ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában többedmagammal én magam is részt vettem, és akkor is kihangsúlyoztam, hogy ennek az egésznek egyetlenegy óriási gondja és problémája van, hogy Magyarországon nincs villamosenergia-stratégia. Podolák képviselőtársam is nagyon sokszor kihangsúlyozta, hogy meglesz, csináljuk, hajrá, előre, és sajnos nem jutottunk el odáig.

Most megtesszük azt a lépést, amikor teljes piacnyitás fog bekövetkezni, és pontosan itt a garanciális elemek kérdése az, ami nagyon fontos, amire hihetetlen mértékben oda kell figyelni. Egyrészt az elmúlt időszakban a hálózatfejlesztések hihetetlen mértékben elmaradtak. Ezt képviselőtársam is nagyon jól tudja. Vannak települések, ahol ha jön egy kis szél, abban a pillanatban a településen nincs áram. A másik pedig az elérhetőség kérdése. Voltak a megyei, majd utána a regionális összevonások az irodáknál. Sajnos, ma már ott tartanak, hogy ha helytelen számlázás van, akkor az állampolgár, akárhány vonal van, akkor se tudja elérni a szolgáltatót, mert kényelmetlen a szolgáltatónak főleg akkor, ha esetleg a számlázás rossz, és a rossz számlázás következtében megnő a reklamációk mennyisége.

Tehát egyrészt a fogyasztóvédelem szempontjából is, másrészt pedig az ellátás biztonsága szempontjából is úgy érzem én is, hogy garanciákat kell betenni, és erre valóban van jó pár módosító indítvány, amelyik megpróbál ebbe az irányba hatni. Ha jól tudom, ma reggel lesz egy egyeztetés is még, és bizottsági ülés is. Én arra kérem képviselőtársamat, hisz nagyon jól tudja, az általános vitában elmondtuk, hogy amelyik törvényhez ennyi módosító indítvány érkezik - ez nem költségvetés -, azt kapásból vissza kellene vonni, és egy teljesen újat alkotni, esetleg több párt szakmai véleményét tükröztetve egy nagyon korszerű törvényt kellene beemelni.

De én tényleg arra kérem képviselőtársamat - mert az MSZP-frakcióból ön viszi ezt a kérdéskört -, hogy a kisfogyasztók számára nagyon körültekintően, az összes garanciális elem beépítésével, a szolgáltatás biztonságának a megteremtésével legyen meg mindenképpen a szolgáltató és az értékesítő között is egy olyan viszony, hogy a hálózatfejlesztési kötelezettség is benne legyen a rendszerben, mert a végén össze fog roppanni az egész. Ha azok az állapotok maradnak fenn, hogy ha egy városrészi, külterületi, kistelepülési vagy egy tanyasi világban - ahol van villany, mert nagyon sok helyen az sincsen - egy komolyabb időjárási viszontagság van, abban a pillanatban elmegy az áram, legyen büntető szankció arra, hogy hány napon vagy hány órán belül kell neki a hibát kijavítani, és ahol a hálózat terheltsége már épp azon a ponton van, hogy épp el tudja látni az adott körzetet, ott igenis kötelezni őket arra, hogy olyan fejlesztések induljanak meg, amelyek adott esetben nagyobb léptékben is biztonságosan tudják szolgáltatni az energiát.

A vitában nagyon sok dolog elhangzott, és nagyon sok kritikát kapott maga a törvény. Én csodálkoztam, amikor Kóka miniszter úr itt ült, és mondta, hogy 11-ig vagy éjfélig lehet benyújtani a módosítókat, majd a kollégák éjszaka megnézik. Ha éjszaka nézik meg, és egy nap áll rendelkezésre a módosítóknak a törvényhez történő igazítására, akkor azt mondom, hogy az egy képtelen állapot, és nem véletlen, hogy esetlegesen az ellenzék részéről benyújtott több száz módosító indítvány kapásból le van söpörve, mert szakmailag képtelenek átnézni, még a legjobb munkatársak sem tudják átnézni szakmailag, főleg úgy nem, ha esetleg a napi gyakorlati tapasztalatok hiányoznak a szakmai részből. Lehet elméleti síkon összefésülni a dolgokat, de én úgy érzem, hogy ma a magyar energiaellátás több sebből vérzik, és ott, ahol nincs egy energiastratégia, lehet bármi szépet és okosat mondani, nem biztos, hogy a végkifejlet és a végrehajtás korszerű lesz.

A másik pedig az, hogy ha ehhez kapcsolódik majd miniszteri utasítás a végrehajtás területén, akkor én kérem képviselő urat arra, hogy legyenek következetesek, és fésüljék össze a törvénnyel a miniszteri utasításokat, mert sokszor ott viszik tévútra magát az egész rendszert, és utána valóban az állampolgárok, a kisfogyasztók, az intézmények sínylik meg. Én félek attól, hogy az intézmények fogják megsínyleni, mert rengeteg önkormányzat intézményfenntartóként is ott van, és ha itt esetleg ebből következően 10-20 vagy 30 százalékos energiaár-emelkedés fog bekövetkezni, akkor az önkormányzatok költségvetése is padlót fog fogni ezzel a törvénnyel együtt.

Forrás: parlament.hu