DR. VAS JÁNOS (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd folytassam ott azt a gondolatkört, amit az előttem felszólaló Herényi Károly frakcióvezető úr abbahagyott, mégpedig a közszférának a kérdésénél.

Rögtön kezdeném a mondandómat egy megállapítással, amit az ÁSZ tett, mégpedig azzal, hogy a költségvetésben körvonalazódni sem látszik az állami feladatellátás és szervezeti kereteinek a felülvizsgálata - mondta ezt az ÁSZ.

(14.40)

Önmagában véve az államháztartás hatékonyságának és a szolgáltatások minőségének emelése aligha oldható meg a létszámcsökkentési diktátumok alapján, ugyanis ma még nem tudjuk azt, hogy az a létszámcsökkentés, amit el akarunk bocsátani, milyen szervezeti struktúrából történne, és milyen szervezeti struktúrában történne az állami feladatok és az önkormányzati feladatok megoldása.

Ma azt kell hogy mondjuk, hogy egy átlagállampolgár korlátozottan elégedett, vagy azt mondhatom, hogy elégedetlen az állami és önkormányzati szolgáltatásokkal, ugyanakkor az államháztartás folyamatos szétverésével az a szellemi kapacitás jelentősen meggyengül, és félő, hogy a maradék kollégák nem lesznek elegendőek arra, hogy azokat a reformfolyamatokat végrehajtsák, amelyek a kormányzat átalakítása előtt vannak. A Magyar Demokrata Fórum ezekkel az elbocsátásokkal egyébként nem ért egyet.

Hadd emlékeztessem tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat arra, hogy a közszférában lévő bizonytalanság miatt éppen azok a kollégák tudnak a legkönnyebben kilépni a közszférából, akik a legképzettebbek és a legtapasztaltabbak, hiszen azoknak a tudását tudják leginkább hasznosítani a versenyszférában. Pont ezekre az emberekre lenne szükség a kormányzati szerkezetátalakításnál.

Úgy tűnik, mintha a kormányzati reform elmaradt volna, és erre nyilvánvalóan kormánypárti képviselőtársaim azt fogják mondani, hogy azért, mert az ellenzék nem szavazta meg az egyéb módosító javaslatokat, például a régiós átalakulást, amire ez véleményünk szerint nem igaz, hiszen ettől függetlenül meg kellett volna tenni a közigazgatás átalakítását. De mint ezt már mondottam, ez egy komoly tervezési munkát igényel, megítélésünk szerint ez a 2007-es költségvetésből egyértelműen nem tükröződik.

Az államháztartás konszolidált funkcionális mérlegét elemezve azonban azt kell mondani tényszerűen, hogy egyértelműen látszik, hogy a működési funkciókra az állam kevesebbet költ, amit szerencsésnek tartunk. Ugyanilyen szerencsésnek tartjuk azt is, hogy az alapkutatási kiadások a jövőben növekedni fognak. Nem tartjuk azonban kellően átgondoltnak a rend- és közbiztonsági kiadások reálértéken történő 30 milliárdos, azaz mintegy 11 százalékos csökkenését. Ezt véleményünk szerint a magyarországi közbiztonsági és egyéb fenyegetettség nem indokolja.

Csökkennek a közoktatási és felsőoktatási előirányzatok is, azonban örvendetes az, hogy a közoktatásban végre rájött arra a kormányzat, hogy az olvasott szöveg megértése fontos feladat, de biztosítani kellene a tanárok számára a színvonalas oktatás lehetőségét és a versenyképes fizetést is. És végre meg kellene értetni az iskolákban azt, hogy azokban az iskolákban, ahol nem támasztanak követelményeket a hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatban, akkor éppen ők lesznek a vesztesei ennek, hiszen ők nem kapják meg azt a tudást, amit egyébként sajnálatos módon családjuk sem tud nekik megadni.

Nem elég hangsúlyosan szerepel a felsőoktatás színvonalának a csökkenése sem, hiszen őszintén meg kell mondani, hogy a Magyarországon lévő 72 felsőoktatási intézmény Magyarországnak sok.

Tudjuk azt is, hogy ezek némelyikéből kikerülő diplomákat a munkáltatók elutasítják, és a felsőoktatás színvonalának problémája megítélésünk szerint nem elsősorban akkreditáció kérdése.

Az egészségügyről néhány szót. Az egészségügynél a kórházi szolgáltatásokra elkölteni tervezett pénz is csökken. Ma az egészségügyi reform helyzete áttekinthetetlen, de úgy tűnik, hogy 2007-ben mindenképpen komoly változások lesznek szükségesek. A bevételek terén komoly növekedést eredményeznek a meglévő és várható intézkedések, azonban a szolgáltatások színvonalával kapcsolatosan már kétkednünk kell.

Hogy mindebből hogyan lesz magasabb színvonalú szolgáltatás és egészségesebb Magyarország, az nem derül ki. Mindehhez nem árt emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat, hogy Magyarország Európában az utolsók közé tartozik azok között, ahol az egészségügyi statisztikáknál az élettartamot vizsgálják, hiszen megjegyzendő az, hogy Magyarországon a férfiak átlagéletkora 68 év, ami az 1960-as években volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 45 évben a magyar egészségügy terén ilyen tekintetben nem történt előrelépés.

Jelentős növekedés lesz azonban a közlekedési ágazatban, elsősorban a MÁV tervezett konszolidálása miatt. Itt egy 111 milliárdos tőkeemelés fog megtörténni, illetve a személyszállítási szolgáltatásokra és a pályahálózat működtetésére további mintegy 103 milliárdot szán a kormány. Azt kell mondanunk, hogy ez időszerű és a költségvetés átláthatósága szempontjából is indokolt intézkedés volt.

Folytatódik a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, mintegy 210 milliárd forint van előirányozva, azonban az országos közúthálózat keretösszegét továbbra is szerénynek értékeljük, a mintegy 107 milliárdot. Hadd emlékeztessem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmúlt hetekben a híradások arról szóltak, hogy minden hétvégén 14-16 halálos kimenetelű közlekedési baleset volt. Meggyőződésünk az, hogy ezt most már nem lehet azzal indokolni, hogy Magyarországon a közlekedési morál alacsony. Mi úgy ítéljük meg, hogy ez egyértelműen a hazai közúthálózat elhanyagoltságának eredménye, úgy gondoljuk, hogy erre mindenképpen több pénzt kellene szánni. Például a propagandából azt a 3 milliárdot el kell venni, hiszen propagandatevékenységre 3 milliárdot irányoz elő a költségvetés, hogy végre a magyar lakosság megértse azt, hogy dübörög a gazdaság, nagy a jólét, és ha valaki ezt nem így ítéli meg, akkor minden bizonnyal a hiba a személyében keresendő.

A költségvetésben az óvatosság jegyében négyféle címen, a GDP 1 százalékának megfelelő tartalékot képeznek. Azt tudjuk mondani, hogy ez a kormányzati munkával kapcsolatosan mindenképpen indokolt, ha az elmúlt ötéves tapasztalatokat nézzük, hiszen pontosabb, jobb színvonalú költségvetési tervezés nemigen várható el ettől a kormányzattól, így jól jön majd nekik egy nagyobb szabadságfok és nagyobb tartalék, amikor az év végéhez közeledünk.

2007-ben az új törvény értelmében a kormány negyedévente kasszát csinál, és folyamatosan ellenőrizni fogja, hogy megfelel-e az előirányzatnak. Ez mindenképpen támogatandó és jó intézkedés, de mindezek mellett a Magyar Demokrata Fórum továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a pótköltségvetés-készítés jelenlegi szabályait tovább szigorítsák. Emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum akkori kormányzása idején, ha a költségvetési sarokszámokban 0,5 százaléknál nagyobb eltérés volt, akkor pótköltségvetést kellett benyújtani. Mindez a mai viszonyok között 5 százaléknak megfelelő.

Hadd szóljak néhány szót a kormányzat szociális Rodolfo-dobozáról, ami arról szól, hogy a nyugdíjasoknak, a bérből és fizetésből élőknek, illetve a középosztálynak valójában a költségvetésből kitűnik, hogy nominálértékben nőni fog a jövedelmük, ugyanakkor egy másik kézzel az áfa-, az adó-, a járulékemelésekkel, a gázáremelésekkel a kormányzat visszaveszi mindezeket a juttatásokat. Természetesen a költségvetés tervezőinek nyilvánvalóan nem célja annak bemutatása, hogy hogyan alakul a társadalom egészének és különböző rétegeinek pozíciója a megszorítások következtében, pedig úgy gondoljuk, hogy indokolt volna.

Véleményünk szerint a 2007. évi intézkedések következtében a különböző társadalmi rétegek reálhelyzete 7-10 százalékkal fog romlani. Nem hiszem, hogy az előbb említett spanyolok és franciák továbbra is irigyelnék a magyarokat. A kormány 4,2 százalékos reálbér-csökkenést tervez, és a munkavállalói járulékok emelése önmagában 3,5 százalékos bércsökkenést jelent, és a vártnál magasabb infláció miatt körülbelül ennyivel fognak csökkenni a reálnyugdíjak is megítélésünk szerint. A közteher-növekedés, ha figyelmen kívül hagyjuk a 2005-ben tervezett és elhagyott adómérséklések számított hatását, 1200 milliárd forint, aminek több mint fele a lakosságot fogja sújtani. Az ártámogatásokat 150 milliárd forinttal kívánja lefaragni a kormány, aminek következtében ma Magyarországon 77 ezer forint/fő jövedelem fölött a meleg lakás luxusnak számít.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szót hadd mondjak arról, hogy mindenki tudja érzékelni azokat az áremelkedéseket, amelyek az elmúlt 12 hónapban bekövetkeztek, és amelyek nemcsak a nyugdíjasokat, hanem a középosztályban élőket is jelentősen sújtják. Az elmúlt 12 hónapban az élelmiszerek ára például 12 százalékkal emelkedett átlagosan, ezen belül a sertéshús 26, a cukor 25, a kenyér, tej 14 százalékkal és a vezetékes gáz ára 37 százalékkal emelkedett. A fővárosban a víz-, a csatorna- és a közlekedési díjaknak 15 százalékos emelkedését prognosztizálják, úgy gondolom, hogy ezek elég indokok ahhoz, hogy jelentősen elgondolkozzunk, hogy milyen helyzetben is van a magyar gazdaság.

(14.50)

Nem számoltunk még a különböző tervezetekkel, például a nem dolgozó házastársak és mezőgazdasági őstermelők tervbe vett járulékemelésével, a vizitdíjjal vagy a gyógyszertámogatás alakulásával és másokkal.

A családtámogatások a tervezett inflációnak megfelelően fognak alakulni 6,2 százalékon, ezt természetesen el kell ismerni, azonban az infláció gyorsabban fog növekedni, így megítélésünk szerint reálértéken jelentős csökkenés fog bekövetkezni.

A jövőre előálló dekonjunkturális helyzet, a magas közterhek a tervek szerint - a kormányzat is ezzel számol - 7,4-7,5 százalék körüli munkanélküliséget eredményez. Megítélésünk szerint ez akár 8-10 százalékos is lehet.

Mindez jogos elégedetlenséget kelt a társadalomban, hiszen értelmetlen áldozatokat várnak tőle; mert a kialakult helyzet okát nem szabad elfelejtenünk. Ez pedig az, hogy az elmúlt négy évben a kormányzat tehetségtelen kormányzása idézte elő ezt a megszorítást. Ezt természetesen tetézte az is, hogy különböző hatalmi harcok folytak a kormányzó pártok között, ennek következtében nem volt idejük eléggé figyelni a kormányzásra. Ilyenkor persze egy normális demokráciában tüntetni szoktak az emberek, és jogos, hogy szidják akkor az állampolgárokat azért, hogy tüntetnek elkeseredettségükben, de ugyanolyan érthetetlen az is, hogy honnan származik a tisztelt kormányzó pártok képviselőinek az a magabiztossága, amellyel azt nyilatkozzák, hogy dübörög a gazdaság, és nagy a jólét.

A vállalkozásokról néhány szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs olyan vállalkozás, amelyet ne érintene a költségvetési elvonás és adóemelés. Ennek és a munkabérterhek növekedésének következtében a vállalkozások versenyképessége tovább romlik, hisz éppen ennek az ellenkezője lenne a cél. Azok a vállalkozások, amelyeknek rossz a jövedelmezőségük, de szabályosan könyvelnek, a jövő évben nehéz helyzetbe fognak kerülni. Az elvárt adó pedig azoknak a multinacionális cégeknek fog meglepetést okozni, akik eddig nem akartak adót fizetni. A legkevesebb problémájuk azoknak lesz, akik most is a fekete- vagy szürkegazdaságban tevékenykednek. Nehéz lesz prognosztizálni azt, hogy mindezek a zavaros változások milyen összkihatással lesznek Magyarország gazdaságára.

Néhány számadattal hadd érzékeltessem azt, hogy a kormányzat mennyire figyelmen kívül hagyja a hazai kis- és középvállalkozók helyzetét. A költségvetés ugyan nem foglalkozik a vállalkozások támogatásával, a GKM-nél a beruházásösztönzési célelőirányzaton - amelyből az 50 millió, illetve a 10 millió euró feletti beruházások támogatása történik - 38 milliárd forintot irányoztak elő, míg jórészt a hazai kis- és középvállalkozások támogatására született másik két célelőirányzaton összesen 4,3 milliárd forint szerepel. Ez utóbbi költségvetési szempontból - százalékosan összehasonlítva is -, sajnos azt kell mondanunk, hogy jelentéktelen.

A kérdés megoldását a kormány az Európai Uniótól várja. A Magyar Demokrata Fórum azonban a nemzeti fejlesztési terv II. erre vonatkozó tervét felülvizsgálandónak tartja, és szükségesnek tartjuk azt, hogy a gazdaságfejlesztési operatív program részarányát a nemzeti fejlesztési terv II. pénzügyi keretein belül a jelenlegi 12-14 százalékról 20-25 százalékra növelje, hisz a magyar gazdaság dinamikus pályára állását ez fogja szolgálni. Tudjuk azt, hogy a többi programnak, különösen a regionális programoknak is van ilyen típusú fejezete, azonban megítélésünk szerint ez továbbra sem elegendő.

A fejlesztéseknél nemzeti szinten mindig az a nagy kérdés, hogy a szűkös forrásokat oda koncentráljuk-e, ahol a korábbi fejlettségből következően gyors eredmények várhatók, vagy az elmaradottabb területek lassan eredményt hozó feltételeit javítsuk. Az általunk javasolt arányok mindkét vonatkozásban megfelelő feltételeket teremtenének.

További fontos célnak tartjuk azt, hogy a források döntő többségét a vállalkozói szféra kaphassa meg. Ezekkel a fejlesztési forrásokkal természetesen nem lehet új Magyarországot építeni, de egy élhetőbb Magyarországot mindenképpen lehetne.

A Magyar Demokrata Fórum mindazon hiányosságok miatt, amelyeket a 2007-es költségvetés tartalmaz, sajnálatos módon változatlan feltételekkel ezt a költségvetést nem tudja támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu