DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy édesanya egész élete tele van aggodalommal a gyermekeiért. Ki gondolná, hogy ezek az aggodalmak napjainkban csak megsokszorozódnak. Magyarországon ma 500 ezer ember él mélyszegénységben, 3 millióan pedig a létminimumon élnek. Az országnak azon a részén, ahonnan én jövök, Békés megye déli szegletében, Mezőhegyes majorjaiban, Battonyán és Dombegyházán ezeknek az édesanyáknak mindennapi problémát okoz ételt tenni az asztalra, megvenni az iskolai tankönyveket, pótolni a kinőtt cipőt vagy télre új kabátot venni. És azoknak az édesanyáknak is jut a gondokból, akik ugyan kereső foglalkozással bírnak, mert tehetséges gyermekeik taníttatása mára már nem ingyenes, fizetniük kell a tanulás, az utazás és a szállás költségeit. Úgy gondolnánk, hogy ezeket a gondokat már nem lehet fokozni. Gyermekünk a szemünk fénye, boldogságunk, a jövőnk záloga. Óvjuk, vigyázzuk testi-lelki épségét és fejlődését.

Megdöbbentő, hogy ma Magyarországon olyan törvénymódosítás születhet, amely szerint nem büntethető az, aki 14 és 18 év közötti személyről annak beleegyezésével, saját célra készít vagy tart magánál pornográf felvételt. Több ellenzéki előttem felszólaló képviselőtársam már rávilágított arra, hogy a gyermekpornográfia, a gyermekek szexuális kihasználása, kizsákmányolása egyike a legaljasabb bűncselekményeknek. Tudjuk, hogy körülöttünk a világban vannak deformálódott, beteges hajlamú emberek, akiket ki kell zárnunk gyermekeink életéből. De túl az érzelmeken, próbálok érveket keresni, hogy miért kell már a téma felvetését is elutasítanunk.

Az említett európai tanácsi ajánlás lehetőséget ad ugyan az enyhítésre, de nem teszi kötelezővé, így helye van annak, hogy a liberalizáció előtt a magyar viszonyokat a fiatalkorúak prostitúciója tekintetében részletesen elemezzük. Erre azért van szükség, mert szűk a határmezsgye az ártatlan örömszerzés és az üzletszerű kéjelgés között. És nagyon nehéz bizonyítani az üzletszerűséget, ha arra a fiatalkorú lány vagy többnyire a megélhetési homoszexuális fiú anyagilag ráutalt.

A mai, szabadosságot toleráló társadalomban a hirdetések manifeszt vagy látens tartalma nem más, mint a prostitúcióra való felhívás. Kinek az érdeke e törvény liberalizációja? Valóban fontos ez a módosítás, vagy csak figyelemelterelés más, fontos ügyekről? A 14 év feletti fiatalt nagykorúvá tesszük azáltal, hogy megadjuk neki az önkéntes beleegyezés lehetőségét úgy, hogy a cselekvőképesség korhatára jelenleg Magyarországon 18 év. A pornográf felvétel által a fiatal zsarolhatóvá válik, és könnyen a családon belüli erőszak áldozata is lehet. Szoros az összefüggés a kábítószer-kereskedelemmel is, hiszen a zsarolás által a fiatalkorú a bűnözés ördögi körébe is bekerülhet. Nehezen működhet az elkövetés után az elhárító mechanizmus, mivel konkrét bizonyíték van arra, hogy a pornográf felvétel elkészült. A digitalizáció világában a megsemmisítés is nehéz, így alkalom adódik a későbbi fájdalmas szembesítésre.

(18.00)

Carlo Ponti például vagyonokat áldozott felesége, Sophia Loren erotikus képeinek felvásárlására, pedig a filmsztár nagykorú volt, amikor ezek a képek készültek róla.

Végül egy filozófiai kérdés: mi a magasabb rendű, az erkölcs vagy a jog? Ez a kérdésfelvetés elvileg költői, gyakorlatilag azonban bizonyos törvényeink erkölcstelenné teszik a társadalmat és gyors ütemben viszik előre azt a morális válságot, ami már amúgy is jelen van társadalmunkban. Én anyaként és politikusként is olyan Magyarországon szeretnék élni, ahol a törvények biztosítják az anyákat, hogy nem kell rettegniük a legálisan tevékenykedő szatíroktól és cukrosbácsiktól. Ha a tisztelt Ház nem utasítja el ezt a törvényjavaslatot, nem is olyan messzi már a messzi, közel vagyunk a végső erkölcsi összeomláshoz.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu