DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az ajánlás 5. pontjában egy olyan javaslatot terjesztettünk elő, amely a szenátus határozatképességére vonatkozik. Ezzel kapcsolatban a bizottsági ülésen is mutatkoztak az álláspontok közeledésére irányuló jelek és magatartások. Szeretném, ha ezt a szavazáskor is tudnánk érvényesíteni. Ugyanis egyszerűen arról szól a dolog, hogy a szenátus határozatképességét ahhoz az általános elvhez, gyakorlathoz szeretnénk a módosító javaslatban igazítani, ami többek között itt a parlamentben is működik, nevezetesen 50 százalék plusz 1 fő szükségeltetik a határozatképességhez és a döntésekhez is, nem pedig az a 60 százalék, amit az előterjesztés tartalmaz. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben nehéz lenne bárminemű pártálláspontot belemagyarázni a szövegbe, ezt a józan ész is így diktálja.

A javaslat 6. pontjában továbbra is a doktori iskola létesítésével kapcsolatos felvetésünk szerepel. Szeretnénk kérni a kormányoldal részéről, hogy a doktori iskola létesítésének eljárási rendje és feltételei értelemszerűen kormányhatáskörbe tartozó kérdés, viszont ezen belül számos dolog, amit az eredeti kormány-előterjesztés tartalmaz, olyan kérdésköröket érint, amelyek az egyetemek belső működését érintik. Nevezetesen az egyetemi autonómiát sértő dolgok, és ilyen értelemben alkotmányos aggályainkat megfogalmaztuk. Úgy véljük, hogy a 6. pontban szereplő javaslattal ezt a problémát orvosolni lehet, és ki lehet húzni a méregfogát az alkotmányosságot, illetve az autonómiát sértő előterjesztéseknek.

Az előterjesztések között több is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a felvétel milyen módon történjen. Itt szintén körvonalazódni látszott az, hogy hogyan és mint képzelik el a parlamenti pártok a jövőt illetően a felvételit. Azt hiszem, hogy akár kormánypárti, akár ellenzéki előterjesztésről is volt szó, a tekintetben mutatkozni látszik egy konszenzus, hogy az emelt szintű érettségit a felvételi során a későbbiekben mint egyfajta követelményt vezessük be. Ezt mélységesen helyeselni is tudjuk. Még egyszer mondom, nem presztízskérdés, hogy mely javaslatot fogadjuk el, a lényeg az, hogy tartalmi szempontból e tekintetben előbbre lépjünk. Kifejezetten szeretnénk ezt üdvözölni.

A jogorvoslattal kapcsolatosan - gondolok a 25., 26. pontra, vagy a későbbiekben is több ilyen javaslat is szerepel - a 25. pontban vagy akár a 26. pontban megfogalmazott javaslat is életszerű, és ráadásul a jog szelleméhez is igazodik az, hogy a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga illesse meg azokat is, akiknek időközben a hallgatói jogviszonya már megszűnt, mert teszem azt, befejezték a főiskolát vagy az egyetemet, de ugyanakkor van egy lezáratlan ügyük. Ha más nem, csak az önbecsülés szempontjából is, de egyébként a jog eljárási szabálya is azt igényli, hogy a megkezdett ügyeket, hacsak a felek kölcsönösen nem kérik annak megszüntetését, le kell zárni. Azt hiszem, hogy ezt érdemes lenne megfontolni.

Ugyancsak kérdéses volt, és talán itt is kialakítható némi konszenzus és közös gondolkodás, ami a tudományos kutatók kérdéskörét érintette. Szintén több ajánlási pont, a 29-estől kezdődően több ajánlási pont is foglalkozik ezzel, hogy a kutatói munkakörhöz mi tartozik és mi nem, megilleti-e a kutatókat is például az úgynevezett alkotói szabadság vagy nem illeti meg, illetve milyen kutatói feladatokat lehet rájuk bízni még, a munkakörükbe nem tartozik vagy beletartozik. Azt hiszem, hogy itt szintén voltak konstruktív javaslatok mind a két részéről. Reményeim szerint megfelelő bizottsági módosítók születnek is, amelyek ilyen értelemben összeboronálják a két oldal észrevételeit.

A 34. pontban arra teszünk javaslatot, hogy az országos doktori tanács a doktori képzésre vonatkozó létszámkeret meghatározásában nagyobb súllyal vegyen részt mint szakmai szervezet. Reméljük - itt is elhangzott a kormány részéről, hogy csatlakozó módosító indítvánnyal lát lehetőséget, hogy ebben az irányban tájékozódni lehessen, és közös álláspontot lehessen kialakítani -, szeretnék bízni abban, hogy ez az állítás továbbra is áll, és komoly ígéretnek vehetjük.

A 40., 41., 42. ajánlási ponttól kezdve, ezt követően több ilyen is van, ezek kifejezetten a hátrányos helyzetű és a gyermeküket gondozó, hallgatói jogviszonyban állók költségtérítésére, képzési hozzájárulására vonatkoznak. Nevezetesen arról szólnak ezek a javaslatok, hogy ne legyenek kötelesek ilyet fizetni. Sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy e tekintetben a kormány nem bizonyult fogadókésznek. Szeretném hinni azt, hogy itt némi elmozdulás várható, vagy bízom benne, hogy várható, egészen egyszerűen azért, mert azok a tételek, amelyek e tekintetben számításba jöhetnek, a mai fizetési, kereseti körülmények között bizony óriási terhet rónak a lakosságra.

Elnézést kérek, kicsit tovább beszéltem, majd a következőkben folytatom.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu