DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A meglehetősen szövevényes módosítóindítvány-csomag két pontjára szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét ráirányítani, illetve kérni a támogatásukat. Mind a kettő a képzésért fizetendő hozzájárulás, illetőleg térítés kérdéséhez kapcsolódik.

(12.10)

Az egyik - meg nem mondom, hányas ajánlási pontban található -: a hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzet fogalmát egyértelműen tisztázza a törvényjavaslat, a hátrányos helyzetű hallgatókat mentesítené a képzési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól.

Hogy világos legyen a dolog, még mielőtt bárki azzal érvelne, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók által fizetendő képzési hozzájárulást ilyen módon az intézmény át fogja terhelni a többi hallgatóra abban a mechanizmusban, hogy a megállapított átlagtól 50 százalékban fölfelé és lefelé eltérhet a képzési kötelezettség megállapítása, szeretném világossá tenni, hogy a törvény - legalábbis ha ezt a módosító indítványt elfogadjuk - kétféle jogcímet ismer el arra, hogy valaki ilyen hozzájárulást ne fizessen: van, aki mentesül a képzési hozzájárulás fizetése alól, és van, aki nem kötelezett képzési hozzájárulás fizetésére. Ez a két kategória különbözik; aki mentesül ennek befizetése alól, arra vonatkozik az, hogy ezt az intézménynek a többi hallgatón be kell hoznia, aki nem kötelezett ilyen hozzájárulás fizetésére, az külön kategória, tehát az a létszám nem számít bele abba az átlagba, amit a képzési hozzájárulás megállapításakor az egyetem intézményei kötelesek figyelembe venni. A hátrányos helyzetű hallgatók ilyen módon a képzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezettek körébe tartoznának, tehát mentesülnének a képzési hozzájárulás fizetése alól anélkül, hogy ezt az egyetem intézménye más hallgatókon köteles lenne bevasalni.

A másik a költségtérítéses képzés szabályainak megváltoztatására vonatkozik. Amikor a törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy a költségtérítés a tényleges képzési költségnél nem lehet alacsonyabb, ezt a tényleges képzési költséget pedig az értelmező rendelkezések között úgy szabja meg, mint a képzési normatíva és a fenntartási normatíva összegét, akkor a törvényjavaslat megítélésünk szerint indokolatlanul szigorú. A tényleges képzési költség ugyanis világosan nem a fenntartási normatíva plusz a képzési normatíva összege, hiszen például a fenntartási normatíva egy adott szám, miközben a fenntartás költsége nem vagy alig nő attól, hogy az Auditórium Maximumban tíz hallgató vagy ötszáz hallgató ül, ez lényegében nem jelent többletköltséget. Ilyen módon tehát az így megállapított tényleges képzési költség nemcsak hogy túlzóan, de indokolatlanul is magas, nem a tényleges képzési költséget tartalmazza.

Ennek a passzusnak a módosítására nyújtottunk és majd fogunk is még kapcsolódó módosító indítványt benyújtani annak érdekében, hogy az egyetem az államilag finanszírozott vagy államilag támogatott képzés költségvetési hozzájárulásából keresztfinanszírozást ugyan ne teljesíthessen, tehát ne tolhassa át az állami normatívát a költségtérítéses hallgatók részére, de ez ne is jelentsen indokolatlan és a tényleges képzési költségeket meghaladó terhet azok számára, akik költségtérítéses képzésben vesznek részt. Ehhez kérem majd a tisztelt Ház támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu