JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az államtitkár úrnak szeretném azt elmondani, én értem azt, hogy az agráriumban foglalkoztatottak keresete akár bruttó, akár nettó értékben növekedett 2004-hez képest. Ez teljesen így van. (Gőgös Zoltán: Egyhez!) Ez teljesen így van, ez teljesen korrekt.

Viszont azt is meg kell látni, hogy a gazdaság más ágazatában lévők keresete is növekedett, és az (Gőgös Zoltán: Persze.) agrárgazdasági helyzetről szóló tanácsi jelentés is egyértelműen leírja: bár 2005-ben nőttek az agrárjövedelmek, az agrárkeresetek, ismét nőtt az agrárágazatban foglalkoztatottak lemaradása a nemzetgazdaságot jellemző színvonaltól. Ez viszont egy szomorú tény, mert azt jelenti, hogy az a 200 ezer vagy esetenként 500 ezer fő, aki az agráriummal foglalkozik, vagy főállásban, vagy kiegészítő tevékenységet folytatva, kevesebbet kap azért a munkáért, amit elvégez az agráriumban.

És akkor még nem beszéltünk arról, államtitkár úr, hogy mennyi időt dolgozik az agráriumban valaki. Ott nem 8 óra van, nem is 6, nincs részmunkaidő, ott egész hosszú munkaidők vannak. (Gőgös Zoltán: Amikor szezon van.) Hát, a szezonban, de azért aki az állattenyésztésben dolgozik, és mondjuk, fejni kell, meg a sertéstelepen dolgozni, tudjuk, hogy ezek milyen tevékenységek, az embert, az egészséget azért nem nagyon kíméli ez a terület. És ha ennek ellenére ez az eredmény jön ki, ez azért elgondolkodtató.

Lehet, hogy ebben azért van, még egyszer mondom, annak is szerepe, hogy annak idején, 1946-ban a munka-forint arányát hogyan állapították meg a közgazdászok. Ma sem jöttünk még ki ebből a csapdából, ma is benne vagyunk.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu