DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kérdés mögötti politikai indítékot értem. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Nagyon sok, a mellékvonali személyszállítás megszüntetésével érintett kistelepülés számára a vasúti személyszállítás léte nem egyszerűen gazdasági vagy közlekedésszervezési kérdés. És azt is látom, hogy emberi drámák zajlanak le azokban a kistelepülésekben, ahol emberek munkája, emberek mindennapjai függtek attól, hogy ez az egyébként az adófizetők által mesterségesen életben tartott, rendkívül veszteséges szakasz működik-e vagy nem.

Azt ellenzék viselkedését azonban ebben az esetben meglehetősen álságosnak látom. 1999-ben az Orbán kormány hozott egy olyan határozatot, amely ezer kilométeren felfüggeszteni szándékozott vasúti személyszállítást. (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük: Nyisd ki a szád!) Ennek a kormányhatározatnak a szövege itt van előttem: a 2000. évben ezer kilométeres vonalhosszon rendelte mentesíteni a MÁV-ot az üzemeltetési kötelezettség alól. Aztán ezt a szándékukat valahogy 2001-re, a választási kampány közeledtével újragondolták, és visszavonták ezt a kormányhatározatot, a szándékolt reformot nem vitték végig. Ennek egyébként nagy szerepe volt abban, hogy a veszteségek ezután is évről évre felhalmozódhattak.

El kell dönteni, hogy neki merünk-e állni ezeknek a reformoknak, hogy hozzá merünk-e nyúlni 6-7 milliárd forintos évenkénti veszteségnek, vagy egyszer egy kicsit megpróbáljuk, utána meg meggondoljuk magunkat. Szeretnék nagyon egyértelmű lenni: nincs lehetőségem, sem okom eltekinteni a vasút reformjától. Nincsen lehetőségem, mert a vasút ebben az állapotában, ilyen rosszul kihasznált mellékvonali infrastruktúrával, ennyire elavult hálózati rendszerrel, aminek a felzárkóztatásához európai uniós szintre több száz milliárd forintra lenne szükség (Zaj, folyamatos közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Az elnök csenget.), nyilvánvalóan nincs az a költségvetési teherviselés, ami ezt elbírná, ott egészen egyszerűen nincs más megoldás.

(14.30)

És nincsen okom sem, hiszen a vasúti reform egy-másfél éve elhatározott, azóta a jogalkotásban és a vasút vezetésében folyamatosan végigvitt cselekvéssorozat, amely oda fog vezetni, hogy Magyarországon európai minőségű, a jelenleginél sokkal színvonalasabb vasúti szolgáltatást fogunk tudni nyújtani.

A képviselő úr is nagyon jól tudja, hogy az uniós források elnyeréséhez, a közszolgáltatási szerződés megkötéséhez haladéktalanul rendbe kell tenni a MÁV gazdálkodását, ez is feltétele a jelentősebb fejlesztéseknek is. Az a 28 mellékvonal, amiről beszélünk, a MÁV pályahálózatának 12 százalékát teszi ki, a személyszállításnak azonban mindössze körülbelül egyetlen százaléka valósul meg rajta. Az utasok kevesebb mint 2 százaléka, átlagosan kevesebb, mint 20 fő veszi igénybe ezeket a szerelvényeket. Nagyon sok esetben hogyha minden egyes utasért (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Bérlet!) külön-külön taxit küldenénk, az is olcsóbb lenne, mint egy-egy ilyen vonal fenntartása. (Moraj és közbeszólások a Fidesz padsoraiból, többek között: Jaj! - Ne mondd! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

Minden egyes elinduló szerelvény átlagosan 45 ezer forintnyi veszteséget (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szégyen!) keletkeztet. Sok tízezer, sok százezer szerelvény egyenként átlagosan 45 ezer forintos veszteségét kell hogy évente fizessék az adófizetők - ön is, én is, a nyugdíjasok is, mindenki, aki Magyarországon hozzájárul vagy hozzájárult ahhoz, hogy költségvetési bevételek legyenek. Ha ezt a 28 mellékvonalat fel szerettük volna európai uniós szintre zárkóztatni, akkor több mint 200 milliárd forint kellett volna hozzá. Van még nagyon sok adatom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) - de lesz még nagyon sok kérdés is -, amit el fogok tudni mondani az ön által számon kért vonalakkal kapcsolatban is.

Forrás: parlament.hu