CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az általános vitában elhangzottak néhány elemére szeretnék csak reagálni.

Bernáth Ildikó képviselő asszony több mindent felvetett, igyekszem a kérdéseit megválaszolni. Először is azt kérdezte, hogy egy olyan lehetőségnek, mint a prémiumévek, illetve a különleges foglalkoztatási jogviszony, mi a sikerkritériuma. Ha kevesen vesznek benne részt, akkor azért kap bírálatot a kormány, hogy miért ilyen kevesen vesznek benne részt. Ha sokan vennének benne részt, akkor vagy azért kapna bírálatot a kormány, hogy képzeli, hogy ennyi embert leépít, vagy azért, mert ennyi ember nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ez tipikusan a van sapkája vagy nincs sapkája esete, ezért azt hiszem, önnek is el kellene gondolkodnia azon, hogy mit tekint a siker kritériumának. Őszintén szólva én azt tekinteném, ha senki nem venne részt ebben a programban, mert az azt jelentené, hogy miközben a KSH-adatok alapján 1,7 százalékkal kevesebb ember dolgozik a közszférában, mint egy évvel ezelőtt, ez a létszámcsökkenés a munkaerőpiacon úgy jelenne meg, hogy mindenki állásba került. A törvénynek pontosan ez a lényege, ez ugyanis egy lehetőséget, egy védőhálót jelent a közszférában dolgozók számára.

Egy másik kérdésére is válaszolnék, ami a létszámokra vonatkozik, amire két éve is válaszoltam, de úgy tűnik, hogy akkor sem sikerült ezt pontosan megértenie. Akkor is elmondtam, azért nem lehet megmondani, hogy hány embert érint, mert az illető maga dönt arról, hogy ezt igénybe veszi vagy sem. Én bármikor megküldöm önnek azt az adatot - hiszen ez az ön számára is nyilvános -, hogy hány ember van öt évvel a nyugdíj előtt, és ledolgozott húsz vagy huszonöt évet a közszolgálatban, hogy hány olyan ember van a közszférában, aki tíz évet dolgozott, és potenciálisan igénybe vehetné a különleges foglalkoztatási jogviszonyt, és megnézhetjük, ez hogyan korrelál azokkal a létszámcsökkentési intézkedésekkel, amelyek most zajlanak. Átadhatnám ezeket az adatokat, de nem tudna velük mit kezdeni, mert az illető döntésén múlik a dolog, és amikor élnek ezzel a lehetőséggel, akkor derül ki, hogy hány ember számára lehetőség ez a lehetőség.

Felvetette, hogy a feladatok, a hatáskörök változására vonatkozóan nincs javaslat, és hogy ez nincs az asztalon. Ezt nem ebben a törvényben kell az asztalra tenni, hanem egyrészt a jogállási törvényekben; és egy másik kérdésére is fogok válaszolni egyben. Ismert az a kormányzati szándék, hogy még ebben a törvényalkotási ciklusban, az őszi ülésszakon az asztalra kerül egy törvénymódosítási csomag a köztisztviselői, a közalkalmazotti, a szolgálatban állók és a hivatásos jogviszonyban állók négy törvényének egy nem túl jelentős, de mégiscsak harmonizálására, a tavaszi ülésszakon a közszféra bérrendszerét érintően egy nagyobb mértékű módosításra. Ezeknek az érdekegyeztetési fórumokon való vitáját hamarosan megkezdjük, és akkor fogjuk a parlament asztalára tenni, amikor ezen túl leszünk. Ugyanakkor meg fog jelenni számos átrendeződés az egyes szaktörvények módosításánál, ami szintén hamarosan az Országgyűlés elé fog kerülni.

Milyen hatással van ez a lehetőség az inaktivitásra? Pontosan azt a veszélyt hárítja el, hogy az illető kicsússzon a munkaerőpiacról, pontosan azt a lehetőséget teremti meg, hogy ötven év felett is tudjon váltani, és kellő ideje legyen váltani, ha még el akar helyezkedni, mert választhatja a részmunkaidős foglalkoztatást, de ha közben mégiscsak állást talál valahol a versenyszférában, akkor természetesen azt is elvállalhatja. De ugyanez igaz a különleges foglalkoztatási viszonyra is, amely egy évig lehetővé teszi, hogy átálljon a versenyszférában egy új feladat ellátására, arra képzéssel felkészüljön, netán vállalkozást alapítson.

Megjegyzem, a kormány ehhez épp a napokban fogja elfogadni - szintén a közszféra szakszervezeteivel történt megegyezés alapján - azt a kedvezményes hitelcsomagot, amely alapján majd 3 millió forintig kedvezményes hitelt vehet fel az a közszférában dolgozó ember, akinek megszűnt az állása, és tevékenységét a jövőben vállalkozóként kívánja folytatni.

Tehát arról szól a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási jogviszony, hogy ne csússzon az illető az inaktív körbe, ne menjen ki a munkaerőpiacról, hanem ott maradjon bent, hogy a támogatásokkal megkapja az átállás lehetőségét, és eközben nem roppan meg annyira az egzisztenciája.

Képviselő asszony egy feltételezett nyugdíjtörvény-módosításhoz szeretné illeszteni a mostani törvényt. Egy feltételezett tartalmú nyugdíjtörvény-módosításhoz ez a törvény nyilvánvalóan nem tud alkalmazkodni, hanem majd ha a nyugdíjszabályok megváltoztatására egy módosítás az asztalra kerül, akkor tekintettel kell lenni arra, hogy a prémiumévek programban mit és hogyan szabályoztunk.

Egységes közszolgálati törvény ebben a kormányzati ciklusban valószínűleg nem fog készülni - ilyen nincs is a kormányprogramban, ezért tudom ezt ilyen egyértelműen kijelenteni -, de a közszférát szabályozó törvények harmonizációja elkezdődik, és mint említettem, az őszi és a tavaszi ülésszakon is találkozni fog képviselő asszony ilyen módosításokkal.

A munka törvénykönyvének átfogó reformja nem titkos módon, hanem az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottságában zajlik. Egy ilyen egyeztetési folyamat lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint egy néhány paragrafusos törvénymódosítás. Ez a teljes munka törvénykönyvét érintő átalakítás.

Zajlik a kollektív jogok átalakítása is, amivel az őszi ülésszakon minden bizonnyal találkozni fog a parlament. Ez az Országos Érdekegyeztető Tanácsról és az ágazati párbeszédbizottságokról szól. Zajlik ez a munka, mégpedig egyáltalán nem titkos, hanem követhető módon. Ha képviselő asszony el akar mélyedni a munka törvénykönyve átfogó reformjában, akkor készséggel állok rendelkezésére.

(19.50)

Azt gondolom, hogy minden olyan felvetésre reagáltam, amire szükséges volt.

Volt még egy megjegyzése a képviselő asszonynak a végén, hogy a létszámleépítések fűnyíróelven zajlanak. Ezt sajnos meg kell hogy cáfoljam, nincs igaza. Meg lehet nézni akár a mi minisztériumunknál, akár a többi minisztériumnál: van olyan intézmény, ahol egyetlen fő létszámleépítés sem történt; van olyan, ahol létszámbővülés történt, és van olyan, ahol jelentős létszámcsökkenés történt. Tekintettel arra, hogy a minisztériumi vezetők darabra, feladatra, szükséges tennivalókra nézték végig a létszámok helyzetét és a szükséges változtatásokat, úgyhogy szó nincs fűnyíróelvű létszámleépítésről, ezt vissza kell hogy utasítsam.

A képviselő hölgynek, uraknak köszönöm szépen az észrevételt, és bízom benne, hogy a részletes vitában már nem lesz ekkora távolság, és abban is bízom, hogy az ellenzéki képviselőtársak szavazataikkal majd nem fosztják meg a 2007-2008-ban a közszférából távozókat attól a lehetőségtől, amit ez a törvényjavaslat felkínál nekik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu