KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Miniszterelnök Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Blikk című napilap megfogalmazása az, ami talán a legtalálóbb a hétvégi eseményekkel kapcsolatban: "Mónika-show után Mónika-botrány van az országban". Persze érdemes ezt nem a bulvársajtó szemüvegén keresztül nézni, hanem megvizsgálni, hogy valójában mi is történt, és megpróbálni tovagondolni, hogy mire is enged ez következtetni.

Az történt ugyanis, hogy miközben itt hallottuk a Házban ma is néhányszor, hogy a kormány felelős képviselői az együttműködés szükségességéről, az együttgondolkodásról, bizottsági munkáról beszéltek, és a belügyminiszter asszony is többször ezt elmondta már a választások óta is, hogy most azért az önkormányzati rendszerben az együttgondolkodás, az együttműködés szükséges, eközben váratlanul a legbrutálisabban kiderül az, hogy erről szó sincs, a kettős beszéd él tovább; önöknek a választmányi ülésen a legbrutálisabban azt mondja a miniszter asszony, hogy a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális fejlesztési tanácsban. Természetesen majd kíváncsiak leszünk Petrétei úr alkotmányos értelmezésére, hogy milyen is az, amikor a szocialistáknak erős mandátuma van, a fideszeseknek meg gyenge, és ezt hogyan kell elhelyezni a magyar alkotmányos rendszerben, és ezzel kapcsolatban ki is az, aki az alkotmányosság határait feszegeti vagy sem - de majd biztos hallunk jó napirend előttieket ezzel kapcsolatban is.

Viszont azt mondják meg, kedves szocialista képviselőtársak, őszintén, hogyan lehet ezután a belügyminiszter asszonyban megbízni. Eljön a bizottsági ülésre, és tegyük fel neki a kérdést, hogy miniszter asszony, most nekünk ezt mondja, és otthon meg mást mond? Hogyan kell ezt majd értelmezni? Mindig kérdezzük meg, hogy jó, jó, most itt van valami együttműködési látszat, és közben pedig a hazai közönségnek azt mondja, hogy gyerekek, ne féljetek, majd itt megtaláljuk a megoldásokat, és nagyon jó kis javaslat lesz, nehogy már a Fidesz ossza a pénzt? Pedig hát dehogy akarja! (Derültség a kormánypárti oldalon.) Hát kik osztják a pénzt? Nem a szocialisták osztják a pénzt, nem a Fidesz osztja a pénzt, hanem az erre felhatalmazott választott testületeknek kell osztani a pénzt, ha szocialista ül benne, ha fideszes. Ne felejtsük el, nem Bajnai Gordonnak van fejlesztési programja az országban - bár a Bajnai Gordon-fejlesztés is biztos fontos ügy -, hanem az országnak! És ezért kell az, hogy a választott képviselők, polgármesterek, szocialisták, szabad demokraták - mármint amennyi még egy középpártnak Budapesten van (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) - és mindenki, függetlenek közösen kell, hogy a választók felhatalmazása alapján döntsék el azt, hogy mi fog történni. Elnézést Kuncze Gábortól, az a Szekeres Imre bonmot-ja volt, tehát a poén után a dicséret őt illeti. (Kuncze Gábor: Ilyen hülyeségekre ne hivatkozzanak!)

A helyzet tehát, tisztelt Ház, az, hogy nemcsak belül lehetetlenül el így az együttműködés, hanem képzeljék el, hogy ha valaki majd a magyar képviseletben, akár parlamenti képviselő, akár önkormányzati képviselő, elmegy Brüsszelbe, és felteszik neki azt a kérdést, hogy hogyan van az, hogy az ügyért felelős miniszter asszony a legbrutálisabban közli, hogy márpedig itt pártkatonák fogják osztani az MSZP pénzét. Tudunk-e erre válaszolni? Mert ön is biztos hallotta azokat a szavakat, amiket Brüsszel nekünk hangsúlyoz, hogy a régiószintekre kell tenni a döntési kompetenciákat (Gőgös Zoltán: Szavazzátok meg!), és szubszidiaritás van, és decentralizáció van. (Moraj a kormánypárti oldalon.) Hogy kell ezt értelmezni? Hogyne, decentralizáció van: decentralizáljuk a Gyurcsány-huszárokat vagy a pártkomisszárokat, és ez alapján lesz majd akkor a jó kis együttműködés.

Én azt látom, hogy ez az egész ügy teljesen világosan rámutat arra, hogy szó sincs semmiféle változásról, ugyanaz a vonal van, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr neve fémjelez, és mindenkit át akarnak verni, a választókat is, a választott politikusokat is.

(14.10)

Mert természetesen társadalmi vita sem volt, hacsak nem nevezzük annak, hogy három órát szántunk, mondjuk, az észak-alföldi régió fejlesztési programjára, amiből egyébként másfelet beszélt Bajnai Gordon. Meg a kettős beszéd, kedves miniszter asszony, amiről a miniszterelnök úr olyan érdekfeszítően beszélt, hogy a politikai hazugságnak micsoda csimborasszója. Hát mi ez, amit ön mond, ha nem kettős beszéd? Itt a parlamentben "együttműködés", otthon pedig "elvtársak, ne féljetek, majd mi megtaláljuk annak a módját, hogy ti osszátok el a pénzeket!".

Ezek után - őszintén - hogyan lehet komolyan venni egyetlen szocialista politikustól is az együttműködési szándékot? Ez az, amiért a Gyurcsány-kormánynak mennie kell! (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van! - Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu