DR. UJHELYI ISTVÁN önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! 1223 Budapest, 1885 Szeged, 1912 Szentendre vagy 1914 Répcelak, ezek a magyarság történetének feljegyzett kronológiai eseményei. Nem valami győztes csatát, nem valami érdekes emberi találmányt, hanem tűzvész pusztította katasztrófákat jeleznek ezek az időpontok. És nem csupán ennyi van belőlük, csak ennyi jutott hirtelen eszembe.

Az emberiség történetének és benne a magyarság történetének is fontos momentumai azok a katasztrófák, amelyek a tűzvész okozta nagy károkat, pusztításokat jegyzik fel. Az emberiséggel egyidős a tűzzel való együttélés, annak használata is és az attól való félelem is. Flórián, a római katona, harcos, aki mártírhalált halt eszméiért, valószínűleg nem tudhatta, hogy neve évezredeken, évszázadokon keresztül - különösen az elmúlt évszázadokban - együvé forr a tűz elleni védekezéssel, a tűz használatával. Nem tudom, tudják-e, hogy nemcsak a tűzoltóknak, hanem a pékeknek, a kovácsoknak, de még a kéményseprőknek is védőszentje volt évszázadokon keresztül. A népi hagyomány egyébként úgy tartotta, hogy május 4-én, Flórián napon nem dolgoznak sem a pékek, sem a kéményseprők, sem a kovácsok, akik a tüzet használják.

Dolgoztak viszont az idén is, és dolgoztak száz évvel ezelőtt is május 4-én a tűzoltók, hiszen ők azok, akik bár tisztelik, de nem menekülhetnek a tűz elől. Valóban ők azok, akik városainkra, házainkra, településeinkre, közintézményeinkre, családjainkra vigyáznak a legnagyobb bajban.

(9.10)

Ők élnek, és tegyük hozzá szomorúan, de büszkén a hős bajtársakra: ők sokszor halnak más testi épségéért, családja biztonságáért, lakóházáért.

Éppen ezért fontos, hogy május 4-én, a múlt héten ismét országos tűzoltónapot tudtunk tartani. Természetes, hogy a tűzvédelem egy nagyon komplikált, felelősségteljes feladat, nemcsak a kormányzatnak van dolga benne, hanem sokkal inkább az önkormányzatoknak, vannak önkénteseink, és vannak hivatásosaink, de a közös felelősség azt diktálja a mindenkori kormányzatnak, hogy tegyen meg minél többet, a legtöbbet a tűzoltók munkája érdekében.

Éppen ezért volt fontos az elmúlt években, hogy mintegy 14 milliárd forintos - nem tévedés a szám, 14 milliárd forintos - eszközfejlesztési nagy ciklust tudunk magunk mögött. 14 milliárd forintból kellett hogy jusson a tűzoltók biztonsági felszereléseire, új szerekre, új szertárakra, laktanyákra egyaránt. Mégsem lehetünk nyugodtak, hiszen a technika fejlődésével, a modern kor vívmányaival mindig többet és többet kell fordítanunk erre a célra. Bejelenthetem egyfajta megnyugvásként is a kormány nevében, hogy folytatódik az eszközfejlesztési időszak, nincs hét, hogy ne tudjunk átadni újabb, a tűzvédelemben fontos eszközöket.

Valóban meg kell tegyünk mindent annak érdekében is, hogy tűzoltóink egzisztenciális körülményei, munkakörülményei, munkaideje harmonizálódjon az európai uniós egyéb országok bajtársaiéval, kollégáiéval. Nehéz feladat ez, hiszen az ország más szolgálói, a köz munkásai mindenhol ugyanezt kérik saját maguk számára. Talán fontos az, amit képviselő úr említett, hogy 500 új tűzoltó kollégát, bajtársat tudunk az idén fölvenni, és fontos az az információ is, hogy ahogy említettem, Lamperth Mónika miniszter asszony vezetésével, döntése értelmében folytatódik az eszközfejlesztés is.

Gondoljunk azokra, akik mindennapjainkat védik. Köszönöm, hogy megemlékezhettünk május 4-éről, Flóriánról és a tűzoltókról itt az Országházban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon és az MDF padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu