(17.20)

A tanári kötelező óraszámok emelésével azonban célszerű átgondolni, hogy a kötelező órán kívül még milyen feladatot lát el a pedagógus. A pedagógus tudását valóban az oktatás-nevelés területén kell használni, az egyéb más adminisztratív terhek alól pedig fel kell menteni. A közoktatásról szóló törvény 53. § (1) bekezdése kimondja, hogy az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ez ezek hatékonyabbá tételére, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának javítására is kiváló alkalmat nyújt.

Tisztelt Országgyűlés! A "Tudás mindenkinek" cselekvési terv 2006-2010 - 163 pont -, úgy gondolom, támogatható és elfogadható, mivel célja a jobb feltételekkel működő, hatékonyabb, differenciáltabb és eredményesebb közoktatási rendszer kialakítása. Ezért érdemes dolgozni, tegyük hát együtt!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu