GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbáltam elég precízen jegyzetelgetni, írtam vagy tizenöt oldalt. Nyilván ezt nem fogom most mindet a reakcióban elmondani, mert akkor körülbelül még egy órát tartana ez a dolog, de először egy-két általános ügyre, utána pedig konkrétan erre a törvényjavaslatra - a vita elején egyébként nagyon sok felvetés volt - szeretnék reagálni.

Először is általánosságban annyit, hogy erről a tárgyalási menetrendről megegyezett a házbizottság, tehát ötpárti konszenzus jött létre, hogy ne terheljük túl az őszi ülésszakot, ami teljesen mindegy lett volna; ha ezt ősszel hozzuk ide, akkor még rövidebb idő lett volna ezeknek az ügyeknek a kivitatására. Azt gondolom, ez volt a lehető legkorrektebb megoldás a kormány részéről, hogy kezdjük meg ennek az általános vitáját, de miután az látszik, hogy itt nem a törvényről szól az általános vita, hanem mindenről, ami ebbe a törvénybe a selyemhernyók ügyeivel kapcsolatban, valamilyen módon minden belefér, ezért azt gondolom, hogy sokkal értelmesebb dolog, ha a részletes vitában ezzel a törvénnyel foglalkozunk, és a módosítók elkészítéséhez - akár még úgy is, hogy egyeztetünk folyamatosan, mert nyitottak vagyunk, hogy legyenek bizottsági módosítók vagy akár többpárti módosítók - a szakmai segítséget a minisztérium meg fogja adni, hiszen sok kérdés felmerült itt.

Mint például, hogy mi lesz a külterületeken lévő építkezésekkel; több képviselőtársam is felvetette, hogy kevés a 400 négyzetméter. Nyitottak vagyunk benne, én is azt gondolom, csak azt se szeretnénk, hogy termőföldet akár hétvégi ház vagy óriási nagybirtokok kialakítására használnának, és ezért még nem is fizetnének. Mert itt arról van szó, hogy meddig van az a határ, ameddig illetékmentesen lehet csinálni ezt a dolgot. Ez 400 négyzetméter, erre azt mondják képviselőtársaim, hogy egy normális tanya mérete, ha még állattartás ehhez kapcsolódik... - megegyezünk, hogy az mekkora. Biztos vagyok benne, hogy ezen nem fogunk összeveszni, hiszen a cél az, hogy lehetőleg ezeket a dolgokat, amennyire lehet, használjuk ki, főleg azt is figyelembe véve, hogy sajnos egyre több kistelepülésünk is tiltja most már szinte teljes mértékig az állattartást a települések belterületein, amit persze én nagyon elítélek, hiszen azt gondolom, a falusi léthez az mindig hozzátartozott, és mindig is kibírták faluhelyen. Aki ezt nem akarja kibírni, annak nyilván nem kell odaköltözni. Persze a másik ok meg az, hogy ha azt akarjuk, hogy minél többen költözzenek oda, akkor meg lehet, hogy ezeket a dolgokat is figyelembe kellene vennünk, tehát ennyit erről.

Azt gondolom, hogy konszenzusra nem a kormánnyal kell jutni. A kormánynak az a dolga, hogy van egy szakmai megállapodás, és akkor azt beterjeszti a parlamentnek. Én most kijelentem, hogy ha mondjuk, Jakab István meg Nagy Tamás aláírásával bejön egy földtörvénytervezet, holnap benyújtom a parlament elé. Csak a vélemények annyira messze vannak egymástól, hogy itt majd valamiben persze meg kellene egyezni, csak én úgy látom, hogy két érdek-képviseleti rendszer van. Az egyik kizárólag azt mondja, hogy csak farmalapon és csak kisbirtokokon; mondjuk, Font képviselő úr mindig elmondja, hogy 50 hektárokban gondolkodó birtokokkal lehet elképzelni a magyar mezőgazdaságot, mert Európában ez a jellemző - ez az egyik szélsőség. A másik szélsőség meg az, hogy lehetőleg mindenkit eresszünk be a földpiacra. Ugyan ők ezt nem mondják, mert mindig hozzáteszik, hogy az állattartás biztonsága érdekében. De ezen is lehet vitatkozni, hogy kell-e az állattartáshoz föld vagy nem, értelmesen el tudják-e költeni, mondjuk, azokat a környezetvédelmi beruházásokra szánt pénzeket, amelyekből most 130 milliárd támogatási igény érkezett azért, hogy ne zárják be azokat a telepeket, amelyek egyébként versenyképesen tudnak a dán, a holland meg a többi, cseh, lengyel, szlovák telepekkel szemben a piacon versenyezni - hogy mi legyen velük? Be is lehet őket zárni persze, de attól nem lesz több disznó Magyarországon, mert nem hinném, hogy az a magyar jövő, hogy minden ólban, ami most faluhelyen van, újra három-négy darab sertés lesz, ugyanis nem lesz rá ember, aki ezzel foglalkozik. Én pontosan tudom, hogy ez milyen keserves munka, egész gyerekkoromban ezt csináltam. Aki ezt nem csinálta, az nem tudja, csak beszél róla, de én pontosan tudom, hogy se az én gyerekemet, se általában a gyerekeinket ilyenekre nem nagyon lehetne rávenni, mert ott nincs húsvét, nincs szilveszter meg nincs karácsony.

Azt gondolom, hogy a magyar élelmiszer-ellátás biztonsága meg az exportalapok igenis megkövetelik, hogy hagyjuk békén a nagyüzemeket, akik ennek az árualapnak a 90 százalékát most is előállítják. De ez nem azt jelenti, hogy a többi szereplőt ki kell szorítani, szó nincs erről. Mi csak azt mondjuk, hogy beruházási típusú támogatáshoz kell egy alapstruktúra, amit meg kell csinálni meg produkálni kell, és aki félig önellátó a rendszerben, azt abban kell segítenünk, hogy megpróbáljon ebből megélni. De azért azt se lehet megcsinálni, hogy valaki egy bizonyos szabályrendszer miatt, mondjuk, adót tudjon elkerülni, mert egyébként mellette meg nagyvállalkozó, csak van olyan lehetősége is, hogy ő is őstermelőként meg a nagymama meg a nagypapa meg mindenki bejelentkezik, és akkor a nagyüzemi termelés mellett így kerülnek el adót. A legújabb trükk meg az, hogy saját maguknak adják bérbe a földet. Ezekre figyelnünk kell, mert ezek olyan jelenségek, amelyek egyértelműen adódolgok. De ilyenek a magyar szabályok, ebben semmi tilos nincsen, csak azért oda kell rá figyelnünk, én azt gondolom.

A másik. Én is azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat, így, ahogy van, egyértelműen szakmai javaslat. Ebben az, hogy most a humuszt hogyan kell védenünk, meg hogy milyenfajta bírságot alkalmazunk, ha valaki nem jelenti be...; egyébként ez is szóba került, hogy szigorítottunk. Nem. Miután kaptam vagy tizenöt interpellációt tavasszal azért, hogy a földhivatal úgy is büntet, hogy előtte nem értesít ki, ezért beraktuk a törvénybe, hogy egy hektár alatt eleve ne csináljon ilyet, mert abszolút nem releváns ügy, másrészt ne kelljen azonnal ügyészségen jelenteni, ha valakinél olyat tapasztal, hogy nincs bejelentve, hanem mondjuk - és ez most már gyakorlat -, egy figyelmeztetést azért küldjön már ki, mielőtt elküldi a büntetést. Ezeket próbáltuk ebbe a törvénybe berakni, az élet hozta ezeket a módosításokat.

Ha mi most egy generális földtörvény-módosításnak álltunk volna neki, akkor ezekből az abszolút szakmai ügyekből se lett volna semmi. Ebben nagyon sok olyan ügy van, amit már évekkel ezelőtt le kellett volna rendeznünk. Most persze lehet azt is vitatni, hogy a gyümölcsültetvény ügye idevaló-e vagy nem, de én azt gondolom, hogy legalább rendben lesz, ha egyszer ebbe a dologba betettük.

Nem éreztük olyannak a helyzetet, hogy egy generális földtörvény-módosításnak neki tudjunk menni. Ezt egyértelműen bizonyította az a szakmai konferencia, ami lezajlott, amit a kamarával közösen szerveztünk, pontosan azért, hogy mindenki engedje ki a gőzt. Hát, ki lett engedve rendesen, ezt meg kell mondjam, és sajnos pontosan ebben látom azt a problémát, hogy nem igazán érzem azt a felelősséget az ágazatban, hogy egy jottányit is bárki is engedjen.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

(15.10)

Képviselő Urak! Itt arról beszélünk, hogy ne ragadjunk ki elemeket, hogy próbáljunk konszenzusra törekedni. Egy politikai alapú népszavazás árnyékában?

Hát azért gondoljuk már ezt is végig! Van egy politikai alapú népszavazás a földtörvény egy eleméről. Hogy most ki legyen az elővásárló meg haszonbérlő? Az mennyire komplett ügy, képviselő urak? Gondoljuk már ezt végig! Adjuk be a földtörvényt komplex népszavazásra, az egészet, ne egy elemét! Persze, ez ugyanolyan, mint a futball, nyilván ehhez is mindenki ért, lehet belőle óriási nagy politikai balhét csinálni. Csak azt kérdezem, hogy a szakma helyett el tudja azt egy ország közvéleménye dönteni, hogy kinek kell lenni az elővásárlónak, az előhaszonbérlőnek. Nem. Ezt önök pontosan ugyanúgy tudják. Itt mondják, hogy ne ragadjunk ki elemeket, mellette meg népszavazási kezdeményezéssel élnek, és jövőre majd az istenadta nép nyilván el fogja dönteni, hogy most kit tekintsen elővásárlónak. Egyébként nagyjából teljesen mindegy lesz, mert az SPS ezeket a kérdéseket úgyis lerendezi addigra, legalábbis így gondolom, és ezt nem mi találtuk ki, hanem az Európai Unió, szerencsére a földhasználót helyezi előtérbe és nem a föld tulajdonosát. És neki teljesen mindegy, hogy egy rendszerben ki az előhaszonbérlő és ki az elővásárlási joggal rendelkező.

A bírságolási folyamatról tettem említést, azért tettük be, hogy ne legyen ebből vita.

Bagi Bélának nagyon sok felvetése volt, nagyon sok mindennel egyet is tudok érteni, de azért volt egy-két olyan felvetése, főleg az egyeztetésről... Képviselő úr, a törvényjavaslatok úgy születnek, hogy van egy közigazgatási egyeztetési szakasz. Az teljesen nyilvános szakasz, fel kell tennünk a honlapra a törvényt. Nagyon sok érdekképviselet jelezte, hogy ehhez itt és itt, ezeken a pontokon lehet csatlakozni, ráadásul ez a kérdés egyértelműen előjött azon a szakmai konferencián, hogy jó-e ez a megoldás, hogy mi most kivesszük ezt a rendszert, és az jött vissza, hogy igenis jó. A másik a parlamenti szakasz. A parlamenti képviselők módosító javaslatokkal tudják a kérdést tisztázni, rendezni. Adtunk rá két hónapot. Nagyon várom a bekötött, tömegével jelentkező módosítókat, nagyon kíváncsi leszek rá, mert ha ez kis terjedelmű jogszabály, akkor nyilván át kell írni az egészet. Ennek is állunk elébe, de nem gondolnám, hogy erről lenne szó.

Font képviselő úr említette az SPS ügyét, hogy mi volt erről a Népszabadságban. Azt gondolom, itt tisztázni kell valamit. Aki eddig bármilyen jogon kapott európai uniós támogatást, az ezután is fog kapni, csak ennek a viszonyítási alapjai mások lesznek. Nem hinném, hogy bárki is olyan rendszert akarna csinálni, mindegy, hogy mit írnak az újságok, hogy akármilyen kört is kiszorítsunk ebből a történetből. Nincs erről szó. Viszont egy biztos, hogy nem tudunk eltérni az uniós szabályoktól. Nekünk nincs történelmi bázisunk, mondjuk, a 2000. év, mert akkor még Magyarországon gyakorlatilag semmi nem alakult ki a nagy vitákon kívül az agráriumban, de lehet különböző regionális és egyéb alapú bázisokat készíteni, nyilvánvalóan megfelelő nemzeti tartalékokkal, hogy ha hibázunk, akkor lehessen is korrigálni. Azt hiszem, miután ennek jövő hétfőn kezdődik a társadalmi vitája egy FÖVÉT-ülésen, ahol szintén ott van az összes érdekképviselet, ezzel megindítjuk, nyár végéig nagyjából a magyar koncepciót lezárjuk, és akkor kivisszük a szakma közvetlen szereplői elé, úgy, ahogy a vidékfejlesztési programot.

Erre utaltam, amikor azt mondtam, hogy a szakma egyetértésével készülünk. Körülbelül 600 óra hanganyag van, ami a vidékfejlesztési program fórumain készült, senki nem vitatta azt, hogy Magyarországon először is fejleszteni kell a mezőgazdaságot. Sőt, azt mondták, hogy nem 47 százalékkal, hanem 55 százalékkal, és ezt mondták a kisebb gazdálkodók is. Csak jelzem, hogy a két meghirdetett programra, amiről azt mondja képviselő úr, hogy az Európai Unió majd biztosan elmeszel, meg nem lesz jó - egyébként ezt nem hinném, mert megegyeztünk benne, nem szoktak ilyet tenni, csak szeretném jelezni, még akkor sem, ha rendszeresen feljelentenek bennünket, azért ennél korrektebb társaságról van szó -, bejött 140 milliárd forint támogatási igény a trágyakezelésnél, amiben hála istennek, elég sok megújuló energiarész is van, és a tegnapi nappal zárult, bejött 46 milliárd forint gépfejlesztési igény.

Ebben nemcsak multinacionális nagybirtokok vannak, kérem, hanem bizony igen-igen sok családi gazdálkodó van, igen-igen sok kistermelő, igaz, hogy négy EUME fölöttinek kell lenni, de ez az élet rendje, ha valakinek legalább 20 hektárja nincs, nem biztos, hogy önálló eszközparkkal kell rendelkezni, mert sokkal többe fog neki kerülni az amortizáció, ha megveszi, mintha bérben megoldatja ezt a kérdést. Ez ennyire egyszerű szakmai ügy, és ebbe megint nem kellene belekeverni, hogy 2 hektárra is, mondjuk, 60 milliós erőgépet kellene hogy támogassunk, mert sokszor az emberek hajlamosak lennének ilyenre. Nem mondom azt, hogy erről volt szó, csak azt mondom, hogy hajlamosak rá, mert nagyon sokan jönnek azzal, hogy mit csináljak a 30 milliós kombájnnal, amit megvettem az 50 hektárra. Hát, megenni nem tudja, ez biztos; meg utána, nem is tudom, mit csinál vele.

Teljesen egyetértek azzal, hogy a földügyekkel egyébként is foglalkoznunk kell. Itt van rá a nyár, képviselő urak, próbáljunk meg megegyezni. Mondom még egyszer, nem velem kell megegyezni. A tárca azt fogja beterjeszteni, amiben szakmai konszenzus van. Csak lehet-e csinálni? Attól tartok, hogy nem. Márpedig valakinek ezt a kérdést el kell dönteni. Nyilvánvalóan majd nekünk kell eldönteni. De ha az egyik szélsőség javára döntök, akkor nyilván a másik fog az utcákon traktorokkal megjelenni, ha a másik szélső nézet javára döntök, akkor meg a másik. Most azt kell eldöntenünk, hogy melyik tud nagyobb perpatvart csinálni. Nekem erről lenne véleményem, de azt gondolom, nem biztos, hogy most itt ezzel kell foglalkozni. A kettő között majd mi fogunk valamit kitalálni, mert én is azt hiszem, hogy ez az utolsó évünk, hogy földügyekben valamit lépjünk. Ugyanis, ha nem produkálunk semmit, akkor még jövőre is nehéz lesz megvédeni a moratóriumunkat, nemhogy 2011-ben. Ugyanis semmit nem tettünk, meg kell mondjam, azonkívül, hogy vitatkozunk 16 éve olyan ügyeken, amiben a politikának semmiféle szerepe nem lenne, csak tényleg egy normális szakmai konszenzussal el lehetne dönteni.

Kékkői képviselő úr mondta, nincs itt, hogy ne zárjuk le a vitát. Azt hiszem, hogy amiket elmondott, abban voltak igazságok, oda is kell rá figyelni, erre is sokkal alkalmasabb a részletes vita, hiszen tételesen sorolta a fejezeti problémáit. Nem gondolnám, hogy ez az általános vita meghosszabbításával kezelhető lenne.

Járvás képviselő úr jelezte, hogy fát földre, disznót földre lehessen cserélni. Közben megnéztem, itt ilyen nem lehet, mert az ugyanúgy adásvételnek minősül, tehát elvileg nem jegyezheti be a földhivatal. Lehet, hogy van ilyen gyakorlat, ha tud ilyet, akkor jelezze, de elvileg ilyen nincs.

Az SPS-ről többször is szó volt. Nagyon érdekes dolog lesz, mert eddig nagyjából megszoktunk valamit, most meg egy teljesen új következik. Ez egy érdekes világ lesz, ahol egyértelműen a termelés azokba az irányokba fog elmenni, akik azt legjobban tudják csinálni. Ugyanis a támogatási jogosultság akkor is meglesz, ha valaki nem kukoricát termel, de korábban az alapján kapta a gof-támogatást, akkor nyilván ott lesz érdemes leginkább termelni, ahol annak a legjobb haszna van, a legjobban el tudja adni a piacon. Ezt az Unió egyébként azért találta ki, hogy ne a támogatásért termeljenek, hanem próbálják meg azt a legjobb piaci pozíciót megtalálni, ami a legnagyobb hasznot hozza akkor is, ha nincs a rendszerben támogatás.

Van ennek óriási sok hibája, kifejezetten állattartás-ellenes, ezt pontosan látjuk. Ez igaz a tejre, igaz a sertésre, sok mindenre igaz. Abban bízom, hogy a korábbi országoknak, amelyek már bevezették, már fogy az állatállományuk, valamivel nagyobb ütemben, mint a miénk, ezért lehet olyan helyzet, hogy mondjuk, a tejtermelőink ezzel jobban járnak, akik most nem adják fel. Én azért vagyok optimista, mert nagyon sok olyan pályázat érkezett, ami kifejezetten állattartási volumenű. Magyarul, a szakma szereplői csak látnak valami perspektívát az ágazatban, és ez egy jó lehetőség lehet. De abban nem hiszek, hogy újra tízmillió sertés legyen a magyar ólakban, mert ehhez hatmillió kellene a háztájiban, arra meg mondtam, hogy körülbelül hogy néz ki most falun ez a helyzet.

Összességében azt szeretném mondani Ékes képviselő úrnak, hogy miért rohanunk: nem rohanunk, ezért adunk két hónapot egy konszenzusos hátbizottsági döntés után, hogy be lehessen adni módosításokat. Ha rohanni akartunk volna, akkor ezt a törvényt gond nélkül át tudtuk volna nyomni, hiszen a parlament előtt van körülbelül három hete. Ha valaki megnézte, három hete fönn van a honlapon ez a törvény, nem tegnap adtuk be, nem másnap kezdtük el a vitát, nem kértünk sürgősséget. Ha le akartuk volna nyomni, ha ez tényleg nem egy szakmai törvény lenne, amiben meg kéne egyeznünk, mert az lenne a legjobb, hogy tényleg olyan jöjjön ki belőle, mert mindenre mi sem figyelhetünk, akkor ez már következő hétfőn végszavazásra menne. Nem! Megkezdtük az általános vitát, és majd ősszel abban az egy hónapban szépen befejezzük, be tudjuk fejezni. Remélem, hogy egy normális dolog tud kijönni belőle.

Azt kérném képviselőtársaimtól, hogy próbáljunk ennek szellemében gondolkodni. Kis Zoltánnal értek egyet, nem látok tovább ennél a lehetőségnél, mint hogy alapvető szakmai ügyeket, ami a földhasználattal meg a termőföldvédelemmel kapcsolatos, próbáljunk elvarrni, és innentől kezdve ha a földtörvényről beszélünk, akkor pontosan tudjuk, hogy a földtörvény a földértékesítéssel kapcsolatos, és nem lesz olyan, amit Czerván képviselő úr mondott, hogy amikor benne volt a jogalkotási tervben, akkor mindenki azt gondolta, hogy majd egy komplett törvénymódosítás lesz. Innentől kezdve ez már nevesítve lesz, ha ezekhez hozzá akarunk nyúlni. Szerintem ez egy teljesen rendben lévő és normális dolog. Ha egészében nem tudunk azonnal megegyezni, amit én is fontosnak tartanék, akkor legalább részkérdésekben próbáljunk normális törvényjavaslatokat készíteni.

(15.20)

Úgyhogy én köszönöm szépen a törvénnyel kapcsolatos felvetéseket.

Nyilván a tévévita belejátszik abba, hogy az ember hatvannyolcadszor is elmondja ugyanazt, amiben meggyőződése van, amit én nem vitatok, csak nem értek vele egyet, de azt hiszem, hogy ez a demokrácia alapja, hogy próbáljuk megvitatni a dolgokat, és ha lehet, akkor ebből egy közös nevezőre jutni. De én még egyszer azt kérem, hogy ne tőlem várják a konszenzust, a konszenzust a szakma szereplőinek kell megteremtenie, a kormánynak meg az a dolga, hogy egy megegyezés után azokat a jogszabályokat beterjessze, ami fontos. Nagyon sok ilyen ügyünk van, a derogációtól kezdve rengeteg ilyen témánk van. Megkezdtük ezt a munkát, folyamatosan adunk róla tájékoztatást, de azt azért ne várják el, hogy én most mindenkivel egyenként egyeztessek, megvan ennek a fóruma. Hetente van FÖVÉT-ülés, képviselő úr, azt hiszem, meg tudja erősíteni, nincsen olyan ügy, amit ne vinnénk oda, ugyanis nincs titkolnivalónk, semmi gondunk, a vidékfejlesztési programban sincs titkolnivalónk. Mi azt gondoljuk, hogy ez így jó, és továbbra is állítom, hogy ezt nagyjából vissza is igazolták azok az első pályázatok, amit meghirdettünk. Hogy aztán ebben milyen kör meg milyen részaránnyal van benn, nem hinném, hogy ebből bárkit is kiszorítottunk volna, ugyanis nem ez volt a szándék.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu