DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló törvényjavaslatot többségi szavazással, 2 tartózkodás mellett támogatta.

Mint közismert, az Alkotmánybíróság 8/2007. számú határozatában kihirdetésétől számítva, tehát február 28-tól a jövőre nézvést alkotmányellenesnek találta, így megszüntette a társasági nyereségadóhoz kötődő elvárt adó szabályozását.

A jogszabály érvényben maradt részének fennmaradása azonban nehezen kezelhetővé teszi a vállalkozók és egyébként az adóval kapcsolatba kerülő állami szervek munkáját is. Ezt a bizonytalanságot, ezt a végül is szokatlan helyzetet meg kell szüntetni, változtatni kell rajta. Éppen ezért helyes és tisztességes az a kormányzati szándék, az a kormányzati javaslat, ami a parlament elé került, amely orvosolja ebben az átmeneti állapotban azokat a problémákat, megoldja azokat a kérdéseket, amelyek az így torzóként a törvényben maradó szabályozásokon keresztül nehézséget okoznának.

Helyes a szabályozás, mert nem csupán a társasági nyereségadó Alkotmánybíróság által kimondott szabályozására, hanem a még ilyenformán alkotmányosnak tekinthető, de hasonló sorsú, a személyi jövedelemadóban az egyéni vállalkozók tekintetében meglévő szabályozásra is megoldást kínál. Tisztességes a szabályozás, mert bár az elmúlt két hónap vonatkozásában fennállna az adókötelezettség, ezt visszamenőlegesen megszünteti a jogszabály január 1-jére vonatkozóan. Ezt az adóhatóság hivatalból kijavítván az adóbevallásokat, a visszatérítésekre vonatkozóan pedig a túlfizetés szabályait alkalmazva tulajdonképpen olyan helyzetbe hozza mind a társas, mind az egyéni vállalkozókat, mintha a jogszabály tulajdonképpen nem is működött volna.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az alapkérdésről, miért is született ez a nem megfelelő szabályozás. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a társadalmi közteherviselés ma kevesek vállán nyugszik, ezért fajlagosan jelentős adóterhelést jelent egy-egy szereplő, egy-egy vállalkozó számára, míg ha ezt szélesebb bázisra, több vállra lehetne helyezni, akkor bekövetkezhetne az a mindenki által szorgalmazott eset, hogy csökkenne az adóterhelés.

A költségvetésnek mintegy 55 milliárd forint, az adott időszakra 8-9 milliárd forint kiesést eredményez ez a bevétel. A kormány már részben orvosolta is 30 milliárd forint - a központi egyensúlyi tartalék terhére zárolt - pénzeszközzel a problémát. Nem jelent különösebb gondot a döntően megszűnt egyéni vállalkozók számára az adó-visszatérítés, az előleg vagy a már megfizetett adó visszatérítése sem.

De még egyszer mondom, választ kell találni arra a kérdésre, hogy a közel 320 ezer vállalkozásból miért csak 125 ezer fizet adót. Miért van az, hogy nem egy évig, hanem tartósan veszteségesen működnek, nem mutatnak ki eredményt üzletszerűen működő, tehát haszont termelni szándékozó vállalkozások? Árnyaltabban ugyanez a probléma megjelenik a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alatt lévők esetében is. Ott 4,3 millió bevallásra csupán 3 millió befizető jut.

(18.30)

Úgy gondolom, ha tisztességes megoldást keresünk ezen a területen, megtaláljuk a tisztességes és alkotmányos megoldást az adójogszabályok területén is.

Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu